Sóherség

 Megszoktam a csóróságot mostanában ... szellemi értelemben. Nem tudom mikor és hogy következett be, de ez történt. Szomorúság, csüggedtség és egyre ritkábban előbukkanó öröm.
Így lett. Észre se vettem, mikor rabolt ki a tolvaj, és már csak azt éreztem, hogy minden szar és az is marad egyenlőre.
Pedig Isten nem ezt szánta nekem, erre jöttem rá (nem először) az Efézus 2 olvasásakor, ahova is Joseph Prince sorai küldtek...
Azt írja:

Régebben szellemileg halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt, amelyekben éltetek, akárcsak a többi ember — a jelenlegi korszakhoz igazodva. Azt a gonosz szellemi fejedelmet[a] követtétek, aki most a levegőbeli hatalmasságok felett uralkodik. Ez a szellem működik mindazokon keresztül, akik nem engedelmeskednek Istennek. Valamikor mi is mindnyájan közéjük tartoztunk, és a régi természetünk kívánságai uralkodtak rajtunk. A saját elgondolásainkat törekedtünk megvalósítani, és igyekeztünk elérni, amit a régi természetünk megkívánt. Így tehát ránk is, mint mindenki másra, Isten jogos haragja következett volna.

 Isten azonban telve van irgalommal, és nagyon szeret bennünket, ezért, amikor még szellemileg halottak voltunk a bűneink miatt, Krisztussal együtt új életre keltett. Bizony, Isten kegyelme mentett meg minket!  Sőt, mivel Jézus Krisztus részei vagyunk, vele együtt feltámasztott a halálból, és vele együtt a mennyei helyekre ültetett bennünket. Isten így akarta megmutatni — még a jövendő korszakoknak is — kegyelmének határtalan gazdagságát irántunk, akik a Krisztus Jézushoz tartozunk.

 Mert egyedül Isten kegyelme tette lehetővé, hogy a hitetek által üdvösségre jussatok. Ez nem a ti érdemetek, hanem Isten ajándéka! Nem a jó cselekedetek eredménye, hogy senki ne dicsekedhessen. Hiszen minket Isten a saját kezével alkotott: arra teremtett bennünket a Krisztus Jézusban, hogy nemes tetteket vigyünk véghez. Ezeket pedig Isten már előre elkészítette a számunkra, hogy lépésről lépésre ezeken haladjunk.

Elsírtam magam, mikor visszaolvastam ezt...  Két év és egy kicsi telt el és én megint itt tartok. Pedig már azt hittem tudom a leckét. :(

Isten Báránya

Agnus dei
Qui tollis peccata mundi
Miserere nobis
Miserere nobis

Agnus dei
Qui tollis peccata mundi
Agnus dei, agnus dei
Qui dona nobis pacem

Lamb of god
(Agnus dei)
Who takes away the sins of the world
(Qui tollis peccata mundi)
Please have mercy on us
(Miserere nobis)
Have mercy on us
(Miserere nobis)

Lamb of god
Take away sins of the world
(Of the world)
Lamb of god, lamb of God
Please come an grant us peace

Oh precious holy one
Here are earnest prayer
For we find a only hope
In the precious lamb of God

Agnus dei
Qui tollis peccata mundi
(Peccata mundi)
Agnus dei, agnus dei
Qui dona nobis pacem
Please come an grant us peace

Állhatatosságra nevel

C. H. Spurgeon,
(1834 - 1892)

 Spurgeon megint odatette magát a napi elmélkedésében. Mindig meglep, hogy hogyan képes valaki ennyi évvel a halála után is hatni és friss üzenetet adni. Talán, mert Ugyanannak a Szelleme volt benne, mint Akié bennem is... Szóval:
Spurgeon angol baptista lelkipásztor volt és 1834. június 19. - 1892. január 31-ig élt és a linken (Wikipédia) olvashatsz az életéről.

...

"De csak apránként ûzi el elõled ezeket a népeket Istened, az Úr" (5Móz 7,22). (Forrás: Keresztény dalok portál)

Katt a linkre!

Én aztán elolvastam az 5 Mózes 7-et, mert szeretem a saját tanulságaimat is leszűrni és mindig megéri, mert vannak...

