Virágvasárnap és Hosanna

Kb. 3 éve ért el a gondolat, és azóta is elszorul a szívem tőle, hogy mekkora dolog Jézus bevonulása Jeruzsálembe és hogy milyen csodálatos Őt úgy köszönteni, hogy a felsőruhámat a földre terítem előtte.
Ezzel elismerem, hogy Jézus király az életemben.
Előtte is volt némi fogalmam arról milyen fontos is Ő, meg hogy jó lenne királyként köszönteni, de akkor az valami falat tört át az életemben és én nagyon boldog voltam tőle...
Meglep, mikor egy napon belül kétszer ér el valaminek a jelentősége a Bibliában. Látszólag szinte egymástól teljesen elkülönülő mondatok és történetek kerek egésszé állnak össze.
Mi ez, ha nem csoda?
Olvasod a virágvasárnap történetét mondjuk reggel hétkor, - megráz  ahogy kell, - aztán kicsit később egy ószövetségi történetből hallod hogy is történt akkoriban a királlyá avatás szertartása:

2Királyok 9:13  Akkor nagy sietséggel ki-ki mind vette az ő ruháját, és alája terítették a grádics felső részére és megfújatták a harsonákat, és kikiáltották: Jéhu uralkodik!

Hát ha király, akkor az van, amit mond.