Tetszik, nem tetszik

Sokat töprengek a kegyelmen. Sőt, ahogy Karesz mondta a hyper-szuper kegyelmen.
Tegnap már olvastam egy részt az 1 Tesszalonika 2-ből, amiben pont Isten nemtetszéséről volt szó. Íme:

15...akik megölték az Úr Jézust és a prófétákat, és minket is üldöztek. Ezek nem tetszenek Istennek és minden embernek ellenségei, hiszen próbálnak minket megakadályozni abban, hogy az Izráelen kívüli népeknek is hirdessük az örömüzenetet. Pedig szükséges, hogy azok a nemzetek is hallják az örömhírt, hogy ők is üdvösségre jussanak. Ezek a hitetlen júdeaiak mindig csak újabb és újabb bűnökkel gyarapítják vétkeiket, amíg végleg betelik a pohár, de Isten haragja már utol is érte őket.

Ma meg ezt olvasom a Lukács 21-ben:

³⁴ „Vigyázzatok magatokra! Ne engedjétek, hogy a lelketeket túlságosan lefoglalja vagy megterhelje valamilyen kábulat, részegség vagy gond! Különben az a nap olyan váratlanul ér benneteket, mint a csapda. Mert eljön az a nap minden emberre, aki csak a föld színén lakik. Ti azonban mindig éberen őrködjetek! Imádkozzatok, hogy legyen erőtök kimenekülni azokból a dolgokból, amelyek bekövetkeznek, és hogy majd bizalommal állhassatok meg az Emberfia előtt!”

Károli egyenesen így fogalmaz:

Luk 21:36 Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, amik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt! 

Hát, én most kérem, mert lefoglalnak dolgok, de tudom, hogy becsúszó szereléssel bent vagyok, és csakis csak egyedül Jézus miatt vagyok méltó.

καταξιόω  (kataxioó) 1) teljesen érdemesnek, méltónak tart; 2) passzív alak: méltónak találják, megtiszteltetésben részesül

Tehát akkor kizökkentő tényezők még egyszer:

• Megterhelt lélek / szív a:
• kábulat,
• részegség miatt.
• + mindezek okán csapdába kerülhetünk. 

Egy hasonló régebbről.