Keresés ebben a blogban

2018. január 11., csütörtök

Megszomorodva

 Csak rövid bejegyzések születnek, mert beúsztam a tanulással, de azért ami nagyon megérint,
beírom. Ez konkrétan a keresztény identitás munkafüzetből való készüléskor taglózott le.
Szóval, milyen, ha szomorú a bennünk lévő Szent Szellem? Tapasztalatom szerint:

  • Nagyon mélyen tud szomorkodni. 
  • Kitartóan bánkódik. 
  • Nem vádol, nem dühös, csak szomorú.
  • Nem manipulál. (Thank You Zsozsesz!❤)

Mindenesetre itt az ige:
Efezus 4:30 Az Istennek Szent Szellemét, kivel a megváltás napjára elpecsételtek titeket, meg ne szomorítsátok.
Megszomorít:  λυπέω  (lüpeó)
1) megszomorít, megbánt; bosszant
2) passzív alak: elszomorodik, bánkódik, búsul

Ezeken az igehelyeken található meg a szó:
   (Máté 14:9)   (Máté 17:23)   (Máté 18:31)   (Máté 19:22)   (Máté 26:22)   (Máté 26:37)   (Márk 10:22)   (Márk 14:19)   (Ján 16:20)   (Ján 21:17)   (Róm 14:15)   (2Kor 2:2)   (2Kor 2:4)   (2Kor 2:5)   (2Kor 6:10)   (2Kor 7:8)   (2Kor 7:9)   (2Kor 7:11)   (Ef 4:30)   (1Thess 4:13)   (1Pét 1:6)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...