Az elmúlt néhány évben nagyon sok gondolkodásbeli változáson mentem keresztül. És ami igazán foglalkoztatott, az az, hogy
- mennyire könnyen ment mindez nekem?
- ment-e egyáltalán?
- ha igen, akkor mi késztetett rá?
Jézus mondja:
Tüzet vetni jöttem a földre, és mennyire szeretném, ha az már lángra lobbant volna. (Lukács 12,49)
Egyszerűen tudom, hogy változni KELL, ÉRDEMES és LEHETSÉGES!
Tudom, hogy amit érzek az Istentől van. Nem múló fellángolás, hanem igazi tűz.
1Kir 18:37-39 Hallgass meg engem, Uram, hallgass meg engem, hogy tudja meg e nép, hogy te, az Úr vagy az Isten, és te fordítod vissza az ő szívüket! Akkor alászállt az Úr tüze, és megemésztette az égőáldozatot, a fát, a köveket és a port, és felnyalta a vizet, amely az árokban volt. Mikor ezt látta az egész sokaság, arcra borult, és monda: Az Úr az Isten! az Úr az Isten!
Látom azt is, hogy amikor reggelenként az időmet rászánom a Szentírás olvasásra, imádkozásra, mindez könnyűnek tűnik. Aztán felébred a család, kilépsz az ajtón, és mindaz, amit reggel gondoltál kezd lehetetlennek tűnni. A csodák halványulnak a "való világ" teljes erőbedobással küzd a hited ellen. Elbuksz ebben, megbotlasz abban. Rosszul csinálsz sok dolgot.
Hogy maradhatunk állva?
Ha újra és újra megerősödünk hitünkben. 523-adsztor is megbánjuk a bénázást, botlást, egyebet, és 524-edszer is elszánjuk magunkat - Jézus követésére.
Ha magadra nézve behódolsz a hitetlenségednek az olyan, mintha csókolóznál Baállal.
1Kir 19:18 De meghagyok... minden térdet, mely meg nem hajolt a Baálnak, és minden ajkat, mely meg nem csókolta azt.
Van értelme a küzdelemnek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése