2013-as ígéret

Férjem viccesen megjegyezte, hogy a januári statisztikát akarom növelni, de nem ezért van ismét egy blogbejegyzésem.
De nem így van. Egyszerűen kaptam egy tanácsot, és megfogadom.
Ráállok az ígéretekre.
Most, amikor úgy érzem, annyi nehézség vesz körül ez maradt. Arra figyelek, amit Isten mondott. A szemöldökeimet rászegezem!!! És Ő ezt mondta nekem:

13 A tövis helyén ciprus növekedik, és bogács helyett mirtusz növekedik, és lesz ez az Úrnak dicsőségül és örök jegyül, amely el nem töröltetik.

Szép ígéret 2013-ra. És milyen nagy szükségem van rá. Egyszerűen néha úgy érzem megfojtanak a nehézségek és rámtelepedett a szomorúság is, hiszen minden lenyomni igyekszik és nem látom még a végét.

Semmi nem igazolja az ígéretet, egyszerűen csak Rá támaszkodhatok.

Mert Ő hűséges.

A lélek zeg-zugai

Elgondolkoztató kijelentés, hogy az istentelen ember lelke vágyik a gonoszságra, még a barátja iránt sem jóindulatú.

Naná, hogy azt kérdezi, ki a barátom/felebarátom.

Hm..., láttunk már ilyet.

Az a legriasztóbb, mikor mi magunk keressük a kifogásokat.

Isten őrizzen minket (és barátainkat/ felebarátainkat) attól, hogy valaha is elforduljon Tőle a szívünk!

A csapadékról

Tegnap kisebbik lányommal természetismeretet tanultunk, az időjárási tényezőkről mélyítettük tudásunkat - mert dolgozatra készül a lelkem.
Ma pedig elolvastam a szilveszterkor húzott igerészemet: Ézsaiás könyve 55. rész.
Aztán pedig kreatívkodtam egy kicsit:

Lemondunk a rejtegetésről

Höri

AKAROM AZ ÉLETET SZERETNI!

A nagy lótás-futás közepette, amit hétköznapoknak hívunk, elfogyott az életkedvem. Dávid ezt így írta le:
...életerőm ellankadt, mintegy a nyár hevében...
Nem tudom hol és mikor tűnt el, de tele voltam szorongással, idegbajjal.



Az, hogy egész jól tartottam magam, az egyedül Istennek, meg a tesóknak köszönhető.
Már majdnem így jártam:



...de akkor ezt olvastam:

1Pét 3:10-11 Mert aki akarja az életet szeretni, jó napokat látni, tiltsa meg nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot: Forduljon el a gonosztól, és cselekedjék jót; keresse a békességet, és kövesse azt.

HÁT ÉN AKAROM SZERETNI AZ ÉLETET!
AKAROK JÓ NAPOKAT ÉLNI!

Kapcsolatok – avagy van-e feltétele a gyógyulásnak?

A távolságtartás korunk betegsége. Akinek már sikerült megégetnie magát az emberi kapcsolatok területén, méltán mondja:

·        Elég volt!

·        Mindig rámutat a gyengeségeimre, kell ez nekem?!

·        Nem akarok több kudarcot!

·        Nem akarok több fájdalmat!

·        Ahol csak tudok kimenekülök a kapcsolatokból!

·        Ha nem találkozunk annyit, csökken a támadási felület!

·        Mennyivel kényelmesebb lesz, ha nem kell alkalmazkodni!

Mit mond erről Isten?

Ézs 58:6-14   Hát nem ez-e a bőjt, amit én kedvelek: hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek? Nem az-é, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested (máshol testvéred) előtt el ne rejtsd magadat?  Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ. Akkor kiáltasz, és az Úr meghallgat, jajgatsz, és ő azt mondja: Ímé, itt vagyok. Ha elvetended közüled az igát, és [megszűnsz] ujjal mutogatni és hamisságot beszélni; Ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek, és az elepedt lelkűt megelégíted: feltámad a sötétségben világosságod, és homályosságod olyan lesz, mint a dél. És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy. És megépítik fiaid a régi romokat, az emberöltők alapzatait felrakod, és neveztetel romlás építőjének, ösvények megújítójának, hogy ott lakhassanak. Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges [napjá]nak, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, [hamis] beszédet sem szólván: Akkor gyönyörűséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain, és azt mívelem, hogy Jákóbnak, atyádnak örökségével élj; mert az Úr szája szólt!

