Jó kérés

Kevés az ismeretem Istenről ahhoz, hogy pontosan tudjam mit akar tőlem.
Mert én a jó kéréseket akarom kérni!
Most mit csináljak ha ezt érzem?
Itt állok ebben a mai világban, ahol annyi mindent feltételeznek Róla. Mindenki pontosan tudja mit vár el azzal kapcsolatban, hogy

• hogy neveld a porontyot,
• mit engedhetsz meg neki és magadnak.

Tehát a jó kérés: Isten akarata. De ehhez kevéske az ismeretünk. Csak a Szent Szellem adhatja ezt meg. Ha viszont Isten szerint kérünk valamit, akkor így menekül meg a lelkünk a különböző emberi elvárások - néha a saját elvárásunk - csapdájából:

Mikeás 6: 6-8 Milyen áldozattal menjek az Örökkévaló elé, hogy meghajolva tiszteljem a Menny Istenét? Hozzam a legszebb borjakat égőáldozatul? Gyönyörködik-e az Örökkévaló a sok ezer áldozati kosban? Vagy kedvét leli az olajpatakokban? Talán elsőszülött fiamat áldozzam föl váltságul bűnömért? Gyermekemet ajánljam föl vétkeimért? Nem! Hiszen megmondta neked, ember, mit tekint az Örökkévaló jónak, megmutatta, mit kíván tőled: hogy igazságosan cselekedj, őrizd meg a hűséges szeretetet, és alázatosan élj Istened előtt!

Megmenekültünk

Csapatszellem

Loptam John Maxwelltől:
Az önerőből sikert elérő ember gondolata csupán mítosz!
„Vannak emberek, akiknek van egy álmuk, de nincs csapatuk hozzá – így lehetetlen valóra váltani álmukat.
Vannak emberek, akiknek van álmuk, de rossz csapatuk van hozzá – akkor az álmuk rémálom.
Vannak, akiknek álmuk van, és csapatot építenek hozzá – az ő álmukban megvan a lehetőség.
Vannak olyan emberek, akiknek van egy álmuk és egy nagyszerű csapatuk – az ő álmuk feltartóztathatatlan.”
(John Maxwell)

Együttérzés

Azt hihetnénk, hogy Istennek nincsenek érzelmei, de ez nem igaz.
Ma olvastam Jóel próféta könyvében, hogy:

2,13 ...mert könyörülő és irgalmas ő; késedelmes a haragra és nagy kegyelmű, és bánkódik a gonosz miatt.

 ,,bánkódik".  נָחַם  (náḥam): búsul, sajnálkozik, megsajnál, együttérez

Hogy adhatnám át?

Látok embereket mindenféle testi-lelki nyomorban. Látok másokat a vesztükbe rohanni, de hogy adhatnám át nekik a tapasztalataimat? Pontosan tudom, hogy hogyan éreznek, hiszen nem is olyan régen ugyanezen mentem keresztül.
Nem ítélem el őket, mert ugyanebben a cipőben jártam.

• Nekem mindent ki kellett próbálnom, amit a többi fiatalnak, hiszen "ma már mindenki így él...".
• Sok fájdalmas tapasztalaton kellett keresztülmennem. 
• Nekem is mint másnak ugyanolyan hajlamom volt az önzésre, féltékenységre, haragra, sőt még ma is feltör, de rájövök ez nem jó. 

Minap hallgattam Szabkerék egyik tanítását és megemlítik benne, az akkoriban mélyen elítélt vámos és a vallásos ember imája közti különbséget. Naná, hogy voltam már farizeus is ítélkeztem is mások fölött, de rájöttem, hogy ez rossz. Voltam vámszedő is sok gonoszságot elkövetve, majd megbánva. Most itt vannak a gyerekeim, rokonaim és barátaim is, és én igenis át akarom adni nekik ezt a tapasztalatot (mármint amikre már rájöttem):

Lukács 18: 9 Voltak ott olyan elbizakodottak, akik saját magukat igazságosaknak tartották, a többieket pedig lenézték. Ezeknek mondta Jézus a következő példázatot: 10 „Két ember felment a Templomba imádkozni: egy farizeus, meg egy vámszedő. 11 A farizeus megállt, és így imádkozott magában: »Istenem, hálát adok neked, hogy én nem vagyok olyan rossz, mint mások. Nem vagyok sem tolvaj, sem csaló, sem házasságtörő. Nem vagyok olyan, mint például ott az a vámszedő. 12 Hetente kétszer böjtölök, és minden keresetemből megadom a tizedet.«

13 A vámszedő, aki távolabb állt, még a tekintetét se merte az égre emelni. Bűnbánatában a mellét verte, és így imádkozott: »Istenem, könyörülj meg rajtam, nyomorult bűnösön!« 14 Mondom nektek, hogy azt a vámszedőt Isten elfogadta, és kérésére megbocsátotta a bűneit. De a farizeust és annak az imádságát elutasította! Miért? Mert aki felemeli magát, azt megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felemelik!”

