Vak voltam, de már látok...

Töprengek, hogy hogyan történhetett, de talán rá is jöttem.
Több esetre emlékszem, mikor az ösztöneim vittek, sodortak valami felé, ami cseppet sem volt jó, helyes, vagy épp kívánatos.
Ha ilyenkor megállított Isten, az csak az Ő szeretetének köszönhető, és annyira csodálatos! Mintha valami szemét bűbáj fogott volna körül, nem láttam mit csinálok, nem láttam hogy eltiprok valakit, keresztülgázolok másokon. Ha nem állít meg, nem tudom meddig megyek el. Talán mostanra nem lenne meg a lányom, vagy, ha lenne, nem lenne jó a kapcsolatunk.
Olyan is volt, hogy tovább mentem a hülyeségben, és nagy károkat okoztam. Sajnos...

Ezt mondom annakokáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjöknek hiábavalóságában, Kik értelmökben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívök keménysége miatt van bennök; Kik erkölcsi érzés nélkül, önmagukat a bujálkodásra adták, minden tisztátalanságnak nagy nyereséggel való cselekedésére. Ti pedig nem így tanultátok a Krisztust; Ha ugyan Őt megértettétek és Ő benne megtaníttattatok, úgy a mint az igazság a Jézusban: Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt; Megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint, És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben. Efézus 4:17‭-‬24 HUNK

Minderre a YouVersion Lelki méregtelenítés című tanulmánya közben jutottam.
És, hogy mire vezethet ez? Pl. ide. 
Istenem, bocsáss meg, hogy sokszor léptem félre, és nem tudtam rád figyelni eléggé. Olyan volt, mint egy sodrás, amiből nem tudtam, hogy ki kell jönnöm. Csak az ösztöneim vittek, nem hallgattam senkire.
Kérlek gyógyítsd meg azokat, akiket ezen a módon bántottam, megsebeztem. Add, hogy azt mondhassam vak voltam, de immár látok! Adj világosságot, egyre feljebb, a teljes délig! Jézus miatt...
Ámen