Mondja erre valaki, hogy nincs szüksége gyógyulásra ennek a világnak! Mi kell ehhez? Újjászületés

És egy kis kapcsolat-használati-utasítás:

Kapcsolatokat építő szokások: ·         meghallgatás ·         bátorítás ·         bizalom ·         támogatás ·         tisztelet ·         elfogadás ·         mindig megbeszélni a konfliktusokat

Kapcsolatokat romboló szokások: ·         kritizálás ·         panaszkodás ·         hibáztatás ·         megfélemlítés ·         zsarolás ·         zsörtölődés ·        büntetés

Egy kis önvizsgálat senkinek sem árt!

Élen járni

Nem könnyű napokat élünk munkatársaimmal, de valamire biztos jó lesz, talán arra, hogy összébb húzódjunk.

Lányok jól, férjem is, én meg hasonlóan az eddigiekhez állandóan azon agyalok, hogy változni kéne - lehetőleg jó irányba...

Nna mindegy. 

Ma tovább olvastam Titust, megint találtam benne új érdekességet:

8 Megbízható az ige, s azt akarom, hogy e dolgok felől teljes biztonságot nyújts hallgatóidnak, hogy azok, akik Istenben hívőkké lettek, azon jártassák eszüket, hogy hogyan lehet nemes tettekkel a többiek élére kerülni. Ezek szépek és hasznosak az embereknek.

Hol vannak a kötelek?

Dániel könyvében a tűzbe vetett ifjak kapcsán olvashatjuk, hogy a király a legerősebb katonáival kötöztette meg a fiatalokat és így dobta őket a sokszorosan felfűtött kemencébe.

Az a három férfiú pedig: Sidrák, Misák és Abednégó, az égő, tüzes kemencébe esik megkötözve....... 

Pár verssel később pedig:

...Azonnal kijöttek Sidrák, Misák és Abednégó a tűz közepéből. 

De hová lettek a kötelek? A tűz, amit sokkal erősebbre készítettek el, mint szoktak, csak azoknak ártott, akik bedobták a fiúkat és a köteleknek. Mert azok leégtek...
Így égnek el a mi megkötözöttségeink is a tűzben, de mi magunk élve jövünk ki belőle.

Isaura a bűnökről

Felidéztem magamban azokat az időket, mikor még én is mélyen ki voltam szolgáltatva a körülményeimnek, mint amit most látok a barátaim (és ellenségeim) életében.

• Ki voltam szolgáltatva a szeretetlenség megnyilvánulásainak - bőséggel.
• Az irigységemnek.
• Az érzelmeimnek.

És itt most eszembe jut a szembesülés ezekkel az érzésekkel, hogy mi tör fel az én belsőmből. A tehetetlenség, hogy ilyen vagyok. El kellene bújnom egy nagy takaró alá, hogy senkit se lássak és hogy én se látszódjak ki.
De már nem vagyok kiszolgáltatott. Meg tudom lepni magam ugyan különféle bűnökkel, de van okom örülni, mert bármikor az egész cuccot oda tudom vinni Istenhez, hogy nézze meg, ítélje meg, aztán ha rossznak látja szabadítson ki ebből a halálra való élettől! Sőt nem is kell messzire mennem, mert bennem lakik és szól, ha valami nem oké.

Tit 3:3 Mert régen mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők, különböző kívánságoknak és gyönyöröknek szolgái, gonoszságban és irígységben élők, gyűlölségesek, egymást gyűlölők voltunk.

esztelenek:ἀνόητος (anoétosz)

- nem értelmes, esztelen, nem gondolkodó, ostoba

engedetlenek:ἀπειθής  (apeithész) 

1) engedetlen, meggyőzhetetlen, makacs, csökönyös

2) nehezen kormányozható (hajó)

tévelygők:  πλανάω  (planaó) 

1) eltévelyít, félrevezet, letérít

2) becsap

passzív alak:

3) bolyong, kóborol

4) eltéved, letéved; ingadozik

(kívánságok és gyönyörök) szolgái: δουλεύω  (dúleuó) 
1) rabszolgának lenni, rabszolgasorban van
2) szolgál

.... DE MÁR ELMÚLT..., 
mert így folytatja: Tit 3:4-7  De mikor a mi megtartó Istenünknek jóvolta és az emberekhez való szeretete megjelent, Nem az igazságnak cselekedeteiből, amelyeket mi cselekedtünk, hanem az ő irgalmasságából tartott meg minket az újjászületésnek fürdője és a Szent Lélek megújítása által,  Melyet kitöltött reánk bőséggel a mi megtartó Jézus Krisztusunk által;  Hogy az ő kegyelméből megigazulván, örökösök legyünk az örök élet reménysége szerint.