Naná, hogy mindenki jó lépéseket akar tenni! Mi akkor a jó ima?
Szerintem valami ilyesmi:

Köszönöm Istenem, hogy mindig adsz nekem tanácsot. Szükségem is van rá. Meg tudlak kérdezni bármikor és válaszolsz. Ha úgy érzem nem válaszolsz, az csak azért van, mert már elmondtad és ráébresztettél milliószor, hogy mi a helyes. Csak Te tudsz békességet és jó válaszokat adni. Segíts, hogy jól gondolkozzak Rólad, magamról és másokról! 

Ez is érdekelhet:
Isaura
Efézus 2 - egyszerű fordításban

Ne tegyétek!

Tegnap:

• Sikerült beszélnem Valakivel, akiért már egy ideje imádkozom és még nem tért meg. Elmesélte a motivációit, hogy a jövőben már csak magának akar élni. Neki is csak egy élete van, nem??? Sajnos igen, de nem örök... Még inkább érzem a súlyát: nincs mese, meg kell térnünk és újjá kell születnünk! 
• Megnéztem azt a Bibliámba ragasztott igét, amit bemerítésemkor kaptam a Győző bácsitól, - 2 Tim 1,7
• És megkerestem azt a kis kártyát, amit ugyanabban az évben szilveszterkor sikerült kihúznom a Bárka óévbúcsúztatóján. Mit ad Isten? Ismét 2 Tim 1,7

2005.09. 25.

A három együtt így összegződött: Muszáj változni!

2 Tim 1,7 Hiszen a Szent Szellem, akit Isten adott nekünk, nem a félénkség, gyávaság szelleme, hanem az erő, az isteni szeret, a kiegyensúlyozottság és a fegyelmezettség 
Szelleme!

Ez pedig most 8-9 év múltán ezt jelenti:

• Félek az emberek reakciójától.
• Mi lesz ha elrontom?
• Mi lesz ha beszólok valakinek?
• Mi lesz ha ez, vagy az történik?
• Mi lesz ha az illető így vagy úgy reagál?
• Mi lesz ha valaki rájön, hogy nem vagyok tökéletes? (márpedig nem vagyok!)

2005. 12.31.

És ettől arra a következtetésre jutottam, hogy

emberfélelem van bennem. 

Az egyik fele a történetnek az, hogy én pár éve rájöttem, hogy nagyon erős hajlamom van - valószínűleg öröklötten - arra, hogy erőszakkal próbáljak másokat megváltoztatni.
EZ BŰN!!!(Ennek a kis Derek Princetől származó írásnak nagy szerepe volt ebben.)
Isten ilyet nem tesz. Ő a fiát adta oda minden emberért.
Istennek bevallottam és kértem, sőt könyörögtem azért, hogy segítsen megszabadulni ettől.
És ma ha körülnézek azt látom, hogy keresztény éppen úgy, mint nem keresztény ezt alkalmazza a másik emberen.
Ennek a jelei:

1. Ha nem leszel ilyen, vagy olyan, akkor ez vagy az lesz!
2. Megvonom a társaságom tőled! (mekkora büntetés!)
3. Bezárkózom előled!
4. Ha ezt és ezt mondtad volna, én így és így reagáltam volna! Eljátszottad az esélyeidet!

Szerintetek Isten így gondolkodik?
A formálódásunknak nincs vége. Új és új területeket mutat Isten, amiben változtatnunk kell a gyakorlaton, vagy ahogyan a görög fogalmaz: praxisunkon.

Róma 8, 13 Ha ugyanis a régi természet szerint éltek, meg fogtok halni. Ha viszont a Szent Szellem segítségével könyörtelenül lemetszitek a régi természet dolgait (lásd πρα̑ξις  praxisz), akkor fogtok igazán élni.

