Keresés ebben a blogban

2011. június 22., szerda

Sebek

 Múltkoriban a munkahelyemen lévő hibiszkuszt locsoltam és közelebb hajolva láttam meg a vékony spárgát, amivel megpróbálták kissé összekötni, hogy ne foglalja el a helyiség felét. Éppen hogy észrevettem, mert a szemem sem annyira jó, meg a zsineg pont olyan színű volt, mint a fácska ágai.
Megpróbáltam lefejteni róla, ám annyira belenőtt, hogy egyik másik helyen nem is tudtam megszabadítani tőle.
A jóakarója sebeket okozott rajta.
A mi régi sérüléseink nyomai is talán ott lehetnek a lelkünkön. Az itt-ott gúzsba kötöttségeink, vagy éppen a láncok nyomai nem könnyen múlnak el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...