Ugyanerről szól itt Eichhorn bácsi.

Szomorú, tönkrement kép

Régente mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők voltunk, kivánságoknak és különféle élvezeteknek rabjai, gonoszságban és irigységben élők, gyűlöltek és egymást gyűlölők.
(Titus 3, 3)

Milyen mélyre süllyedt az ember, a legnemesebb teremtmény! Nem szép az a kép, amit az apostol megrajzol itt, de pontosan megfelel a valóságnak. Esztelen az ember, míg távol van Istentől. Nincs világossága az ő akarata felől. Földi dolgokban lehet okos, éleselméjű, erkölcsi értékelése és felfogása mégis eltompult abban a tekintetben, hogy mi a helyes Isten előtt. A bölcsesség kezdete az istenfélelem és ahol ez hiányzik, ott az ember a maga mértéke és elgondolásai alapján cselekszik. Nem azt kérdezi, mit kíván Isten, hanem hogy pillanatnyilag mi hasznos és előnyös. Isten irányítását sem érti. Mindenben csak véletlent lát és megkeseredik, elégedetlenkedik, ha valami nem úgy történik, amint elgondolta vagy ahogy szeretné. Mivel nincs önismerete, nem érti meg a szenvedés és a bűn között levő rejtett összefüggést. Az erkölcsi tudatlanság teljes elsötétedéshez vezethet. Az ember gondolkodása kificamodik, a gonoszt jónak tartja, a jót pedig rossznak. Mindaddig, míg az ember nem engedi magát Isten Igéje és akarata által irányítani, tévelyeg. Ha nem rendeli magát Jézus Krisztus, az egyetlen igazi vezető alá, félrevezetők kezébe kerül, akik hamisan irányítják.

„Kívánságoknak és különféle élvezeteknek rabjai voltunk." Aki a saját maga ura akar lenni, végül is a tisztátalan kívánságoknak és szenvedélyeknek a rabszolgája lesz. Akár akarja, akár nem, kénytelen az élvezeteknek, a kapzsiságnak és becsvágynak hódolni és mindig mélyebbre süllyed. - „Gonoszságban és irigységben élők." Mindenkit irigyel, akinek jobban megy a dolga, vagy akinek több van. - „Gyűlöltek voltunk" - mondja az apostol. Az önző és irigy ember nem éppen szeretetreméltó. Panaszkodik, hogy őt nem szereti senki, pedig ezen nincs mit csodálkoznia. Maga vágja el a szeretet szálait, bár később vágyakozik utána.

Ilyenek vagyunk mindnyájan, míg egy felülről jövő fordulat be nem következik. Míg Isten szeretetének napsugara át nem járja sötét és hideg lényünket. Ebben a sötétségben vagyunk még? Vagy elmondhatjuk az apostollal, hogy „régente" ilyen sötét és szomorú emberek voltunk?

(Munka)társkereső - Apróhirdetés

Ma reggel úgy ültem le a mai Ige mellé, hogy tudtam

• egyfelől szükségem van éltető szóra Istentől,
• másfelől nem hittem, hogy felkelti az érdeklődésemet.

Pláne a kolossébeliekhez írt levél 4. része. Mit mondhat nekem?
Jön ott a beosztottakhoz (rabszolgákhoz) való jóindulattal...
Azért rend a lelke mindennek, - végigolvastam. Jön a köszöntésekkel, miegymás, aztán ilyet ír a nagy Pál:
11 ...csupán ők munkatársaim az Isten országa hirdetésében; ők vigasztaltak engem. (máshol vigasztalásomra voltak)Erre felkaptam a fejem, mert bizony nagyon is foglalkoztat engem egy ideje ez a témakör. Mármint, hogy mennyire fontosak nekem ezek a típusú kapcsolatok. Van egy-két ember, akivel nagyon szeretek ebben az irányban együtt dolgozni. És nemcsak hogy szeretek, de tudok is. Értem, hogy mit akarnak mondani, mintha ugyanabban a dialektusban beszélnénk...
Ez jó. 
Adja meg Isten, hogy meg tudjuk látni az ilyen jellegű kapcsolatokat!
Aztán ha megláttam, tegyem meg mindazt amit kell - ezek megtartásához! Ha kell egyáltalán tennem valamit.