 πρα̑ξις  (praxisz)
1) cselekedet, tett
2) haszon, eredmény

Balog Döme
Varázslás
Derek Prince: Varázslás

Kísérlet

Nem teljesen haszontalan tévét nézni. Egyik kedvenc sorozatomban a dokik kísérletet végeztek.
Egy darab folyamatosan melegedő fémet nyomtak a társuk karjához és mérték a hőfokot, a reakciót és az eltelt időt.
Először ha jól emlékszem, kérték, hogy olyan szavakat mondjon ha fáj, amilyeneket egyébként nem szokott. Ettől aztán tovább bírta a gyűrődést.
Másodszor valami kellemetlen szagú izét szagoltattak vele - ettől kevesebb ideig tudta a fájdalmat elviselni.
Végül kellemes illatokat párologtattak a szobában, ettől aztán a leghosszabb ideig bírta a forró vasat.
Tanulság: alaphelyzetben már égési sérüléseket kellett volna szenvednie, de a jó illat segített.

A régi nem képes rá...

Nem vagy "bedugva"!
Amúgy őszintén
Szemműtét

Mi van a homlokomon?

Egy kis neheztelés van bennem.
Kár lenne tagadni. És legalább három ember irányába.
De akkor hogy a bánatban tudnék értük jó imákat mondani?

• Az egyik alig egy éve kritizált.
• A másik ...nem fejtegetném.
• A harmadik azt kritizálta akit szeretek.
• a negyedik nagyon bunkó volt

Nem csoda, hogy haragszom. :(

Olvastam az Ószövetségben, hogy Áron főpapnak olyan fejfedőt kellett hordania, amire ez volt írva:
"Szentség az Úrnak"
Ez a 2 Mózes 28, 36-38-ban van.

2 Mózes 28:36-38  Csinálj egy lapot is tiszta aranyból, és mesd ki arra, mint a pecsétet metszik: Szentség az Úrnak. És kösd azt kék zsinórra, hogy legyen az a süvegen; a süvegnek előrészén legyen az. És legyen az az Áronnak homlokán, hogy Áron viselje a szent áldozatok körül elkövetett vétket, amelyeket az Izrael fiai mindenféle szent adományaikban szentelnek. Legyen azért szüntelen a homlokán, hogy kedvesekké tegye őket az Úr előtt.

A homlokomra van írva, hogy kedvessé tegyem azt a valakit / valakiket az Úr előtt?

Maradok, kitartok és kapaszkodok

Nem igaz, hogy nem kell semmit tenni! 

Maradni kell! 
Ki kell tartani!
Kapaszkodni kell!
Pontosan úgy, ahogy itt is leírtam.
Kinőttünk Jézusból, de benne is kell maradni!

Jn 15,7 Ha megmaradtok bennem, és beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz nektek.

μένω  (menó)
1) marad, időzik
2) megmarad, fennmarad, kitart
3) helytáll, kitart
4) vár

Csapatmunka

 Nincs értelme letagadnom, hogy elég nagy kihívásokkal küszködök lelkileg, mert a környezetem nem mindig úgy látja a dolgokat, ahogyan én, és van egy-két ember, aki manapság kiveri nálam a biztosítékot. Egyszerűen nem jövök rá a motivációjukra, mikor logikátlan és igazságtalan döntéseket hoznak. Ez még nem is lenne olyan furcsa, de mostanság azért - láss csodát - megválogatom az eszközöket abban, hogy rákényszerítsem az akaratomat másokra. Például kedvem lenne nekifutásból kilökni az ablakon, de nem teszem... Pontosabban mióta eldöntöttem, hogy nem fogom ezt tenni, rengetegszer ütközöm abba, hogy mennyire szeretném. (Teremtsünk embert a saját képünkre és hasonlatosságunkra - by Zsozsó) Kafa kis emberi tulajdonság, csak rájöttem, hogy ez egyedül Isten privilégiuma...
Tegnap óta a Róma 8-at olvasom. Egy pár szó megint új értelmet kapott a gondolkodásomban. Ezek közül néhány:

• összedolgozik: συνεργέω  (szünergeó)- együtt dolgozik, együttműködik; támogat   - ez a Róma 8,28-ban van: "Egészen biztosak vagyunk benne, hogy minden összedolgozik azoknak a javára, akik Istent szeretik — akiket ő a saját terve szerint elhívott."
• fohászkodik: στενάζω  (sztenadzó) 1) sóhajt, nyög 2) gyászol
Róma 8,22 Jól tudjuk, hogy mind a mai napig az egész teremtett világ úgy nyög és vajúdik, mint a szülő asszony. 23 De nem csak a teremtett világ, hanem mi magunk is ugyanígy sóhajtozunk. Pedig mi előleget kaptunk a Szent Szellemből! Mégis sóhajtozva várjuk a testünk megváltását, hogy ezzel teljesen Isten fiaivá váljunk.
• második mérföld Jézus szerint: Máté 5:41  És aki téged egy mérföld útra kényszerít, menj el vele kettőre. 

