Ebéd Daniékkal

Talán új dolog, hogy leírom egy-egy napom, de nem bánom, végül is ez egy napló az életemről...
Tegnap Daniék voltak nálunk, és tök jó volt.
Leszámítva azt, hogy előtte megint nem használtam jól ki az egy hét szabit, hogy rendesen összelapátoljam a lakást, annak ellenére, ahogy terveztem. Aztán persze hisztiztem Petyának, hogy segítsen, ezért jól össze is vesztünk. - Miért is csodálkozom???
Noel - a kisfiuk (3éves) a kedvencem lett.
Azt mondta, hogy velem akar elmenni pisilni, nem apukájával...
Micsoda bizalom???   Megtiszteltetés.
Aktuális hegyem, ami ott tornyosul előttem, az az, hogy többet kellene Bettivel tanulnom. Estére viszont annyira fáradt szoktam lenni, hogy az nem egyszerű. Kilenc körül fellövik a pizsim, és elájulok.
És amit most megfogadok  - innentől számon kérhető :) - hogy naponta fél órát rászánok a fenti célra, meg a még fentebbire, plusz Sári tanácsát követve kérek egy vérvételt a dokimtól, nem vagyok-e vashiányos.

Ezekhez viszont segítségre lesz szükségem...

Még valami. A péntek reggeli Lídia imaközösségről:
Lona felvetette legutóbb, hogy olvassuk az 1 Korintus 2-t. Mára ez csapódott le belőle:

1Kor 2,12-16 Mi pedig nem a világ szellemét kaptuk, hanem az Istenből [jövő] Szellemet, hogy ismerjük azt, amivel Isten kegyelme megajándékozott.

Sőt, beszéljük is róla ezt, de nem az emberi tudomány bölcs szavaival, hanem Szellem tanította szavakkal, szellemi dolgokat szellemi dolgokkal vetve össze.

Lelki ember azonban nem fogadja el Isten Szellemének dolgait, mert azok ostobaságok neki; sőt, fel sem ismerheti őket, mert azok csak szellemileg vizsgálhatók ki!

A szellemi ember mindent kivizsgál, ő maga azonban senki vizsgálata alá nem esik.

Mert ugyan ki ismerte ki az Úr értelmét, hogy tanítója lehetne? Bennünk ellenben a Felkent értelme van!

És egy ideje én már itt és ebben vagyok otthon. 
 
Mai Mai ige