Itt pedig az általam preferált szakasz, bár előtte engedtessék meg a következő néhány gondolat:

1. Jézusnál van egy plusz tanítás az ellenségeinkkel kapcsolatosan. Nehéz súlyozni a kettő között, mert természetem szerint mind egy szálig kiirtanám azokat, akik ősz hajszálakat okoznak, de még azokat is, akik a szeretteimet bántják.
2. Olyan nehezemre esik Istenre bízni a nehézségeimet és az ellenségeimet megáldani, mint mikor Jézus a Gecsemáné-kertben vért izzadt. Annyira életidegen átadni a saját ítéleteimet, dühömet és frusztrációmat, hogy emberileg lehetetlen is. De hát ez a kereszténység valójában. Krisztus-követés. Szóval akkor az igeszakasz:

De ha mégis úgy gondolnátok, hogy azok a nemzetek erősebbek nálatok, és kétségeitek támadnának, hogy hogyan űzhetnétek el őket, jusson eszetekbe, hogyan bánt el Istenünk, az Örökkévaló egész Egyiptommal és a fáraóval! Ne féljetek hát azoktól a népektől! Emlékezzetek a súlyos egyiptomi csapásokra, a jelekre és csodákra, az Örökkévaló hatalmának nagy megnyilvánulásaira, amelyek által kihozott bennünket Egyiptomból! Ugyanígy fog elbánni az Örökkévaló a többi nemzettel is — ne félj hát tőlük! Sőt, Istenünk, az Örökkévaló még azokra az ellenségeitekre is rettenetes félelmet bocsát, akik elmenekülnek és elrejtőznek előletek, és őket is elpusztítja. Ne rémüljetek hát meg tőlük, mert velünk van Istenünk, az Örökkévaló, a nagy és rettenetes Isten! Bizony, kipusztítja az Örökkévaló azokat a nemzeteket előletek, de csak fokozatosan. Nem űzheted el mindet egyszerre, mert akkor túlságosan elszaporodnának a vadállatok erdőn-mezőn. Kiszolgáltatja neked azokat a nemzeteket, és végleg eltörli őket: kipusztítjátok őket mind egy szálig. Királyaikat is kezetekbe adja, s még emlékezetüket is eltörlitek a földről. Senki nem tud ellenállni nektek — mindegyiket végleg kipusztítjátok.
Akkor teljesen romboljátok le isteneik bálványait, és égessétek el azokat! Ne kívánjátok meg a bálványszobrokon lévő aranyat, ezüstöt — ne zsákmányoljátok magatoknak még azt se, különben még csapdába ejtenének benneteket! Utálatosak és gyűlöletesek azok a bálványok Istenünk, az Örökkévaló számára mindenestül! Azokat a bálványokat semmi szín alatt ne vigyétek be házaitokba, különben ti is átok alá kerültök, mint azok a népek! Teljes szívetekből utáljátok őket, mert átkozottak és gyűlöletesek! Maradjatok távol tőlük!

Gyógyulás

 Néhány észrevétlen gyógyulás is történik Jézusnál, amit csak akkor fedezünk fel, ha meglátjuk, hogy betegek voltunk, vagy amikor másban észleljük, hogy a betegség még mindig jelen van.
Tegnap ez történt velem és amiből kigyógyultam, az alkoholizmus megítélésével kapcsolatos.
Régebben szinte ki se mertem mondani, annyira szégyelltem, hogy valamelyik rokonom alkoholbeteg.
Ez elmúlt. Számomra ez nem szitokszó, nem szégyenletes dolog, csak egy betegség, amiről nem annyira tehet az illető. A szégyent viszont felfedeztem valakiben, akiben annyira rögzült a takargatás, hogy már rutinos volt benne. Nem mondta ki, kerülte a szituációkat, és most láttam meg, hogy én azért merek nyíltan beszélni erről, mert bennem már nincs ez a bujkálási kényszer. ...És ennek nagyon örülök.
Hol vannak a kötelek?

A bűnbánatról

  Pár napja azon töprengek, hogy mily nehezen jut az ember bűnbánatra. ráadásul gyakran úgy véli, hogy a másiknak nagyobb szüksége van rá.
Mi kell nekünk ehhez?
Minimum, hogy rosszabbul, netán kifejezetten ROSSZUL menjen sorunk. Mondjuk a moslékosvályú..., már, ha tudod mire gondolok.
 Jóel próféta azt írja, hogy

„De még most is hívlak benneteket! — mondja az Örökkévaló. — Jöjjetek vissza hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva! De szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat![b] Így térjetek vissza az Örökkévalóhoz, Istenetekhez, mert ő irgalmas és kegyelmes, türelme hosszú, szeretete erős, és örül, ha büntető ítéletét nem kell végrehajtania...”

 ...a zsidó nép ugyanis, ha valami gyász érte, megszaggatta a ruháját.
Rick Warren a Napi remény blogon napok óta azt elemzi, hogy hogyan gyakoroljunk bűnbánatot.
Hát csak ennyi.

Pár gondolat Jézusról...

Nemrég láttam egy Bibliát, amiben pirossal vannak szedve Jézus szavai. 

Ezek néha annyira egyszerűek és sokszor talán túl szelleminek képzeljük el, pedig csak arra mutat rá, hogy hogyan tegyük élhetővé az életünket. (Ez gyakran ,,velünk együtt-élhetővé”-t jelent.) Ezzel nem azt mondom, hogy Jézus csupán tanító lett volna, SŐT. Ő egyszerre volt mester, Isten Fia, és Isten maga. 

Szükségünk van Rá ahhoz, hogy véghez tudjuk vinni élet-vezetési tanácsait. Pl. bűneinket Ő maga törli el. Ő tette lehetővé a bejárást a Mennybeli Apukánkhoz. Ő küldte el a Szentszellemét, hogy legyen a segítőnk...

...
Soha nem fenyegetőzik, hanem előre közli, hogy ha ezt teszed, ez és ez lesz a következménye.

Pl.: 

Szeresd ellenségeidet!

Ez a lehetetlen kategória, abszolút életszerűtlennek TŰNIK. De csak TŰNIK. Ő segít ebben.

Ne botránkozz! 

Ez nem fenyegetés, hanem azt jelenti, hogy csapdába fogsz kerülni, ha megbotránkozol.

Bocsáss meg! 

Ez azt jelenti, másképp nem tudsz normálisan állni az adott emberhez, de máshoz sem. Ha nem engeded el a sértéseket, teljesen megkeseredsz. Nem lesz kapcsolatod, pedig csak egy kapcsolat keretein belül fogsz tudni beszélni vele.

 Sok ilyen pirossal írt dolog állhatna itt, de most csak ennyit írok, és még valamit. Egy ima:

Uram, kérlek segíts, hogy meg tudjam élni, amiket kérsz tőlem! Magamtól ehhez nincs erőm. Magamtól indulatos vagyok, haragszom és megsértődöm. Magamtól megbotránkozom az emberekben és nem tudok megbocsátani. Átadom Neked most az összes ilyen dolgot, hogy élhető legyen az élet velem és nekem is másokkal plusz saját magammal! Ámen

War Room

 Arra gondoltam, megcsinálom a saját war room-omat. Már a film alapján, tudjátok. Volt az a kedves idős asszony a filmben, aki tanította az ifjabbat szellemi harcra.
A következő kérdések merültek fel:

• Milyen papírok lenének a falon? Úgy értem célkitűzések.
• Milyen igék alapján imádkozom ezekért a célokért?

Egyenlőre ennyi. Szerintem ti is gondolkodjatok el rajta és csináljátok meg!

(Ez is hasonló témában íródott)

Próbatétel

 Gyakran előfordul, hogy egy igeszakaszt elolvasva teljesen új szemszögből kezdem nézni a dolgokat. Nyilván azért lehet, mert ebben az élethelyzetben még nem voltam, vagy ha mégis, épp nem olvastam ezt az igerészt.  Talán ezt is jelenti a mondás, hogy "Isten igéje élő és hatékony".
Jelen esetben Jézus pusztabeli megkísértése volt a téma a Máté 4-ből, az új szempontok pedig azok voltak, hogy:

• A Szentszellem vitte a pusztába,
• Miért is nem választotta a könnyebb utat?
• Hasonló helyzetben én szívesen kerülnék ki egy próba alól a magam eszközeivel győztesen. Igaz, hogy akkor csak annyi a különbség a világiak, meg köztem, hogy én úgy is üdvözülök, ők meg pokolra kerülnek. Legalábbis az adott pillanatban, Krisztus követése azonban nem történik meg részemről, és a környezetem nem nyer semmit.
• Nem véletlen állhat a hegyibeszéd rögtön ezután. Úgy értem pontosan annyira ellentmondásos, mint nemet mondani a Sátán által felkínált lehetőségekre kísértések közepette...

Ezután a Szent Szellem a pusztába vezette Jézust, hogy ott próbára tegye a Sátán. 2 Miután Jézus negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül nagyon megéhezett. 3 A Sátán[a] ekkor odalépett hozzá, és megszólította:

 „Ha Isten Fia vagy, parancsolj, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré!”

 Ő azonban így felelt: „Meg van írva:

»Nem csak a kenyér élteti az embert, hanem Isten minden kimondott szava is.«”[b]

5 Ezután a szent városba, Jeruzsálembe vitte őt a Sátán, és a Templom területének szélére, egy szakadék fölé állította.

„Ha Isten Fia vagy — mondta neki —, vesd le magad a mélybe, hiszen meg van írva: »Angyalainak parancsot ad, hogy vigyázzanak rád. A tenyerükön hordoznak, nehogy kőbe üsd a lábad.«”[c]

Jézus így válaszolt: „Az is meg van írva:

»Ne tedd próbára az Örökkévalót, Istenedet!«”[d]

8 Ezután a Sátán egy nagyon magas hegyre vitte fel Jézust. Megmutatta neki a világ összes királyságát és azoknak minden dicsőségét. 

„Ezt mind neked adom — mondta —, ha leborulva imádsz engem.”