Szóval erről mindig azt hittem, hogy rólam szól, mert hogy nagyon nem vagyok rá képes. Most valahogy arra jutottam, hogy a másikról is szól, mert őt ez el fogja gondolkoztatni saját maga felől. Lehet, hogy nem hamar, de előbb-utóbb rájön, hogy nem érdemelte ki és bűnbánatra jut. Pontosan úgy ahogy Isten akarja.

Ez is hasonló hangulatomban íródott

Wisdom for mothers, avagy Bölcsesség anyukáknak

Hanni néhány hónapja elkezdett egy anyukáknak szóló csoportot tartani hetente egyszer két csoportnak.
A mi csoportunk hétfő esténként a Bárkában jött össze és úgy esett, hogy Johannáéknak közben megszületett a harmadik babájuk. Mivel a tanítás (már a könyv) és a lányokkal való közösség nagyon fontos, ezért arra gondoltam, hogy a tempót jócskán visszavéve (kb.: 30-40 oldal/hét-vagyis kb másfél órás alkalom) folytatom a Hanni által elkezdett tanulmányt. Egy este olyan nyolc oldalnyi anyagot veszünk át ha sikerül.
Ma olyan részhez értünk, ami iszonyúan nehéz számomra, mert rengeteg szó esik benne arról a nevelési módszerről, amit én néhány éve szinte teljesen elhagytam a gyermekeimmel kapcsolatban. Legalábbis a túlkapásos formáit. Ez a fenekelés és testi fenyítés.
Én úgy hiszem, hogy ma ezt inkább úgy fogom tartani, hogy beszélgessünk aktualitásokról, egy-egy igéről és imádkozzunk együtt a gyermekeinkért!
Ó, bár Isten adna nekünk szülőknek bölcsességet, hogy jól tegyük a dolgainkat, mert bizony a mi bűneink miatt annyira távol kerültünk Istentől, hogy az rémisztő!
Csak a túlkapás mindennel kapcsolatban. Ugyanúgy el tudjuk túlozni a (majom)szeretetünket, mint a gyűlöletünket.
És ez igaz a házasságainkra is.
Míg ezt most végiggondoltam igazi szomorúságom lett emiatt. Megéreztem azt a mély veszteséget a bűn miatt, ami - legyen bár bennem, vagy másban, - egyszerűen elválaszt minket Istentől. Nem tudok vele lenni minden egyes hűvös alkonyatkor és megkérdezni mindenről.
Pl. hogy

• mit csináljak, hogy ha a gyermekem így-, vagy úgy tesz?
• mikor van itt az ideje a fenekelésnek?
• mikor nincs itt az ideje?
• mit csináljak, hogy a férjemmel mindig éljen a házasságom?
• mit mondjak?
• mit NEM mondhatok?
• mit csináljon az a barátom, akinek a bűn miatt most ment tönkre a házassága?
• mi van azokkal a gyerekekkel, akik ott vannak a gyermekotthonokban, mert a szüleik annyira távol voltak Istentől, hogy sehogy sem hallották a tanácsait?

És még ami szintén eszembe jutott:

Hogy lehet, hogy az eklézsia teli van olyan fiúkkal akik nem mentek el ,,tékozolni" és boldogtalanok?

Az apukájuk talán rosszul nevelte őket?

Hát asszem sok a kérdés bennem...

Talán újra kéne olvasni a Viskót!

Ez is erről szól.

Ázsiai pirított tészta ,,magyarossan"

Hogy mit keres itt egy recept?
Semmi extra, csak most jól sikerült és míg a fejemben van, rögzítem, hogy legközelebb megint így legyen.
Egyébiránt pedig ez is az életemből merített dolog, mert szeretek a családnak jókat főzni és enni. :)

• 1 cs spagetti
  
• 20 dkg husi pirítva (lehet cs mell, v darált hús)
• olaj,
• 1 ek szezámmag,
• pici cukor,
• pici ecet,
• só,
• gyömbér
• 2 kiskanál erőspaprika krém
• kb 1,5 dl szójaszósz
• 1 szál répa,
• 1 szál póréhagyma,
• kis fokhagyma,
• kb. 30 dkg káposzta,
• zeller,
• kb. 15 dkg gomba

Helyem és örökségem

 A mai Oswald Chambers napi betevőjének megörültem. Általában véve azt látom, hogy a szellemisége simogatóbb nekem, mint a legtöbb "mai Ige".

