" A sóder társas lény ..."

 Tegnap este még a szokottnál is kevesebben ültük körül a 4 összetolt asztalt a Bárkában.
Nincs ennek semmi különösebb jelentősége, mindenki nyaral, lót-fut, etcetera - mégis kicsit lehangoló lehetett volna, ha nem azért megyek, Akiért...
De Ő eljött. Hozta az ötleteit a felfrissülésre, meg különben is - ahogy megtudtuk az elmúlt hetekben Kinczel Danitól, - " A sóder társas lény ...". Fel is írtam arra bazi nagy kőre, amit szemléltetésképpen ki lehetett venni az igehirdetése közben körbeadott bödönből. Azóta ott virít a munkahelyemen a postázandó papírokat lefogandó a huzat közepette, amit a 35 fok meleg ellensúlyozására generáltam a szobában.
Emlékeztet engem a mondanivalójára.
Na és hogy milyen táplálékot kaptam én tegnap, az itt elolvasható.
Győző bácsi egy szem sort olvasott fel, én pedig továbbgondolhattam és imádkozhattam ezért.

10 Végül pedig, erősödjetek meg az Úrban, és hatalmának erejében!

1 Tesszalonika 5

1 Tesszalonika 5 - Készüljetek az Úr visszajövetelére!

1 Úgy gondolom, a kijelölt időszakokról és időpontokról nem kell külön írnom nektek, testvéreim. 2 Hiszen jól tudjátok, hogy az Úr Napja olyan váratlanul fog megérkezni, mint az éjjeli tolvaj. 3 Amikor majd mindenki azt mondja: „Most teljes a béke és biztonság!”, hirtelen rájuk tör a pusztulás, ahogy a szülési fájdalmak rátörnek a terhes asszonyra. Ezek elől semmiképpen nem tudnak elmenekülni!
4 Ti azonban, testvéreim, nem a sötétségben éltek. Ezért számotokra az Úr Napja nem váratlanul fog megérkezni, mint a tolvaj. 5 Hiszen ti mindannyian a világosságban éltek és a nappalhoz tartoztok. Nincs semmi közünk az éjszakához és a sötétséghez. 6 Ne legyünk hát olyanok, mint a hitetlen emberek! Ne aludjunk, hanem éberen őrködjünk, és legyünk elővigyázatosak, 7 mert, aki aludni akar, éjszaka alszik, és a részegesek is éjszaka részegednek le. 8 Mi azonban, akik a nappalhoz tartozunk, legyünk józanok és elővigyázatosak!
Vegyük fel hát magunkra a hit és az isteni szeretet mellpáncélját! Fejünkre tegyük fel a sisakot, vagyis bizakodva várjuk a teljes megváltásunkat, 9 hiszen Istennek nem az a terve velünk, hogy haragja elpusztítson, hanem hogy üdvösséget nyerjünk Urunk, Jézus Krisztus által!
10 Jézus azért halt meg értünk, hogy mi vele élhessünk! Nem számít, hogy életben leszünk-e még, amikor visszajön, vagy addigra már meghalunk, mindenképpen vele együtt fogunk élni! 11 Ezzel bátorítsátok és erősítsétek egymást, ahogy azt teszitek is!
12 Arra kérünk titeket, testvéreim, hogy becsüljétek meg és tiszteljétek azokat, akik vezetőitek az Úrban! Ők sokat dolgoznak értetek, tanítanak és tanácsolnak benneteket!13 Kérlek, hogy a munkájukért szeressétek és különösen becsüljétek meg őket!
Békességben éljetek egymással! 14 Nagyon kérünk benneteket, testvéreim, hogy figyelmeztessétek azokat, akik nem akarnak dolgozni és rendesen élni! Viszont biztassátok azokat, akik bátortalanok, és segítsétek a gyengéket! Mindenkivel szemben legyetek türelmesek! 15 Senki a gonosz dolgokat ne viszonozza gonoszsággal, hanem mindig a jóra törekedjetek! De ne csak egymás között, hanem mindenkivel szemben így viselkedjetek!
16 Mindig örüljetek! 17 Szüntelen imádkozzatok! 18 Minden körülmények között adjatok hálát Istennek — mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézusban!
19 A Szent Szellemet ne akadályozzátok abban, hogy a munkáját végezze! 20 A prófétai ajándékot és üzeneteket ne becsüljétek le, 21 viszont mindent gondosan vizsgáljatok meg, hogy valóban Istentől származik-e! Ha igen, akkor ahhoz ragaszkodjatok, 22 de maradjatok távol mindentől, ami gonosznak látszik!
23 Azért imádkozunk, hogy Istenünk, a Békesség Istene, szenteljen meg titeket teljesen, és egész valótokat őrizze meg: szellemeteket, lelketeket és testeteket egyaránt, amíg Urunk, Jézus Krisztus vissza nem jön! 24 Isten, aki hív benneteket, hűséges és megbízható, ezért mindezt meg is fogja tenni.
25 Testvéreim, imádkozzatok értünk is! 26 Köszöntsetek minden testvért szent csókkal! 27 Meg kell ígérnetek, hogy ezt a levelet az összes testvér előtt felolvassátok! 28 Urunk, Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek!