10 Jézus erre így válaszolt:

„Menj el tőlem, Sátán! Meg van írva: »Az Örökkévalót, Istenedet imádd, és csak őt tiszteld!«”[e]

11 Ekkor a Sátán elment, és angyalok jöttek Jézushoz, hogy szolgálatára legyenek.

Feldolgozni a veszteségeket

Felirat hozzáadása

 Minap kislányom felkavarva és összezavarva jött haza a suliból, és elmesélte, hogy egy balesetet látott.
Nem közvetlen, csak a rohammentőt, a sofőr arcát és utána itthon megnézte a neten, hogy mi történt.
Egy kisgyermeket gázolt el a busz, aki meg is halt.
Csak belegondoltunk, hogy hogyan lehet így tovább élni?
Mi van a szülőkkel és mi van a sofőrrel?
Fel lehet ezt dolgozni valahogy?
Én speciel napok óta bele vagyok betegedve...

A napiremény blog segíthet a feldolgozás mikéntjében itt.

Yesss!

És a MINDEN alatt azt értette MINDEN.

Jézushoz imádkozni...

 Szeretek gondolkozni, építő vitákban részt venni, megnyugtató, igeileg megalapozott válaszokat adni és kapni a bugyutának tűnő kérdésekre is.
Dogmatika órán ilyenekről beszéltünk.
Már magánbeszélgetés volt, hogy kicsoda Jézus, és a Szentszellem, imádkozunk-e hozzájuk?
Ezt az igerészt találtam a témában:

Ha valóban ismernétek engem, akkor az Atyát is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek és látjátok őt.” 8 Ekkor Fülöp szólalt meg:

„Uram mutasd meg nekünk az Atyát, hadd lássuk őt! Azzal megelégszünk.”

9 Jézus így válaszolt:

„Fülöp, olyan régóta veletek vagyok, és még mindig nem ismertél meg igazán! Aki engem látott, az Atyát látta. Miért mondod hát: »Mutasd meg nekünk az Atyát«? 10 Talán nem hiszed, hogy én az Atyában élek, az Atya pedig bennem él? Amit mondok nektek, nem magamtól mondom: az Atya, aki bennem él, ő végzi a maga munkáját rajtam keresztül. 11 Higgyétek el, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya bennem van! Ha másért nem, higgyetek azoknak a tetteknek, amelyeket Atyám nevében vittem véghez! 12 Igazán mondom nektek: aki hisz bennem, az is megteszi majd mindazt, amit én tettem. Sőt, még nagyobb dolgokat fog véghezvinni! Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy én majd az Atyához megyek, 13 és megteszem, amit a nevemben kértek, hogy az Atya dicsőséget kapjon a Fiú által. 14 Igen, bármit kértek majd az én nevemben, meg fogom tenni.”

Te ne rázz, ne parázz, ne paráználkodj!

...Idéztem itt Geszti Pétertől. Különben pedig csak a szombati etika óra témájának kapcsán asszociáltam a régi számra, ami Jazz+az címen futott épp az előző évezred végefelé.
A Tízparancsolatot elemezzük és nagyon megkedveltem a tanárunkat, mert tiszta, őszinte és kertelés nélkül nevezi nevén a dolgokat.
Néhány nagyon fontos dolgot mondott a paráznaság témakörében.
Folyamatosan a házassággal vetette össze az Istennel való kapcsolatunkat, ezzel késztette a jónépet gondolkodásra. Mi fér bele, mi nem.
A három dolog, ami nagyon megragadott:

1. Hogy milyen képünk van a házastársunkról, abban is leképződik, hogy a mennyben odaképzeljük-e mellénk őt, vagy sem.
2. A kapcsolatba nem fér bele, hogy a másikról rosszakat gondoljunk, netán rosszat kívánjunk neki. Ez itt már a paráznaság témaköre.
3. Jézus már a kívánságra is azt mondja, hogy paráznaság.
4. Nem gondolhatok úgy a szerelemre, hogy elmúlik, szeretetté csendesül...
5. A gyerekeink, szomszédaink mit mondanának a kapcsolatunkról?

Jah. Végül öt lett belőle. De biztos tudnék még sorolni párat.

Itt pedig a Máté 5 ide vonatkozó része:

Máté 5:27-30  Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében. Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.

Itt egy egyszerűbb fordítás:

A szexuális bűnökről
27 „Hallottátok, hogy megmondták: »Ne kövess el házasságtörést!«[c] 28 Én viszont azt mondom nektek: ha valaki a házasságtörés vágyával néz más feleségére, az magában már el is követte a házasságtörés bűnét. 29 Ezért, ha a jobb szemed vinne bűnbe, még azt is inkább vájd ki, és hajítsd el! Jobban jársz, ha a tested egy részét elveszíted, mint ha ép testtel dobnak a gyehennára! 30 Ha pedig a jobb kezed vinne bűnbe, még azt is vágd le, és dobd el! Jobban jársz, ha a tested egy részét elveszíted, mint ha ép testtel vetnek a gyehennára!”

