Amikor egy igerészen napokig gondolkodom, az mindig jelent valamit.
Nem egészen értem hogy miért, de ez van. Tehát:
A kígyó pedig ravaszabb volt minden vadállatnál, amelyet az Úr isten alkotott. Ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek? Az asszony így felelt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, csak annak a fának a gyümölcséről, amely a kert közepén áll, mondta Isten: Ne egyetek abból, ne is érintsétek, hogy meg ne haljatok! A kígyó erre így felelt az asszonynak: Dehogy haltok meg! Hanem jól tudja Isten, hogy azon a napon, amelyen esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó és mi a rossz. Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, hogy csábítja a szemet, és kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított hát a gyümölcséből, és evett. Adott a vele levő férjének is, és ő is evett.
1Mózes 3:1-6
Ami pedig ebből hangsúlyos volt az az, hogy mi a fene ütött Évába? Egyik nap még teljes a bizalom Isten és közte, másnap meg az a kígyó 🐍 simán rászedi. Mi volt a baj?
- Kívánság
- Kíváncsiság
- Bizalmatlanság Isten felé
- Bizalom a kígyó felé.
2Kor 11:3 Félek azonban, hogy amiként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől...1Tim 2:14 És Ádám nem csalattatott meg, hanem az asszony megcsalattatván, bűnbe esett...