A szeretet hatalmát áldom

1. A szeretet hatalmát áldom,
Mely Megváltónkban megjelent.
Csodás nevét szívből imádom,
Mert bűn mélyéből felemelt!
Úgy vágyom áldott, hű szívéhez,
Szeretetének tengeréhez.

2. Ó, mennyire szerettél engem,
Vágyott utánam hű szíved!
E nagy szeretet vonja lelkem,
Hogy járjak mindig csak Veled!
A bűnök éjét általjárta
Szeretetednek fénysugara!

3. Sok átkos bűnnek rabja voltam,
Mikor még éltem Nélküled!
Terólad tudni sem akartam,
De Te kerestél engemet.
Ha tudná ezt, ki bűnbe tévedt,
Akkor mindjárt Szeretne Téged!

4. Ó, drága Jézus, égi képed,
Legyen bevésve lelkünkbe!
Szent arcodról sugárzó fényed,
Hatoljon mélyen szívünkbe!
A szó, az élet áldjon Téged,
Lássék meg rajtunk dicsőséged! Ámen

Sótlan só

 Micsoda lehetetlen dolog ez?
Én, aki szeretem az ízeket, különösen elképzelhetetlennek látom nélküle az életet.
Vagyis az ételet...

Bízom abban, hogy engem is újra lehet sózni.

:)

Pont

Megoldás

 Előző bejegyzésem tényleg szomorú lenne, ha nem lenne megoldása.
De van, mert Jézusban minden bűn megbocsátás nyert.
Még a politikaiak is.
Meg a szeretni képtelen szívem is.
Még az áldani képtelen szívem is képes lesz...

Szeretet kontra embertelenség

 Lánykorom kedvenc írójától kölcsönöztem könyvet a könyvtárból, gondolván, hogy laza stílusa engem is kilazít.
 Meglepett, milyen nehezen olvasom az egykor mohón falt írónőt....
Mindenesetre - szemléltetve az elmúlt pár évet és a Dunán lefolyt vízmennyiséget, valamint a bennem lezajló változásokat, - párhuzamot húztam az egyik szösszenet és a 1. Korintusi levél 13. részében levő Szeretethimnusz között:

1Kor 13:7  Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. (tudniillik a szeretet)

(...)
 A főszereplő Kristen egy rég látott barátjával találkozik és az illető - hihetetlen művészlélek  lévén - úgy jelenik meg egy csapat paparazzi előtt, mint egy csöves.
Kristen, mikor a odalép és átöleli, egy pillanat alatt hozza rendbe a ruházatát, a frizuráját, a rossz helyen kilógó ingcsücsköt, meg mindent, amit csak lehetett ott és akkor, az illetőn. Teszi mindezt csattogó fényképezőgépek és hírre éhező újságírók között.
Ennek a ,,látvány - rendbehozásnak" elengedhetetlen feltétele a szeretet.
Sajog a szívem, mert vágyom, hogy így tegyek, mikor

• látom az alkalmatlan személyeket posztokon, ahová nem valók,
• látom az eltompult lelkiismeretet fontos döntéseket hozó személyek között,
• látom a felmarkolt pénzeket semmiért, vagy inkább láblógatásért...
• az embertelenséget - bár lassan nem tudom, hogy az emberség pozitív fogalom lehet-e,
• kontraszelekciót ezerrel...

