Keresés ebben a blogban

2018. október 22., hétfő

Barát

 Fogalom: Az az ember, akivel - midőn megosztom gondjaimat, - picit hátrébblépve lényegesen objektívebben lát, majd azt a látást velem is megosztja.
Kissé kibővítve a boldogmondásokat:
A konkolyt az ellenség vetette. Csak az a baj, hogy már nem tudod kihúzgálni, fel fog nőni és ottmarad betakarításig. Az őrzés, nos, az jó lett volna.

Olyan szeretnék lenni, mint Néri Fülöp. Minap néztük meg a Mennyországot választom című csodás filmet 2X2 órában, és én bizony mitagadás végigbömböltem és az volt a konklúzióm, hogy olyan szeretnék lenni, mint Néri Fülöp! Érdemes megnézni.
Mer' hogy milyen is volt Néri Fülöp?
Vicces, kedves, békés, soha nem fizetett a rosszért rosszal, rengeteg számkivetett barátja volt, és még sorolhatnám. Fejbe kólintották, kirabolták, elgyepálták, de csak Jézusra nézett. Tudod mit? Nagyon hasonlított Jézusra.


Vizsgálat

Egy kis elemzést végeztem arról, hogy hányszor használja az Újszövetség  a dokimadzó szót.

Megvizsgál:  δοκιμάζω  (dokimadzó)
1) kipróbál, megpróbál, megvizsgál
2) jóváhagy, helyesel, jónak/helyesnek/alkalmasnak tart
3) passzív alak: jónak/megfelelőnek/alkalmasnak bizonyul


Luk 12:56  Képmutatók, az égnek és a földnek ábrázatáról tudtok ítéletet tenni; erről az időről pedig mi dolog, hogy nem tudtok ítéletet tenni?

Luk 14:19  És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem!

Róm 1:28  És amiképpen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretökben megtartsák, azonképpen oda adta őket az Isten méltatlan gondolkozásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek;

Róm 2:18  És ismered az ő akaratát, és választást tudsz tenni azok között, amelyek különböznek [attól], mivelhogy a törvényből megtaníttattál;

Róm 12:2  És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.

Róm 14:22  Te néked hited van: tartsd meg magadban Isten előtt. Boldog, aki nem kárhoztatja magát abban, amit helyesel.

1Kor 3:13  Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert [ama] nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg.

1Kor 11:28  Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,

1Kor 16:3  Mikor pedig megérkezem, akiket javaltok leveleitek által, azokat küldöm el, hogy elvigyék Jeruzsálembe a ti ajándékotokat.

2Kor 8:8  Nem parancsképpen mondom, hanem hogy a mások buzgósága által a ti szeretetetek valódiságát is kipróbáljam.

2Kor 8:22  Sőt elküldöttük velök a mi atyánkfiát is, akinek buzgó voltát sok dologban sokszor kipróbáltuk, most pedig még sokkal buzgóbb, irántatok való nagy bizodalmánál fogva.

2Kor 13:5  Kísértsétek meg magatokat, ha a hitben vagytok-é? magatokat próbáljátok meg. Avagy nem ismeritek-é magatokat, hogy a Jézus Krisztus bennetek van? Kivévén, ha méltatlanok vagytok.

Gal 6:4  Minden ember pedig az ő maga cselekedetét vizsgálja meg, és akkor csakis önmagára nézve lesz dicsekedése és nem másra nézve.

Ef 5:10  Meggondolván, mi legyen kedves az Úrnak.

Fil 1:10  Hogy megítélhessétek, hogy mi a rossz és mi a jó; hogy legyetek tiszták és botlás nélkül valók a Krisztusnak napjára;

1Thess 2:4  Hanem amiképpen az Isten méltatott minket arra, hogy reánk bízza az evangéliumot, aképpen szólunk; nem úgy, hogy embereknek tessünk hanem az Istennek, aki megvizsgálja a mi szívünket.

1Thess 5:21  Mindent megpróbáljatok; ami jó, azt megtartsátok!

1Tim 3:10  És ezek is először megpróbáltassanak, azután szolgáljanak, ha feddhetetlenek.

Zsid 3:9  Ahol a ti atyáitok próbára tevéssel megkísértének engem és látták az én cselekedeteimet negyven esztendeig.

1Pét 1:7  Hogy a ti kipróbált hitetek, ami sokkal becsesebb a veszendő, de tűz által kipróbált aranynál, dícséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor;

1Ján 4:1  Szeretteim, ne higyjetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentől vannak-é; mert sok hamis próféta jött ki a világba.