Munkatárs görögben: συνεργός  (szünergosz)
- munkatárs, résztvevő, együttműködő; segítő
Ez a szó ennyiszer fordul elő az Újszövetségben:
(Róm 16:3)   Köszöntsétek Priscillát és Akvilát, kik nékem munkatársaim Krisztus Jézusban.  
(Róm 16:9)   Köszöntsétek Orbánt, a mi munkatársunkat a Krisztusban, és Stakhist az én szerelmesemet.  (Róm 16:21)   Köszöntenek titeket Timótheus, az én munkatársam, és Lucius, Jáson, és Sosipáter az én rokonaim.  
(1Kor 3:9)   Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. 
(2Kor 1:24)   Nem hogy uralkodnánk a ti hiteteken, hanem munkatársai vagyunk a ti örömeteknek; mert hitben állotok.  
(2Kor 8:23)   Akár Titusról [van szó], ő az én társam és ti köztetek segítségem; akár a mi atyánkfiai felől, ők a gyülekezetek követei, Krisztus dicsősége:  
(Fil 2:25)   De szükségesnek tartám, hogy Epafróditust, az én atyámfiát és munkatársamat és bajtársamat, néktek pedig követeteket és szükségemben áldozatot hozó szolgátokat hazaküldjem hozzátok;  
(Fil 4:3)   Igen, kérlek téged is, igaz szolgatársam, légy segítségül ezeknek, mint akik az evangélium dolgában együtt viaskodtak velem, Kelemennel is, és ama többi munkatársaimmal, kiknek neveik [fölírvák] az életnek könyvében.  
(Kol 4:11)   És Jézus, kit Justusnak [is] hívnak, kik a zsidók közül valók: csak ezek azok a munkatársaim az Isten országában, akik nékem vígasztalásomra voltak.  
(1Thess 3:2)   És elküldöttük Timótheust, a mi atyánkfiát és Istennek szolgáját és munkatársunkat a Krisztus evangéliumának [hirdetésében], hogy erősítsen titeket és intsen titeket a ti hitetek felől;  
(Filem 1:1)   Pál, Krisztus Jézusnak foglya, és Timótheus, az atyafi, Filemonnak, a mi szeretett munkatársunknak,  
(Filem 1:24)   [Tovább]á Márk, Aristárkhus, Démás [és] Lukács, az én munkatársaim.  
(3Ján 1:8)   Nékünk azért be kell fogadnunk az ilyeneket, hogy munkatársaikká lehessünk az igazságban.

Bogáncs helyett mirtuszban reménykedem

Ézs 55:1  Oh mindnyájan, kik szomjúhoztok, jertek e vizekre, ti is, kiknek nincs pénzetek, jertek, vegyetek és egyetek, jertek, vegyetek pénz nélkül és ingyen, bort és tejet.

Ézs 55:2  Miért adtok pénzt azért, ami nem kenyér, és gyűjtött kincseteket azért, ami meg nem elégíthet? Hallgassatok, hallgassatok reám, hogy jót egyetek, és gyönyörködjék lelketek kövérségben.

Ézs 55:3  Hajtsátok ide füleiteket és jertek hozzám; hallgassatok, hogy éljen lelketek, és szerzek veletek örök szövetséget, Dávid iránt való változhatatlan kegyelmességem szerint.

Ézs 55:4  Ímé, bizonyságul adtam őt a népeknek, fejedelmül és parancsolóul népeknek.

Ézs 55:5  Ímé, nem ismert népet hívsz elő, és a nép, amely téged nem ismert, hozzád siet az Úrért, Istenedért és Izráel Szentjéért, hogy téged megdicsőített.

Ézs 55:6  Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt segítségül, amíg közel van.

Ézs 55:7  Hagyja el a gonosz az ő útát, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban.

Ézs 55:8  Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok az én útaim, így szól az Úr!

Ézs 55:9  Mert amint magasabbak az egek a földnél, aképpen magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál!

Ézs 55:10  Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek:

Ézs 55:11  Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem.

Ézs 55:12  Mert örömmel jöttök ki, és békességben vezéreltettek; a hegyek és halmok ujjongva énekelnek ti előttetek, és a mező minden fái tapsolnak.

Ézs 55:13  A tövis helyén ciprus nevekedik, és bogács helyett mirtus nevekedik, és lesz ez az Úrnak dicsőségül és örök jegyül, amely el nem töröltetik.