Apa, Te tudod

Van egy pár dolog, amiről sürgősen beszélnem kell Apával.
Apa az én Mennyei Apukám - valaki Atyának hívja, van, aki Örökkévalónak. Sok neve van. Írtam már róla...

• Apa, Te is tudod, hogy milyen nehéz ez nekem. Van az a valaki, akire neheztelek és sokkal intenzívebben kéne keresnem a megbocsátás útját, de annyira nehezemre esik, mert legszívesebben az egész problémakört kiradíroznám az agyamból, dehát nem lehet.
• A másik a meló. Pontosan tudod mit gondolok erről és most be is kéne számolnom az egész cucccról Neked és kérnem kéne, de folyton elszorul a szívem tőle. Mi legyen? Mi csudától lett ez ilyen nehéz?
• Azon már túl vagyok, mint az idősebb fiú amelyik a tékozló bátyja. Azért, mert én tudom, hogy bármit kérhetek. Te vagy az apukám, a legjobbat adod, mégis nehéz ez...
• Bezzeg régen, még Ádámék előtt. Csak úgy mentetek az erdőben és mindenről tudtatok beszélni.

Míg ezeket végiggondoltam, már peregnek is a könnyeim és az egyetlen dolog, ami ilyenkor jön:

Imádkozom nyelveken.

Dicsőség Neked!

Most tartok ott, mint Ezékiás annak idején, mikor megkapta a levelet. AZT a levelet. Készülök a templomba, hogy kiterítsem előtte. Egyszerre vagyok naggyon-naggyon dühös és kb. ugyanannyira szomorú.

És akkor végül a régi történet:

Ezékiás átvette a követektől az asszír király levelét, és elolvasta. Majd fogta a levelet, és fölment az Örökkévaló Templomába. Ott, az Örökkévaló jelenlétében kiterítette a papírtekercset, és így könyörgött hozzá: „Ó, Örökkévaló, Izráel Istene, aki a kerubok fölött ülsz királyi trónodon! Te vagy az Isten, nincs más rajtad kívül! Egyedül te vagy a föld összes királyságainak Istene! Te vagy az, aki teremtetted az eget és a földet! Kérlek Örökkévaló, hallgass meg engem! Figyelj rám, és lásd meg ezt a levelet! Kérlek, figyelmesen vizsgáld meg Szanhérib üzenetét, amellyel az Élő Istent gyalázta!
Mert igaz, Örökkévaló, hogy Asszíria királyai elpusztították az összes nemzetet és országaikat, azok isteneit pedig elégették. De azok az úgynevezett istenek csak emberi kéz kőből és fából készült alkotásai voltak — ezért lehetett elpusztítani őket. Valójában egyikük sem volt Isten! Ezért hát, Örökkévaló Isten, szabadíts ki bennünket az asszír király kezéből, hadd tudják meg a föld összes királyságai, hogy te vagy az Örökkévaló, és nincs rajtad kívül más Isten!”

A történet itt olvasható el teljesen.