Paráznaság görögben:  μοιχεύω  (moikheuó) - házasságtörést követ el
Kívánság görögben ἐπιθυμέω  (epithümeó) - kíván, vágyik, vágyódik vmi után

Dialogiszmosz, avagy éljen Károli

 Szeretem a szavakat és a szótárat. Ha nem egészen világos egy-egy szövegrész, azt játszom, hogy megnézem a szavak eredeti jelentését. Így jártam most a versengés kifejezéssel, innen a cím: dialogiszmosz, ami görögül van, merthogy az újszövetséget először görög nyelven vetették pergamenre. 

Először teljesen másra asszociáltam, mint amire végül jutottam. Nekem ez a "versengés" szó inkább káros "versenyezés" jelentéstartalmat hordozott, mint ezt a "gondolkodásmód" szerűséget. Mindamellett legalább eloszlattam a saját félreértésemet. :)

 διαλογισμός  (dialogiszmosz)

1) okoskodás, számvetés, számítgatás, fontolgatás, meggondolás
2) megvitatás, vitatkozás
3) kétely, aggodalmaskodás

...mindez pedig Pál filippibeliekhez írt levelének 2. rész 14. verse alapján, ami így szól:

Fil 2:14-15  Mindeneket zúgolódások és versengések nélkül cselekedjetek; Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon.

És itt található még meg:

Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások.   Máté 15:19

Mert onnan belőlről, az emberek szívéből származnak a gonosz gondolatok, házasságtörések, paráznaságok, gyilkosságok,   Márk 7:21

Sőt a te lelkedet is általhatja az éles tőr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.   Luk 2:35

Jézus pedig észrevévén az ő tanakodásukat, felelvén, monda nékik: Mit tanakodtok a ti szívetekben?   Luk 5:22

Ő pedig tudván azoknak gondolatait, monda a száradt kezű embernek: Kelj fel és állj elő! És felkelvén, előálla.   Luk 6:8

Támada pedig bennök az a gondolat, hogy ki nagyobb közöttük.   Luk 9:46
Jézus pedig látván az ő szívök gondolatát, egy kis gyermeket megfogván, maga mellé állatá azt,   Luk 9:47

És monda nékik: Miért háborodtatok meg, és miért támadnak szívetekben okoskodások?   Luk 24:38

Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívök megsötétedett.   Róm 1:21

A hitben erőtelent fogadjátok be, nem ítélgetvén vélekedéseit.   Róm 14:1

És ismét: Ismeri az Úr a bölcsek gondolatait, hogy hiábavalók.   1Kor 3:20

Mindeneket zúgolódások és versengések nélkül cselekedjetek;   Fil 2:14

Akarom azért, hogy imádkozzanak a férfiak minden helyen, tiszta kezeket emelvén föl harag és versengés nélkül.   1Tim 2:8

Nem mondtatok-é ellent magatoknak, és nem lettetek-é gonosz gondolkozású birákká?   Jak 2:4

Kettő dolog, plusz még valami...

Beadtam a szívem nagymosásra. Elég régen tart, de a vége csudaklassz lesz. ...Bizonyára, mer' nagyon mosódik, facsarodik.

Ez az egyik dolog. Már a tanítás. (Vera csúcs vagy, szeretlek! Áldjon meg az Úr!)
A másik ez, ez volt ma előbb, de nagyon hasonló a mondandója. Mikor elolvastam, nagyon megérintett, tegnap itt írtam róla:

Ez pedig a plusz:
Tegnap egy civil közegben azt mondták, hogy különös vagyok... már az érdeklődési körömet tekintve. Elgondolkodtam ezen.
Mármint, persze, tudom, de belegondoltam, hogy az átlag, civil életben kicsit sem szokványos, hogy valakinek ennyire mély kapcsolata legyen az Úrral és az Ő beszédével.
Hálás vagyok érte!

Aggódásaim

 Az a helyzet, hogy az elmúlt időszak nemigen kényeztetett el engem. 3-4 nagyon terebélyes területen vívom a csatát, illetve talán már nem is vívom, időnként inkább sodródom... Nem részletezném.

Ma hajnalban, mikor ismét három óra alvás után felébredtem, (nnna ez az egyik bajom!) sokmindent olvastam, és a 94. Zsoltárra találtam, amitől jelenleg úgy éreztem, hogy lehasad a szívem a helyéről. Nagyon megérintett, különös tekintettel a 14, a 19 és 22. versre:

14 Mert az Örökkévaló nem hagyja el népét,
nem dobja el magától örökségét!
19 Lelkem megtelt gondokkal és aggodalommal,
de megvigasztaltál és felüdítettél engem!
22 De az én védelmezőm az Örökkévaló!
Magas kőváram a hegycsúcson,
Isten a Kősziklám, ő a menedékem!