2018. október 21., vasárnap

Jesua

 Honnan jutott eszembe most ez?
Csak a 62. Zsoltár kezdete ugrott be, és mikor rákerestem, nekilódult a fantáziám. Íme...
Csak Istenben nyugszik meg a lelkem, ő a szabadítóm!
Még inkább károliul:
Csak Istenben nyugoszik meg lelkem; tõle van az én szabadulásom.
Leginkább ufóul (új fordítás):
Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget.
 יְשׁוּעָה  (jəšúʿáh)
1) szabadulás, megmenekülés
2) , segítség
3) jólét, biztonság
4) győzelem

*A Jesua név a "jásá" ige nőnemű, ragozott alakja.
Jelentései:
-segítség, segély, oltalom ( 5Móz.15,2, Zsolt.3,3.9, Ézs.26,18 )
-győzelem (Habakukk 3,8 Zsolt.118, 15)
-üdv, szerencse (Jób 30,15)

A "jásá" ige jelentései:
-megmenteni, megszabadítani ( 5Móz.10,9, Zsolt. 18,14)
-oltalmat nyújtani ( 5Móz.33,29, Zsolt.9,9)
-segíteni ( 5Móz.14,30)
-győzelmet nyújtani (1Krón.18,6)

A "jásá" ige főnévi alakja jelent még termékenységet, megmentést
*Ezt innen kopiztam: Caddik Messiáshívő tanítások

Egy kis érdekesség:
Énekeljen az Örökkévalónak az egész föld! Hirdessétek napról Hirdessétek napról napra szabadítását! 1 Krónika 16, 23
... vagyis Jesuáját! ...vagyis Jézusát!

:) A 62 Zsoltár egyébiránt 3X említi ezt a szót Jesua. A 2. 3. és 7. versben.

2018. október 20., szombat

Szív-M - csapó 5820

Ezt elrontottam.
Már nem is csodálkozom magamon. Benéztem és megmart a kígyó, az még haggyán lenne, ha csak engem, de rajtam keresztül még pár embert.
Bár szomorú vagyok, hogy miért nem hallottam meg a drága Szentlelket, aki bennem él és tuti, hogy mondta.
Mégis... A kegyelem újabb szintjét tapasztaltam meg, hogy, ámbár elcseszek dolgokat, de könnyen és gyorsan bocsánatot tudok kérni és könnyen el is tudom azt fogadni, és már nem is vekengek rajta.
 Nem úgy nem érdekel, hogy ezután megszakítsak minden kapcsolatot magammal + másokkal és vegyek egy olcsó és gazdaságos ásd el magad felszerelést (köszi @ Zsozsó). Ember vagyok, sőt gyenge ember, de továbbra is jó kapcsolatban tudok maradni magammal, Istennel és a többiekkel. Pillanatok alatt elgyászoltam, megkönnyeztem 50-60 ezer keserű könnycseppel, és továbblépek. Nincs más lehetőségem lehúzom még azt a pár évtizedet, ami hátravan egy bőrben velem, és boldog leszek. Ennyi.
„Romlott az ember szíve,
    minden másnál csalárdabb, javíthatatlan!
    Ki tudná az ember szívét kiismerni?
 Én, az Örökkévaló — aki a szíveket vizsgálom,
    a legbelsőbb indulatokat mérlegelem,
s megadom mindenkinek, 
    amit életútja és tetteinek gyümölcse szerint megérdemel!”
Akkor jó kezekben vagyok! Teljesen el tudom fogadni ezt az igét és elmerengek azon, hogy Jézus hogy állt Velünk emberekkel. Nem borult ki, és nem vágott eret magán. Pontosan tudta, hogy mi van az emberben. Nem véletlenül kellett keresztre mennie, sőt, mondok mást: Nem HIÁBA ment a keresztre! Azért, hogy minket tökéletessé tegyen. Nem úgy teszi ezt ma sem, hogy mi tökéletesek vagyunk, hanem, hogy kipótolja a hiányosságainkat.
Amíg Jézus Jeruzsálemben volt a páska ünnepén, sokan hittek és bíztak benne, mert látták a csodákat, amelyeket tett. 24 Ő azonban nem bízta magát rájuk, mert ismerte őket. Nem volt szüksége rá, hogy valaki megmondja neki, mi van az emberekben, mert eleve jól ismerte mindegyiküket. (János 1, 23-25)
Ez is érdekelhet

