Fura dolog 52 éves fejjel erről gondolkodni.
Viccesen mondanám, hogy kivagyok...
Alkalmam nyílt pár - addig ismeretlen - emberrel együtt ülni egy teljes éjszakát munka kapcsán, nagyon szimpatikusak voltak amúgy.
Rájöttünk, hogy a politikai nézeteinket nem osztjuk. Aztán szóba került, hogy egyáltalán bírálhatja-e a kormányt bárki nyilvánosan, aki teszem azt egy Kormányhivatalban "Nekik" dolgozik.
Ezen elgondolkodtam. Kicsit fenyegetve érzem magam Virág elvtárs.
Szerintem igen.
Aztán azon is gondolkodtam, hogy keresztény emberként ha látom, hogy mondjuk valakiket leszar a Kormány, vagy gonoszul bánik velük, vagy gyűlöletet kelt, azt vajon kritika nélkül hagyjam / hagyhatom-e!
Szerintem nem.
Ha látom azt a töméntelen szakmaiatlan látszatintézkedést, amiből azt szűrhetném le, hogy ezek ostobák, ugyanakkor látom, hogy nem is annyira, mikor arról van szó, hogy
- hogyan osszák meg a társadalmat,
- Hogyan lopják ki a szemünket,
- Hatalmas összegeket fordítanak hatalmuk megszilárdítására,
- Ezzel egyidejűleg gyakorlatilag ellehetetlenítik egyes rétegek megélhetését.
- Hatalmas holdudvaruk olyan színvonalon él, ami emberileg teljesen felesleges.
- Fűtik a gyepet a focipályán, mi pedig üljünk 18 fokban.
- Egyes szociális támogatások teljesen kikerülnek a képből, de kormánypropagandára bezzeg jut.
- Komoly lakájmédiát tartanak fenn és a háttérben folyamatosan dolgoznak azon, hogy ez bővüljön.
- Megvásárolták az egyházakat. Komoly összegekkel.
- Kényük - kedvük, pontosabban érdekeik szerint átírják a törvényeket, meg a szavazási körzeteket.
- Gyűlöletkampánnyal pénzt paripát nem sajnálva ellehetetlenítik ellenfeleiket, miközben harsányan kacagnak azon, hogy az ellenzék életképtelen. És tényleg az.
- Van pár figura, akiket még nem vettek meg, még nem verték ki az összes fogát, nem tudták megzsarolni, de folyamatosan fogynak.