Látom ezeket és elszomorodtam, elcsüggedtem

Mindenesetre sokat kerestem a képen szereplő igeverset, mert fél füllel hallottam a az egyik igehirdetésben és éreztem a belőle jövő bátorítást. Halványan élt bennem a mondanivalója, de valahogy nem találtam meg magát az Igét a Bibliában.

Örültem, mikor Győző bácsi felolvasta vasárnap:

Az Örökkévaló Szolgája

Ézsaiás 49

1 Figyeljetek rám, szigetek lakói,
halljátok szavam, távoli nemzetek!
Az Örökkévaló hívott el engem még születésem előtt,
már anyám méhében nevemen szólított.
2 Éles karddá tette beszédemet,
keze árnyékában rejtett el,
hegyes nyíllá csiszolt,
és tegzébe[a] zárt.


3 „Szolgám vagy, Izráel
— mondta nekem —,
rajtad mutatom meg dicsőségemet!”


4 „Mennyit fáradoztam, dolgoztam hiába,
hasztalan pazaroltam erőm,
semmit el nem értem
— feleltem én —,
de az Örökkévaló ítél ügyemben,
ő mérlegeli munkámat, hogy mennyit ér.”


5 Az Örökkévaló az,
aki anyám méhében szolgájának alkotott,
s hogy Jákóbot hozzá visszavezessem,
és Izráel összegyűljön előtte
— hiszen becses vagyok az Örökkévalónak,
és Istenemtől kapom az erőmet.
6 Ezt mondja az Örökkévaló: „Szolgám vagy te,
hogy Jákób törzseit helyreállítsd,
és visszahozd Izráel maradékát.
De mindez nem elég:
a nemzeteknek is világosságul adlak,
hogy szabadításom eljusson
a föld minden népéhez általad.”


7 Ezt mondja az Örökkévaló,
Izráel Szentje és Megváltója
az uralkodók szolgájának,
akit az emberek lenéznek, elutasítanak,
és a nemzetek megutálnak:
„Királyok állnak fel trónjukról előtted,
fejedelmek borulnak le lábadnál,
az Örökkévaló kedvéért, aki hűséges,
Izráel Szentje miatt, aki téged választott.”


8 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Jókedvem idején teljesítem kérésedet,
az üdvösség napján megsegítelek,
megőrizlek és megvédelek.
Szövetségül adlak a nemzeteknek,
hogy állítsd helyre a földet,
és helyezd vissza népemet elpusztult örökségébe.
9-10 A megkötözött foglyokat bocsásd szabadon,
a sötétben ülő rabokat hozd ki a fényre!
Bizony, kijönnek,
és semmiben nem szenvednek hiányt,
mint a juhnyáj.
Útközben is legelnek,
a dombokon és hegyeken bőséges legelőt találnak.
Nem bántja őket éhség, vagy szomjúság,
nem égeti nap heve, sem forró szél,
mert az vezeti őket, aki könyörült rajtuk.
Bizony, friss vízforráshoz vezeti őket!
11 Utat készítek nekik még a hegyeimen is,
mert útjaim magasra vezetnek.


12 Nézzétek! Már jönnek is, a messzi országokból,
távoli földekről, északról és délről,
még Színimből[b] is!”


13 Ujjongjatok, egek! Örvendezz, Föld!
Ugráljatok örömötökben, hegyek!
Mert az Örökkévaló megvigasztalta népét,
megalázott szegényein megkönyörült!


14 Sion így panaszkodik:
„Elfelejtett már engem az Örökkévaló,
nem törődik velem Uram!”


15 „Hát elfelejtheti-e gyermekét az anya?
Szeretett fiacskájával ne törődne?
De még ha el is felejtené
— ezt feleli az Örökkévaló —,
én terólad soha meg nem feledkezem!
16 Lásd, Sion, tenyerembe véstem[c] képedet[d],
szüntelen szemem előtt tartalak.
17 Fiaid sietve visszatérnek hozzád,
pusztítóid és rombolóid pedig elvonulnak.
18 Emeld föl tekinteted,
nézz körül, és lásd meg:
fiaid mindannyian összegyűlnek,
hozzád sietnek!”
Életemre mondom
— szól az Örökkévaló —,
úgy fognak téged ékesíteni, Sion,
mint ékszerek a menyasszonyt!
Bizony, gyermekeid lesznek ékességeid!


19 Elpusztított földjeid, városaid romjai,
és a letarolt vidékek
hamarosan szűknek bizonyulnak,
mikor fiaid hazatérnek.
Pusztítóid pedig messzire távoznak.
20 Gyermekeid, akiket sirattál,
ezt mondják majd neked:
„Szűk ez a hely,
adj nekünk tágasabb tért,
bővebb lakóhelyet!”
21 Te pedig ezt gondolod, Sion:
„Ki szülte ezeket a gyermekeket?
Hiszen én meddő voltam,
magányos és gyermektelen,
száműzött és bolyongó!
Ki nevelte fel őket,
mikor elhagyott voltam?
Honnan jöttek hát ezek?”


22 Ezt mondja az Örökkévaló Isten:
„Nézd! Kezemmel intek a nemzeteknek,
zászlómmal jelt adok a népeknek,
hogy ölükben hozzák vissza fiaidat,
vállukon hordozzák leányaidat.
23 A nemzetek királyai viselnek gondot rájuk,
és királynék dajkálják gyermekeidet.
Előtted földre borulnak,
és a port nyalják lábadnál,
hogy megtudd:
én vagyok az Örökkévaló!
Akik bennem bíznak,
nem csalódnak soha.”


24 Elvehetik-e zsákmányát az erős harcostól?
Kiszabadulhatnak-e a kegyetlen börtönéből hadifoglyai?
25 „Bizony, megszabadulnak az erős foglyai,
s a kegyetlen kezéből is kiveszik zsákmányát!
Mert én harcolok ellenségeiddel
— mondja az Örökkévaló —,
és megszabadítom fiaidat, Sion!
26 Ellenségeid egymást falják fel,
és saját vérüktől,
mint édes bortól, megrészegednek!
Igen, én teszem ezt,
hogy mindenki megtudja:
Én vagyok az Örökkévaló,
Szabadítód és Megváltód,
Jákób erős Istene!”

(...)

 Nem vagyok gondolattalan, de a meleg nagyon megvisel. Aztán lehet, hogy kevés a vitaminbevitelem. Ez a Spurgeon szösszenet volt az elmúlt napokban a jellemző rám.
Várom a felüdülést.

10. Zsoltár

Adrinál olvastam és nagyon megfogott.:

Zsoltárok 10


1 Örökkévaló, miért vagy oly messze tőlem?
Miért rejtőzöl el, mikor bajok érnek?
2 Milyen elbizakodottan üldözik
a gonoszok a szegényt!
Essenek áldozatul ők maguk
gonosz terveiknek!
3 Hogy dicsekednek a gonoszok
lelkük kívánságaival!
Bizony, a telhetetlen emberek
átkozzák és megvetik az Örökkévalót!
4 A gonoszok elbizakodottságukban
nem kérik Isten segítségét.
Gőgösen azt gondolják:
„Nincs Isten, ne is törődjünk vele!”
5 Mindig tekervényes utakon járnak,
Isten ítéleteivel nem törődnek,
tanításait semmibe veszik.
6 Azt gondolják, őket nem érheti baj,
bármit tesznek, nincs, aki megbüntesse őket.
7 Szájuk tele átkozódással,
csalással, káromkodással;
nyelvükön hamisság és bűn.
8 Leselkednek a sikátorokban,
ártatlanokat gyilkolnak titokban,
lesik következő áldozatukat.
9 Lapulnak, mint oroszlán a bozótban,
lesik zsákmányukat, hogy rárohanjanak,
megragadják, és elhurcolják a szegényeket.
10 Bizony, ha szerencsétlen áldozatuk
karmuk közé kerül,
erejükkel földre tiporják,
szétzúzzák és összetörik!
11 Azt gondolják magukban: „Isten nem törődik velünk,
ide sem néz, meg se látta ezt!”


12 Kelj fel Örökkévaló!
Istenem, emeld fel kezed!
Ne feledkezz el a szegényekről,
akiket a gonoszok összetörtek!


13 Ne gúnyolhasson téged a gonosz, Istenem!
Ne mondhassa magában:
„Isten úgysem büntet meg ezért soha!”
14 Pedig te jól láttad mindezt, Istenem!
Láttad a sok fájdalmat és szenvedést!
Bizony, kinyújtod kezed,
segítesz a szegényeken,
mert te vagy, Örökkévaló,
az árvák és elhagyottak gondviselője!
15 Törd el a gonosz karját, Örökkévaló!
Pusztítsd ki a gonoszokat,
hogy nyomuk se maradjon!


16 Az Örökkévaló örökké uralkodik,
kipusztítja országából a gonoszokat!
17 Örökkévaló, te meghallgattad
az alázatos szegények kívánságát.
Szívüket erősítsd meg,
és teljesítsd kérésüket!
18 Ítélj az árvák és elnyomottak javára,
hogy a földi emberek
ne nyomorgassák őket többé!

Egyszerű, mint az 1 x 1

Örüljetek az örülőkkel és sírjatok a sírókkal - Római levél 12:15

 Próbáltál már eszerint eljárni azokkal, akikkel problémád volt?
Milyen egyszerű tanács, de az a tapasztalatom, hogy nehezen fog menni, ha neheztelsz valakire.
Hallgatod a viháncolásukat és bosszant, vagy elnézed a kínjukat és az jut eszedbe, hogy megérdemlik. Hátha tanulnak belőle.
Nem igazán empatikus hozzáállás...

Király!

Örvendezek, hogy újra elővettem a régi imalistámat, mer' hogy újra rábukkantam erre az igére benne.
Hogy egy kicsit okoskodjak is, az uralkodás szó görögben:
βασιλεύω  (baszileuó)
1) uralkodik
2) uralomra jut, királlyá lesz
3) (participium) király


Ez meg egy régebbi királyság...

Ez meg még régebbi...

Búzamag

 Napok óta még mindig a János 12 beli búzamag foglalkoztat. Eljátszottam a gondolattal, milyen lenne, ha bekeményítene? Mármint a mag... Mondjuk azt mondaná, hogy nem vagyok hajlandó, vagy éppen képes erre.
Nyilván egy darabig meg tud maradni csinos gabonaformájánál, de meddig?
Itt különben is azt írja, hogy magányos marad:

egymaga:  μόνος  (monosz)
1) egyetlen, egyedüli
2) magányos

Szomorú lettem ettől a gondolattól.
Nem akarok magányos lenni.

Továbbpörgetve a témát és átültetve a mostani helyzetemre, megint összegyűlt körülöttem egy csomó kérdés. Mind egy-egy picike dolog, ami miatt kicsit boldogtalan vagyok és ez mind belőlem fakad.
Nem mondhatom, hogy más miatt van, egyedül én vagyok benne a ludas. Persze hogy voltak próbálkozásaim, hogy változzak, de csekély sikerrel.
Úgyhogy feladom az önerős részt. Mondhatom, hogy gyűlölöm a saját lelkem. Károli ilyen keményen fogalmaz:

Aki szereti a maga életét, elveszti azt; és aki gyűlöli a maga lelkét e világon, örök életre tartja meg azt.

gyűlöl: μισέω  (miszeó) - gyűlöl, utál, undorodik valamitől, ellenszenvet érez
Ezzel semmilyen szuiciditás nem párosul. Ez a lelkünk hajlamairól szól.
Isten meg tud változtatni hanyagságból, lustaságból, szeretetlenségből, csüggedésből, mindenből. Ő egyedül, ha engedjük...
És mást is meg tud változtatni, ha engedi. Itt jutott eszembe egy-két barátom, rokonom a maga kis megoldásaival, boldogtalanságával.

Halott búza

 Ma a reggeli Chambers olvasása után egyszerűen csak ez jutott eszembe, amit a képre írtam fel:
Ennek minden fájdalma ellenére tudom, hogy a megváltott ember csak így lehet boldog.
Eszembe jutott az én megtérésem, és az, hogy valaki ezért meghalt - jelképesen, mondhatni a saját kívánságainak... - Jézus tanácsait követve.
Biztos nem lehetett könnyű, de nem maradt maga, hanem gyümölcsöt hozott. ...

Heveskedés

 Tetszett a ma reggel olvasott Chambers szösszenet, annál is inkább, mert tegnap ugyanezt olvastuk Magdi nénivel a Lídia péntek reggeli összejövetelén...

Irány az állatkert

 Tegnap, míg úton voltunk az Állatkertbe a lányaimmal, imádkoztam egy rövidet, hogy legyen parkolóhelyünk. Lányom, - aki nem csekély cinizmusáról híres, - azt mondja:
- Akkor már tudom mivel van elfoglalva az Úr a ...  helyett.
Nevetve beszéltük, hogy szerintünk Isten is értette a poént.
...remélem...
:)