A Biblia olvasása mindig olyan erős reakciókat vált ki belőlem, hogy az elképesztő.Ma reggel, ahogy tanulni kezdtem a hitoktatás témakörében, annyira mélyen megérintett Isten Lelke és az Ő gyerekek iránti mély szeretete.
Egy ige jutott eszembe:
Micsoda az ember, hogy megemlékezel róla és az embernek fia (lánya), hogy gondod van rá!
...nosza, kikerestem gyorsan és 3X is szerepel a Bibliában.
A 8, a 144. Zsoltárban és a Zsidókhoz írt levélben is meg van írva.
Az utóbbit megnézve és kicsit továbbolvasva leptek meg méginkább az érzések, mert átvezeti a gondolatsort Jézusra.
Így folytatja Dávid gondolatait:
Azt azonban látjuk, hogy Isten dicsőséggel és méltósággal koronázta meg Jézust, aki rövid ideig valóban alacsonyabb rangú volt az angyaloknál. Jézus azért kapta ezt a dicsőséget, mert elszenvedte a kivégzést, és Isten kegyelméből mindenkiért megízlelte a halált. (2, 9. vers)Amire pedig ebből asszociáltam, az az, amit Jézus mondott, hogy aki meg akarja tartani az életét, az elveszti-, aki pedig hagyja az életét veszni, az megtalálja azt.
Két régebbi bejegyzés gyerekekkel kapcsolatosan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése