Keresés ebben a blogban

2012. március 17., szombat

A hamu, mint égéstermék

 Ki tudja miért jutott ez most eszembe, de megint azon gondolkodtam, hányféle bálvány jelenhet meg az életünkben, amik mind arra hívatottak, hogy letérítsenek minket a keskeny útról.
Legyen az gyógyulásba, gazdagságba, sikerbe vetett hit, mind mind csak hamu, amiben gyönyörködik a félrevezetett szív.
A hamu csak egy égéstermék, nem maga az égés okozója, hanem az okozata.
Ézs 44:17- 20  Maradékából istent készít, bálványát; leborulva imádja azt és könyörög hozzá, és így szól: Szabadíts meg, mert te vagy istenem!  Nem tudnak és nem értenek, mert bekenvék szemeik és nem látnak, és szívök nem eszmél.  És nem veszi eszébe, nincs ismerete és értelme, hogy mondaná: Felét tűzben megégetém és kenyeret sütöttem annak szenénél, sütöttem húst és megettem; és maradékából útálatosságot csináljak-é, és leboruljak a fa-galy előtt?  Ki hamuban gyönyörködik, megcsalt szíve vezette félre azt, hogy meg ne szabadítsa lelkét és ezt mondja: Hát nem hazugság van-é jobbkezemben?
Mit gondoltok, ha egy gyógyulás varázslás útján történik, akkor ki az okozó, és vajon kedves-e Isten előtt?

Bálványok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...