2018. október 18., csütörtök

Ef 6., vagyis hogyan szeresd nagyon Istent

(A kép a
National Gegraphic
tulajdona)
 
 Harcosabb napokra komplett arzenál kell jó fegyverekkel. Ezek a fegyverek soha nem más emberek felé vannak irányítva, mert az ellenség nem ott keresendő.
Pál apostol így fogalmaz:
Végül pedig, erősödjetek meg az Úrban, és hatalmának erejében! 11 Öltözzetek fel abba a teljes fegyverzetbe, amit Isten ad, hogy képesek legyetek ellenállni a Sátán minden cselének és ravaszságának! 12 Hiszen mi nem emberek ellen harcolunk, hanem szellemi természetű uralkodók és fejedelmek ellen, a jelenlegi sötét világot irányító hatalmas és gonosz szellemek ellen, akik a magasságban vannak.

13 Ezért szükséges, hogy vegyétek fel és használjátok mindazokat a fegyvereket, amelyeket Isten ad nektek. Így lesztek képesek ellenállni a gonosz napokon, és megtartani az állásaitokat a gonosszal szemben. 14 Tehát álljatok erősen, és vegyétek körül magatokat az igazsággal, mint egy övvel! Vegyétek magatokra az igazságosságot, mint mellvértet! 15 Legyetek állandóan készen rá, hogy a békesség örömüzenetét hirdessétek — ez legyen a saru a lábatokon! 16 Minden körülmények között hordozzátok a hit pajzsát, amellyel kivédhetitek a Gonosz minden tüzes nyilát! 17 Az üdvösség sisakjával védjétek a fejeteket! Vegyétek kezetekbe a Szent Szellem kardját, amely az Isten beszéde!

18 Minden helyzetben imádkozzatok és könyörögjetek a Szent Szellem által. Erre mindig legyetek készen, maradjatok éberek, tartsatok ki az imádkozásban, és járjatok közben Isten embereiért és népéért!

19 Állhatatosan imádkozzatok értem is, hogy mikor megszólalok, tudjam, mit kell mondanom, és bátran hirdessem mindenkinek az örömüzenet titkát, 20 amelynek követe vagyok, noha most rabságban. Imádkozzatok értem, hogy bátran szólhassak, ahogyan kell!
Havanna oldal
Szellemi fegyverek pdf - Brian Brodersen
Derek


Harci fegyverzetünk (I.)



Álljatok meg tehát, körülövezve derekatokat igazlelkûséggel!
(Ef 6, 14)



Ne felejtsük el, hogy minden lelki fegyverzet Istené! Tõle való, nem mi gyártjuk. El kell fogadnunk és kérnünk kell tõle. Az „igazság" tehát nem a mi személyes igazunk, hanem a felülrõl ajándékozott igazság bennünk. Isten Igéje, mindenekelõtt az evangélium: „az igazság". A Szentlélek árasztja ezt a szívünkbe, így lesz személyes tulajdonunkká. Ez õriz meg a tévedéstõl. - A világ tele van csaló nézetekkel, amelyek igazságnak adják ki magukat. Az idõk vége felé a Sátán mindent kockára tesz, hogy az embereket elfordítsa az igazságtól és csalóka gondolatainak hálójába vonja õket.



Isten igazsága szabadít meg a tévedésektõl, hamis látszatoktól. Ha Isten gazdagsága és teljessége árad reánk, akkor leszünk a legmélyebb értelemben igazzá és lépünk ki a hazug látszatok világából. Amíg ebben mozgunk, szavunk és magatartásunk nem viseli magán a teljes igazság pecsétjét; mindaddig nem Isten elõtt állunk, hanem emberek elõtt. Gondunk van a szép külsõ megõrzésére, hogy kellemes benyomást tegyünk. Szerepet játszunk, színészkedünk. A külsõ nem egyezik meg a belsõvel.



Bosszankodunk, de nem akarjuk mutatni. Uralkodunk magunkon, de belül mar és forr bennünk a harag. Lenyeljük azt, de nem gyõzzük le. Tehát látszat az egész! - Gõgbõl nem mutatjuk gyengeségünket; összeszedjük magunkat. Erõs magatartást mutatunk, míg egyszer törés áll be és megmutatja bensõnk igazi képét.



