Keresés ebben a blogban

2013. július 10., szerda

Fonákság

 Tegnap gondolkodtam valakiről, aki annyira jószívű, jó fej, jólnevelt, minden tekintetben rendes ember, ámbár vannak nagyon rossz tulajdonságai, amik csak bizonyos szituációkban jönnek elő. Ezek miatt elég nehezen tudom tolerálni.
Ma reggel arra gondoltam, hogy Isten ezekből a rejtett - nem mindenki számára nyilvánvaló - tulajdonságoktól is meg akar tisztítani.
Aztán eszembe jutott az 1János 3:

1Ján 3,1-6
Lássátok, mekkora szeretetet adott nekünk az Atya, az ő ajándéka, hogy Isten fiainak hívnak minket, és azok is vagyunk. A világ azért nem ért minket, mert nem érti Őt.
Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, s még nem vált láthatóvá, hogy mikké leszünk. Tudjuk, hogyha láthatóvá válik, hasonlókká leszünk hozzá, mert úgy fogjuk őt látni, ahogyan van.
Mindenki, akinek ez a benne vetett reménysége megvan, szent tisztaságot ölt magára, amiként ő is szentül tiszta.
Mindaz, aki a vétket teszi, a törvényt is megrontja, a vétek a törvényrontás.
Azt is tudjátok, hogy ő azért lett láthatóvá, hogy elvegye a vétkeket, benne azonban nincs vétek.
Aki őbenne marad, egy sem vetkezik, aki vetkezik, egy sem látta Őt, sem nem ismeri őt.

2Pét 2,19 ...mert aki gyengének bizonyul valamivel szemben, rabszolgája az annak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...