Keresés ebben a blogban

2017. február 28., kedd

De én mégis

Isten a tudója, milyen pillanatok alatt éri el az ingerküszöböm a tűrésem végét. mégis az cseng a fülembe, amit Jézus mondott:

“Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is. És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is. És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre. A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól. Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedetÉn pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az őnapját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é? És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é? Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.”
Szép gondolatok. Egyedül nem is sikerülne, de Jézus azt is mondta:
Ezen a világon nyomorúságotok lesz, de ne féljetek. Én legyőztem ezt a a világot. 
Erről beszélt Joó Sándor régen, de ma is gyakorlati módon.
Azt mondja, hogy rabszolga vagyok, ha a másik diktálja a válaszreakciómat.

2017. február 21., kedd

Két prédikáció ajánlása

A hétvégén két értékes igehirdetést hallottam.
Az egyik az örök kedvenc: Zsozsó.
"Tudjátok meg, hogy kedveltjévé választott az Úr...!" (4. Zsoltár)
Meg én is!
❤👌☺
Beszélt a haragról:
A harag egy intenzív érzelmi reakció, amit a:
  • megsértett,
  • megrövidített,
  • reménységétől megfosztott,
  • szokásaiban megzavart,
  • önérzetében megbántott,
  • csalódott,
  • sértett
ember érez.
...

A másik a Bárkában vendégeskedő Sam Rowland Kanadából.
Utóbbi eszembe juttatta azt a történetet, mikor a kislányom majdnem meghalt a szemem előtt és én újra végiggondolhattam, hogy mindenem Isten kezében van.
Beszélt arról, hogy missziót teljesítünk és sokan nem tudnak még Istenről, a Krisztustól kapott lehetőségeikről.
Mindkét igehirdetés meghallgatható a linkre kattintva.
Dicsőség az Úrnak!

2017. február 17., péntek

Szent Lélek által

Érdekes a kifejezés, amúgy Károli módra.
Azért jutott eszembe, mert fáradtan és üresen meredtem ébredés után magam elé, aztán zsibbadtan imádkoztam "Szent Lélek által" és láss csodát, lett életkedvem.
Érdemes "Rajta keresztül" imádkozni.

2017. február 16., csütörtök

Kérd tőlem...

Egy spirituális katyvaszt  írást olvasva ez az Ige jutott eszembe, amit a képre véstem, és a 2. Zsoltár 8. verse.
Meg az utolsó.

A 2. Zsoltár:

Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek? Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és felkentje ellen: Dobjuk le magunkról bilincseiket, tépjük le köteleiket! A mennyben lakozó kineveti, az Úr kigúnyolja őket. Majd így szól hozzájuk haragjában, izzó haragjában így rémíti meg őket: Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon! Kihirdetem az Úr végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá fogadtalak ma téged!
Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget. Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt! Azért ti, királyok, térjetek észhez, okuljatok, ti bírái a földnek!
Félelemmel szolgáljátok az Urat, reszketve vígadjatok! 
Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne pusztuljatok az úton. Mert hamar föllángol haragja, de mind boldog, aki hozzá menekül!


2017. február 12., vasárnap

Tanulni, tanulni, tanulni

Jézus mondta.
Ezt kiterjeszthetjük a kapcsolatainkra is.
Könyvajánló - idézet:
Úgy érzed, hogy kevés benned a szeretet, és kimerültek megbocsátási "tartalékaid"? Emberileg ez sokszor érthető! Nem mindig könnyű szeretni az embereket, néha még a számunkra oly kedveseket sem, akikkel önként együtt élünk és dolgozunk nap mint nap. Hogyan szeressünk, amikor nehéz szeretni? Próbálkozhatunk fogunkat összeszorítva, egyre jobban nekifeszülve: szeretni fogunk, még ha belehalunk is! És ezzel a módszerrel talán kicsit bele is halunk... Lehetséges, hogy ennek az az oka, hogy a mások szeretetéből kihagyunk egy lépést? Lehetséges, hogy az első lépést esetleg rossz irányba tesszük, mert először nem is a másik fél, hanem a szerető Isten felé kellene fordulnunk? Hiszen hogy adhatnánk mi magunkból olyat, amivel nem is rendelkezünk? (Max Lucado a Korinthusi levélben található híres "szeretethimnusz" alapján a kapcsolatépítés ezen elfelejtett első lépéséről beszél: arról, hogy a mások szeretetének titka az, hogy mi magunk Isten szeretetében élünk.  Max Lucado: Ahogy szeretni érdemes)
...
Mióta tanulni kezdtem, egyre több hiányosságot fedezek fel magamban. Nem önostorozás képpen mondom ezt, hanem mint fejlődési távlat, lehetőség. Mondják is az okos emberek, hogy minél többet tudnak, annál szerényebbek lesznek, mert rájönnek, hogy mekkora tudással NEM rendelkeznek.
Ma pl. a bizalmon gondolkoztam el.
Rosenthal és Jacobson kísérletét, egy iskolában végezték el. Néhány gyerekről a tanáraik között elhintették, hogy a felmérések alapján tehetségesebb az átlagnál.
Ezek a gyerekek egy év múlva 20 %-kal többet teljesítettek társaiknál.
Döbbenet.

Kísérlet: Két amerikai kutató, R. Rosenthal és L. Jacobson 1968-ban azzal a látszólagos céllal kerestek fel egy átlagos amerikai középiskolát, hogy egy új intelligenciatesztet vizsgáljanak be.

A tesztek segítségével közepes képességű gyerekeket kerestek, majd lehetővé tették, hogy a gyerekek tanárai „véletlenül” kihallgathassák őket, amint arról beszélgettek, hogy a vizsgált gyerekek rendkívül tehetségesek, és valószínű, hogy ez tanulmányaikban is hamarosan megmutatkozik.

Egy év múlva visszatértek az iskolába, és azt tapasztalták, hogy a kiválasztott gyerekek minden osztályban a legjobbak közé tartoztak.

A kísérletben megfigyelt jelenség azzal magyarázható, hogy érzékenyek vagyunk környezetünk rólunk alkotott ítéleteire, és az ezeket közvetítő jelzésekre (nagyra értékelő, vagy lekicsinylő kommunikációra). Anélkül, hogy tudatosulna bennünk, viselkedésünket, énképünket a többféle kommunikációs csatornán keresztül érkező pozitív vagy negatív megerősítések szerint alakítjuk.

Ez pedig egy blogról másoltam be, de szintén Lucadotól idéz.
Azért odaírhatta volna!
:P

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...