Isten elõtt is valaminek látszani akarunk: jónak, adakozónak, kegyesnek, de szívünket hideg önzés, fösvénység, világi gondolkozás tölti be. Csak ha ezt a látszat-lényünket felismerjük és a kífogásokkal, görbe utakkal, külszínnel palástolt valódi magatartásunkat Isten elõtt szégyenkezve elismerjük, jöhet Jézus Szentlelke, aki maga az igazság, hogy magáévá tegyen. Akkor letehetjük végre a hazugságot. Belülrõl kell igaznak lennünk, mielõtt igazak lennénk magatartásunkban külsõleg is. Az apostol övnek mondja áz igazságot, amivel a hosszú, bõ ruhát össze lehet fogni, hogy ne akadályozzon a járásban. Azok, akiket az igazság szabadokká tett, felszabadultan élnek. A nem tiszta, színlelt magatartás gátol a szabad mozgásban. Ha nem vagyunk õszinték, önmagunkat kötözzük meg. Az igazság emberei egyenességben járnak






Fegyverzetünk (II.)



Álljatok meg tehát ... felöltözve a megigazultság páncéljába!
(Ef 6, 14)



A fegyverzet második darabja a megigazultság páncélja. Ezt is csak Isten adhatja ajándékba. Imádkozva hozzuk elõ ezeket a fegyvereket Istenünk fegyvertárából. Az Õ ajándékait mindig újra kell kapnunk. Nem hasonlítanak földi kincsekhez, amelyek egyszer s mindenkorra megvannak és szépen õrizgetjük õket az ékszerdobozban. Ha egyszer megkaptuk az igazság övét és a megigazultság páncélját, akkor minden nap újra fel kell vennünk õket.



Isten maga készítette el a megigazulást Fia keresztjén! Minden bûntõl, hamisságtól megtisztít és megszabadít a Bárány vére. Ezt hasonlítja az Ige a páncélhoz. A páncél befedi a mellkast, ahol a szív dobog. Az az ember, akit Isten megigazít, védett helyzetben van. Bátor lehet akkor is, ha mindenféle vádaskodást és támadást indítanak ellene. „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? ... Kicsoda vádolja az Isten választottait? Hiszen Isten az, aki megigazít" (Róma 8, 31. 33). Akkor is bizakodunk, ha a Sátán, ez a vádló, nyugtalanítani akar. Valóban erõsen állhatunk, bukás nélkül. Sokan a saját igazságuk páncéljába öltöznek. Büszkélkednek, hogy õk milyen jók és kötelességtudók, magatartásuk kifogástalan és semmi gonosz nem terheli õket. Úgy vélik, egykor nyugodtan nézhetnek majd a Bíró szemébe. De ez a páncél nagyon törékeny, szúette, korhadt fából készült. Ha valaki egy ilyen erkölcsös, a saját szemében kifogástalan embert kérdõre von, az felháborodik és elveszti önuralmát. Ha azonban Isten kegyelme által bizonyosságra jutottunk, nyugodtak lehetünk. Felindulás és felháborodás azt bizonyítja, hogy mégsem vagyunk olyan biztosak a dolgunkban. Saját igazságunk mindig rossz fedezék. Ha felülrõl megújult a lelkiismeretünk, minden ilyen bizodalmunk szánalmas véget ér, de ha egyedül arra a megigazultságra hagyatkozunk, amit Isten a hitnek ajándékoz, akkor igazán szilárdan állunk.



Isten megigazított gyermekeinek az életébõl valóban nem hiányoznak a támadások, árulások, gyalázások. Mindezek azonban nem verik le õt. Nem találja el az ellenséges fegyver. Szíve sértetlen és erõs marad, annál inkább örvendezik Istentõl kapott megigazultságának. Akik kifogástalanságukkal büszkélkednek, könnyen elesnek, de aki egyedül a kegyelembõl való igazságban bízik, nem szégyenül meg, erõsen áll a kísértések között is.


Carl Eichhorn: "Isten mŹhelyÊben" c. kÜnyvÊből


Fegyverzetünk (III.)