Imádságom a fent idézett igék alapján (Ha hasonló helyzetben vagy, nyugodtan mondd velem!):

Atyám köszönöm, hogy nem hagysz el, mert a népedhez tartozhatok!
Várom a vigasztalásod, tudom, hogy megteszed, mint már annyiszor! Köszönöm is előre!
Megvédsz engem és új lehetőségeket adsz, amiért szintén nagyon hálás vagyok.
Fiad a názáreti Jézus Krisztus nevében szólhattam Hozzád,
Ámen

Károliul:

14 Bizony nem veti el az Úr az õ népét, és el nem hagyja az Ő örökségét!
19 Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
22 De kõváram lõn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kõsziklája;

A témában lásd még: Aggódásaim 

Nahát..!?!

Midig csodálom az Élő Isten szavait. Lenyűgöz, meglep, elgondolkodtat, megrendít és mélységes alázatra tanít.
Ma Rick Warren tanácsait követve a Dániel könyve 5. fejezetét olvastam. Íme:

Bélsaccar király egyszer nagy ünnepséget rendezett, amelyre meghívta birodalma ezer főemberét. A lakoma közben a király és vendégei együtt itták a bort. 2 Mikor a király már elég sokat ivott, megparancsolta, hogy hozzák elő azokat az arany- és ezüstkelyheket, amelyeket még az egyik előző király, Nebukadneccar[a] hozott el Jeruzsálemből, a Templomból. Azt akarta, hogy ő maga, főemberei, feleségei és ágyasai ezekből a kelyhekből igyanak. 3 Elő is hozták ezeket az arany- és ezüstkelyheket, amelyeket korábban a Templomból, Isten házából hoztak el. A király ezekből ivott, főembereivel, feleségeivel és ágyasaival együtt. 4 Miközben itták a bort, dicsérték a bálványisteneket, akiknek szobrait aranyból, ezüstből, bronzból, vasból, fából és kőből készítették. 5 Eközben hirtelen feltűnt egy emberi kéz a királyi palota falán, a mécstartóval szemben, és írni kezdett a meszelt falra.6 Ahogy ezt a király meglátta, elsápadt, nagyon megrémült, térdei remegtek, dereka megroggyant, 7 és kiáltozni kezdett, hogy azonnal hozzák elé a királyi asztrológusokat, varázslókat és jövendőmondókat.
Amikor elé álltak, a király ezt mondta a babilóniai bölcseknek: „Aki elolvassa ezt az írást és megfejti értelmét, annak bíborpalástot[b] és aranyláncot adományozok, és rangja szerint birodalmam harmadik vezetője lesz.”
8 El is jött a király összes bölcse, de sem elolvasni, sem megfejteni nem tudták a falon lévő írást. 9 Emiatt a király még inkább megrémült, elsápadt, és főemberei is tanácstalanok voltak.
10 Akkor az anyakirálynő, a király anyja jött be a terembe, ahol az ünnepséget tartották, mivel meghallotta, hogy a király és tanácsosai miről beszélnek. Ezt mondta: „Király, örökké élj! Ne rémülj meg, és ne sápadj el! 11 Van valaki a birodalmadban, akiben a szent istenek szelleme lakik. Atyád[c] uralkodása idején már megmutatkozott, hogy olyan bölcsesség, értelem és világosság van benne, mint az istenekben. Nebukadneccar király — aki előtted ült ezen a trónon — ezt a férfit nevezte ki a varázslók, jövendőmondók és asztrológusok vezetőjévé.12 Dániel — így hívták ezt a férfit, de a király elnevezte Baltazárnak — rendkívüli képességekkel rendelkezett: nemcsak értelmes és művelt volt, hanem meg tudta fejteni a titkokat és az álmok értelmét, és válaszolni tudott a legnehezebb kérdésekre is. Hívasd hát elő Dánielt, és ő biztosan meg tudja mondani, mit jelent ez az írás a falon.”
13 Ezután Dánielt a királyhoz vezették, aki így szólt hozzá: „Szóval, te vagy Dániel, a júdai foglyok közül, akit még az egyik királyi elődöm hozatott ide Júdából! 14 Azt hallottam felőled, hogy az istenek szelleme, rendkívüli világosság, értelem és bölcsesség lakik benned.15 Előhívattam a bölcseket és asztrológusokat, hogy olvassák el ezt az írást, és fejtsék meg az értelmét, de képtelenek voltak rá. 16 Rólad azonban azt hallottam, hogy meg tudod fejteni a titkokat, és válaszolni tudsz a nehéz kérdésekre. Most azért, ha elolvasod ezt az írást, és megmagyarázod, hogy mit jelent, akkor bíborpalástot és aranyláncot kapsz tőlem ajándékba, és te leszel rangban a harmadik a birodalmamban.”
17 Dániel ekkor a király előtt így válaszolt: „Bélsaccar király, köszönöm, de nem fogadom el ajándékaidat, és arra a tisztségre is válassz valaki mást! Az írást azonban elolvasom, és megmondom, mit jelent.
18 Király, a Felséges Isten királyságra emelte elődödet, Nebukadneccart, és dicsőséget, nagyságot és méltóságot adott neki. 19 Mivel rendkívüli nagyságot és hatalmat kapott, tisztelték és félték Nebukadneccart az összes népek, nemzetek és nyelvek. Olyan nagy hatalma volt, hogy akit akart, megöletett, vagy megkegyelmezett neki, akit akart, tisztségre emelt, vagy elvette tőle a tisztségét.
20 De amikor büszke és keményszívű lett, és gőgösen viselkedett, elvették tőle a királyi hatalmat, és minden dicsőségétől megfosztották.21 Száműzték az emberek közül, és szíve elváltozott: olyan lett, mint az állatoké. A vadszamarak életmódja szerint élt: füvet legelt, mint az ökör, és testét az ég harmata öntözte. Ez addig tartott, amíg megtanulta, és elismerte, hogy a Felséges Isten uralkodik minden emberi birodalom fölött, és annak adja az uralmat, akinek akarja.
22 Te pedig, Bélsaccar király, aki Nebukadneccar trónján ülsz[d], bár mindezt jól tudtad, mégsem viselkedtél tisztelettudóan a Felséges Istennel szemben! 23 Ellenkezőleg, a Menny Ura fölé emelted magad, mivel az ő Templomának a kelyheit hozattad elő, és te magad is, meg a főembereid, feleségeid és ágyasaid is azokból ittátok a bort! Dicsérted a bálványisteneket, akiknek szobrait aranyból, ezüstből, bronzból, vasból, fából és kőből készítik. Őket dicsérted, akik nem látnak, nem hallanak, és semmit sem értenek. A Felséges Istent pedig, akitől az életed és a sorsod függ, nem tisztelted.
24 Ezért küldte Isten ezt a kezet, hogy írja fel a falra e szavakat:
25 mené, mené, tekél, úparszin.
26 Ennek jelentése pedig a következő:

Mené[e] — Isten megszámolta uralkodásod napjait, és véget vetett uralmadnak,
27 Tekél[f] — Isten mérlegre tett téged, és hiányosnak talált,
28 Perész[g] — Isten elvette tőled királyságodat, és felosztotta a médek és perzsák között.”

29 Akkor Bélsaccar parancsára Dánielre bíborpalástot adtak, nyakába aranyláncot tettek, és kihirdették, hogy rang szerint ő a harmadik uralkodó a birodalomban.
30 Még azon az éjszakán megölték Bélsaccart, a káldeusok királyát,31 országát pedig a méd Dárius foglalta el, aki ekkor hatvankét éves volt.

Több ima is megfogalmazódott bennem a történet kapcsán:

• Szeretnék olyan bölcs, bátor és szerény lenni, mint Dániel!
• Isten óvjon a felfuvalkodottságtól!
• ééééés máris elindított még egy gondolatsort:
  Előre reménykedni Krisztusban......

Ő fél a haláltól...

 Rátaláltam egy über-cuki youtouberre és annyira megfogott...
Igen, ő Attis a Tanulom Magam csatornáról.
Nézem, nézem és annyira megfog az őszintesége, a mélysége, a tudása. Lenyűgöző fiatalember.
Az egyik videójának a címe: Félek a haláltól. És Te?
Azt mondja nem hisz Istenben, pedig szeretne, hogy ne kelljen félnie.
Nekem speciel a gazdag ifjút juttatta eszembe. Azt, aki odament Jézushoz és Ő kedvesnek találta, de volt egy hiányossága.
Annyi, de annyi érvet tudnék felhozni neki, de mindhiába. Valószínűleg mindet hallotta.

Egy régebbi

Apa, Te tudod

Van egy pár dolog, amiről sürgősen beszélnem kell Apával.
Apa az én Mennyei Apukám - valaki Atyának hívja, van, aki Örökkévalónak. Sok neve van. Írtam már róla...

• Apa, Te is tudod, hogy milyen nehéz ez nekem. Van az a valaki, akire neheztelek és sokkal intenzívebben kéne keresnem a megbocsátás útját, de annyira nehezemre esik, mert legszívesebben az egész problémakört kiradíroznám az agyamból, dehát nem lehet.
• A másik a meló. Pontosan tudod mit gondolok erről és most be is kéne számolnom az egész cucccról Neked és kérnem kéne, de folyton elszorul a szívem tőle. Mi legyen? Mi csudától lett ez ilyen nehéz?
• Azon már túl vagyok, mint az idősebb fiú amelyik a tékozló bátyja. Azért, mert én tudom, hogy bármit kérhetek. Te vagy az apukám, a legjobbat adod, mégis nehéz ez...
• Bezzeg régen, még Ádámék előtt. Csak úgy mentetek az erdőben és mindenről tudtatok beszélni.