Néhány szóval említi az újjászületést - ezt a misztikus fogalmat és ezenkívül még - ami szintén nem elhanyagolható tényező -  tanít engem saját magamról:

MEGNYÍLT SZEMEK

"Hogy megnyisd szemeiket... hogy bűneik bocsánatát vegyék és osztályrészt azok között, akik megszenteltettek a bennem való hit által" (Csel 26,18).

Az egész Újszövetségben ez a vers foglalja össze a legnagyszerűbben Jézus Krisztus tanítványának missziói munkáját.

A kegyelem első, fejedelmi művét ezek a szavak foglalják össze: "hogy bűneik bocsánatát vegyék". Amikor valakinek nincsenek személyes megtapasztalásai, ez majdnem mindig azért van, mert még sohasem kapott semmit. Hogy valaki megszabadult-e, annak egyetlen jele az, hogy kapott valamit Jézus Krisztustól. Nekünk, Isten szolgáinak, az a dolgunk, hogy felnyissuk az emberek szemét: hadd forduljanak a sötétség helyett a világosság felé. De ez még nem szabadítás, csak megtérés: a felébredt ember fárasztó keresése. Talán nem elhamarkodott állítás azt mondanom, hogy a névleges keresztyének nagy többsége ide tartozik: szemeik megnyíltak már, de még nem kaptak semmit. A megtérés még nem újjászületés. Mai igehirdetőink elhanyagolják ezt a tényt. Aki újjászületett, az tudja, hogy ez nem a saját elhatározásából történt, hanem azért, mert kapott valamit ajándékképpen a Mindenható Istentől. Az emberek ígéreteket tesznek, fogadalmakat írnak alá, elhatározzák, hogy kitartanak a végsőkig, de mindez még nem a megváltott állapot. A megváltás azt jelenti, hogy eljutottunk odáig, hogy kaphatunk valamit Istentől Jézus Krisztus teljhatalma által: mégpedig bűneink bocsánatát.

Ez után következik a kegyelem második hatalmas műve: "hogy a megszenteltek között osztályrészt nyerjenek". A megszentelődésben az újjáteremtett lélek önként átadja a magához való jogát Jézus Krisztusnak és teljesen azonosítja magát Isten törődésével mások iránt.

Oswald Chambers "Krisztus mindenek felett" c. könyvéből

osztályrész: κλη̑ρος  (klérosz)

1) sors; sorsvetéshez használt kő stb.

2) sorsolás

3) kisorsolt rész; örökség; birtok

Zsolt 16:5  Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.

2Móz 33:21  És monda az Úr: Íme van hely én nálam; állj a kősziklára.

Áldás

Harcban

Pál szerint nem felejtkezhetünk el arról, hogy háború van. Aggasztó, de nem én találtam ki. Szellemi szinten, ám mégiscsak háború. Olyan mértékben vagyunk képesek elfelejteni azt, hogy nem emberekkel állunk hadviselésben, hogy az már-már elképesztő.
Pontosan leírja ezt az Efézus 6-ban a 10-20-dik versig. Néhányat kiemelek most ezekből a fegyverekből:
"...vegyétek körül magatokat az igazsággal, mint egy övvel! Vegyétek magatokra az igazságosságot, mint mellvértet!"

Itt azt látom, hogy

• az első a minket érő - leginkább Istentől jövő - impulzusokról szól, 
• a második, az ,,igazságosság" az a tőlünk származó és más emberek felé felé irányuló dolgokat jelentheti. Amennyire csak tőlem telik - de ne felejtkezzünk el arról, hogy van Segítőnk ebben. És milyen igaz, hogy ha igazságtalan vagyok valakihez, az hat az én szívemre is. (Péld 4, 23) Így vagyunk egyúttal felelősek minden egyes foglyul nem ejtett - Krisztusnak nem engedelmeskedő gondolatért, ami pedig hatalmunkban állna. (2 Kor 10,5)

Itt pedig: "Vegyétek kezetekbe a Szent Szellem kardját, amely az Isten beszéde!..." az jutott eszembe, hogy Jézus ezzel hatástalanította az Ördög szavait a pusztában: "...meg van írva..."

Szúrt vele, és hatott. Többször is.

18 Minden helyzetben imádkozzatok és könyörögjetek a Szent Szellem által. Erre mindig legyetek készen, maradjatok éberek, tartsatok ki az imádkozásban, és járjatok közben Isten embereiért és népéért!

Hát ez meg mit számít egy háborúban? Nem tudom, de ha Ő mondja...
Ez bizony harc.

Kapu