Felsaruzva lábatokat a békesség evangéliumának hirdetésére való készséggel.
(Ef 6, 15)



A fegyverzet harmadik darabja: készség az evangélium hirdetésére. Hát erre nemcsak az igehirdetõknek van elhívásuk? Sajnos, sok gyülekezetben megszokták, hogy hallgatnak és ráhagyják a lelkészre az evangélium képviseletét. Jézus és az apostolok véleménye szerint azonban minden keresztyén, aki békességre jutott, elhívatott, hogy a békesség követe legyen; az a feladata, hogy szóljon, bizonyságot téve Jézusról, aki egyedül ad nekünk békességet. Természetesen nem mindenki van elhíva a nyilvános igehirdetésre, de minden hivõ keresztyén tegyen vallást Megváltójáról; ez az Õ akarata. Képessége azért van erre, mert maga már békességre jutott Jézusban. A készséget viszont mindig újra felülrõl kell kapnia. Kegyelem, ha szabadon és bátran tehetünk bizonyságot az evangélium erejérõl. Az ilyen tanú bátran és biztosan léphet fel, mint az a harcos, aki jól fel van saruzva. Akinek Isten ajándékba adja, hogy örömmel szóljon, az ne húzódjék zavartan és szégyenlõsen félre, hiszen Isten gyermekének van valamije, ami a világnak nincs: a drága békesség.



Bármennyi pénze, hatalma, becsülete van is a világ gyermekeinek, békességük nincs. Olyanok, mint a nyugtalan tenger, amelynek hullámai iszapot és sárt hánynak ki. Igen nagy szüksége lenne a világnak arra, hogy megmutassák neki a békesség útját. „Mily szépek az örömmondónak lábai, aki békességet hirdet, jót mond" (Ézs 52, 7). Lépéseik könnyûek és mégis határozottak. Igaz, semmibe veszik õket, lemosolyogják és kigúnyolják õket, de mégsincs okuk rá, hogy félénken visszahúzódjanak a sarokba. Ha megkapták a bizonyságtételhez a bátorságot és határozottságot, akkor még gyenge asszonyok, tanulatlan, egyszerû emberek is olyan bátran szólnak, hogy elképed a világ. Csel 4, 13-ban olvassuk: „Amikor látták az apostolok hitvalló bátorságát és megértették, hogy tanulatlan, egyszerû emberek, csodálkoztak."



Mennyivel gyorsabban száguldaná be a világot az örömhír, ha a keresztyének nem lennének olyan félénkek és némák! Vigyázz, nehogy valaki vádoljon majd, akivel gyakran találkoztál, hogy soha nem beszéltél neki Jézusról! De egész lényünkbõl a békességnek kell áradni, hogy még szavak nélkül is ezt érezzék meg az emberek. Akkor áldott lesz a bizonyságtételünk.


Fegyverzetünk (IV.)



Mindezekhez vegyétek fel a hit pajzsát, amellyel a gonosznak minden tüzes nyilát kiolthatjátok.
(Ef 6, 16)



A fából készült, bõrrel bevont pajzs az egész embert, fejétõl a lábáig fedezte. Ez a hit képe. Voltak tüzes nyilak, amelyekkel meg akarták gyújtani a pajzsot; ekkor a harcos védtelenné vált. Õsi ellenségünk mindenekelõtt a hitet akarja elvenni, mert akkor nyert ügye van. Csak a hit õrizhet meg és tehet ellenállóvá a Sátán tüzes nyilaival szemben. A kétségek, sötét gondolatok, sõt Isten elleni káromlások ezek, amelyeket nyílként dob a lélekbe. Különösen a nyomorúság és szenvedés idején jön ezzel: Hol van a te Istened? Mit segít rajtad minden imádságod? Ha Isten igazságos és a szeretet Istene, hogyan gyõzedelmeskedhet az igazságtalanság, hogyan lehetnek a gyermekei elhagyottak? A jelen idõk sok alkalmat adnak ilyen gondolatokra, amelyek elnyeléssel fenyegetik a hitet. Az Úr Jézus elõre megmondta, hogy az utolsó idõkben súlyos próbák alá kerül hitünk. Sokakat elhitetnek majd a Sátán követei és elbuknak. „Az Embernek Fia, mikor eljön, vajon talál-e hitet a földön?" Sokan hûtlenül elhagyják majd a „zászlót" és hitüket is eldobják.



A hit pajzsát is újra meg újra kell kapnunk. Csak az Isten Lelke által belénk plántált hit áll meg. Nem a könyvbõl tanult „hit", hanem a szív élõ hite vezet gyõzelemre. Maga Isten erõsít meg. A kételkedésnek a hit ellen intézett támadásait ismételten vissza kell vernünk a hit „mégis" szavával. Es ha úgy tûnik, hogy minden ígéret semmivé válik, annál erõsebben kell ragaszkodnunk Hozzá és a mindig szavahihetõ Igéhez, még a legnagyobb sötétségben is.



Jób erõsítõ példa. Megingott a hite, de nem szenvedett hajótörést. Kételkedett Isten szeretetében, Isten kegyetlen ellenségnek tûnt fel elõtte, de mégsem engedte el Õt. Megrázó, hogy kisiklásai ellenére mégis mindig õbelé kapaszkodik: „Szemem könnyezik Isten felé." - „Az én tanúm az égben van." - „Tudom, hogy az én Megváltóm él." A hitnek ezekkel a szavaival védekezik, amikor az ellenség a hitetlenség szakadékába szeretné taszítani õt. „Istenem, a te utad szentséges" - mondja súlyos hitpróba idején a zsoltáríró. Úgy látszik, mintha vége lenne az ígéretnek (Zsolt 77, 9), de õ nem veti el bizalmát. Bár nem érti Isten homályos útjait, mégis „szentnek" látja azokat. Isten soha nem olyan, mint a szeszélyes emberek. Megtartja szavát, hû marad.


Fegyverzetünk (V.)



Vegyétek fel az üdvösség sisakját is és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.
(Ef 6, 17)



Az üdvösség sisakját más helyen a reménység sisakjának nevezi az Ige (1 Thess 5, 8). Itt tehát az eljövendõ üdvösségrõl van szó, amely Urunk visszajövetelével lesz nyilvánvaló. Ezt a reménységet sisakhoz hasonlítja, amely megvédi a fejet az ellenséges ütésektõl. Isten gyermekei számára is nehéz sorscsapások jönnek, de az eljövendõ reménység dicsõsége erõt ad nekik a kitartásra. Mindez most csak rövid átmenet, bármilyen fájdalmas is. A végén öröm int felénk.



„Vegyétek fel a sisakot!" Ez kétféleképpen történhet. Elõször: Emlékezzetek reménységetekre, mélyedjetek el benne, kutassatok szorgalmasan utána! Mélyedjetek el mindenekelõtt a reménység nagy könyvében, János Jelenéseiben. Itt bontakozik ki reménységünk egész gazdagsága. A jelen sötétségében erõsítõ látásokat kapunk, így derûsek leszünk a nyomorúságban és erõsek a tûrésben. Másodszor: Reménységünket újra meg újra fentrõl kell kérnünk, mert sokszor minden szürke körülöttünk. Mit ér a legszebb kilátás, ha ködben van a táj? Istennek kell szétoszlatnia a homályt, hogy szemünk csodálkozva lássa, mit készített Õ nekünk. Akkor elfelejtjük a meredek kapaszkodó fáradságát és veszélyeit.



A keresztyének nemcsak védekezésre vannak elhíva, hanem támadásra is. Le kell sújtaniok, ütéseket kell adniok, de nem testi fegyverekkel, nem a gúny és szidalom szavaival, hanem a Lélek kardjával, amely Istennek valamelyik Szava. Az ilyen Igét felülrõl kell kérnünk. - A felülrõl ajándékozott szó átütõ erejû, hatalma van és villámként hat. Jézus így kapta meg minden szavát az Atyától.



Talán mi sem vagyunk szónokok és nincs természetes beszédkészségünk, de Isten a gyermekek és csecsemõk szája által erõsíti meg hatalmát ellenségei miatt (Zsolt 8, 3). Hányszor megszégyenítette már az okosok hitetlenségét így! Szívesen veszi, ha gyenge és tanulatlan emberek megdicsõítik Õt. Péternek a Lélek erejével tett bizonyságára a nagytanács is elhallgat, meg Simon mágus is (Csel 8, 22; 23, 9). Ellenségei nem állhattak ellene a bölcsességnek és a Léleknek, ahogyan István beszélt (Csel 6, 10). De a legdicsõségesebb az, amikor az ellenséget nemcsak elhallgattatja, hanem elvezeti az igazság megismerésére. Ez a legszebb gyõzelem, aminek az angyalok is örülnek a mennyben.





2018. október 13., szombat

A forrás


 Néhány hete volt egy érdekes nem is tudom mi imádkozás közben a Lídiákkal. Egy pici forrást láttam, ahogyan felbugyogott a föld alól, próbáltam két kézzel leszorítani, de nem ment. Elég erősen bugyogott.
Azóta is gondolkodom ezen.
Jézus mondja: Aki hisz Bennem, annak a belsejéből az élő víznek forrásai fakadnak. János7, 38

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...