Míg ezeket végiggondoltam, már peregnek is a könnyeim és az egyetlen dolog, ami ilyenkor jön:

Imádkozom nyelveken.

Dicsőség Neked!

Most tartok ott, mint Ezékiás annak idején, mikor megkapta a levelet. AZT a levelet. Készülök a templomba, hogy kiterítsem előtte. Egyszerre vagyok naggyon-naggyon dühös és kb. ugyanannyira szomorú.

És akkor végül a régi történet:

Ezékiás átvette a követektől az asszír király levelét, és elolvasta. Majd fogta a levelet, és fölment az Örökkévaló Templomába. Ott, az Örökkévaló jelenlétében kiterítette a papírtekercset, és így könyörgött hozzá: „Ó, Örökkévaló, Izráel Istene, aki a kerubok fölött ülsz királyi trónodon! Te vagy az Isten, nincs más rajtad kívül! Egyedül te vagy a föld összes királyságainak Istene! Te vagy az, aki teremtetted az eget és a földet! Kérlek Örökkévaló, hallgass meg engem! Figyelj rám, és lásd meg ezt a levelet! Kérlek, figyelmesen vizsgáld meg Szanhérib üzenetét, amellyel az Élő Istent gyalázta!
Mert igaz, Örökkévaló, hogy Asszíria királyai elpusztították az összes nemzetet és országaikat, azok isteneit pedig elégették. De azok az úgynevezett istenek csak emberi kéz kőből és fából készült alkotásai voltak — ezért lehetett elpusztítani őket. Valójában egyikük sem volt Isten! Ezért hát, Örökkévaló Isten, szabadíts ki bennünket az asszír király kezéből, hadd tudják meg a föld összes királyságai, hogy te vagy az Örökkévaló, és nincs rajtad kívül más Isten!”

A történet itt olvasható el teljesen. 

Újabb Név

...persze lehet, hogy csak nekem új, az újszülöttnek.

Megismerni Istenünket és az Ő beszédét a Bibliát nem egyszerű. Újabb és újabb oldaláról mutatkozik be, és én ezért is annyira szeretem...! Izgalmas feladat.

Akkora ez a könyv, sok-sok fejezettel, mégis, előfordul, hogy valamiképpen 2X is ugyanoda lyukadok ki. Na ekkor meg szoktam lepődni.

Ilyen volt most is, - egyik nap a 2Mózes 34, 14, a suliban, másnap pedig a 16. vers ugyanabban a fejezetben, akkor Molok sátrának a hordozásán keresztül jutottam ide.

Akkor nincs más hátra, mint előre, kicsit itt kutatok, meglátjuk mi lesz belőle.

Erre következtettem:

Felirat hozzáadása

Honnan is jutottam erre?
Jézus názáreti zsinagógai felolvasásáról.

„Az Örökkévaló Szelleme van rajtam,

mivel felkent engem,

hogy örömhírt mondjak a szegényeknek,

elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, a vakoknak pedig szemük megnyílását, 

hogy megszabadítsam a szenvedőket és elnyomottakat, és hirdessem az Örökkévaló kegyelmének idejét.”

Luk 4, 18-19

Ha belegondolunk, ki akar nyomorult, vak, beteg, szegény, megsebzett lenni?
Én akarok!

Háborgatóink

Római levél 8,13

Jézus mondja, hogy imádkozzunk a háborgatóinkért. A háborgatók, akik kik is? Ja, már emlékszem.

• Azok, akiktől a hideg ráz. 
• Akikkel nem akarok találkozni, 
• akikért nem akarok imádkozni, 
• akiket nem akarok megáldani ...alaptermészetem szerint.

Nem így Jézus.

Rákerestem a magyar szóra a Károli fordítású Bibliában, ezeket dobta ki:

Máté 5:11  Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.
Máté 5:44  Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.
Lukács 6:28  Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik titeket háborgatnak.

Görögben: ἐπηρεάζω  (epéreadzó) - fenyeget; árt; sérteget, gyaláz, rágalmaz
Vagy a Máté 5, 11-ben: διώκω  (diókó) 1) üldöz, zaklat, követ; 2) megfigyel, leír, beépül; 3) bíróság előtt vádol...
...Még egy bónusz, de ez az Ószövetségi. (Azért jó kis ígéret...Nnna, de hallgass óember!)

Ézsaiás 41:12  Keresed őket és meg nem találod a veled versengőket; megsemmisülnek teljesen, akik téged háborgatnak. 

.