Ez leginkább abból látszik, hogy elkezdek holmi erőtlen szavakat, aztán inkább egy számomra egyenlőre érthetetlen nyelven folytatom. Majd újra és újra.
Arra gondolok, amit Pál mondott, hogy imádkozik nyelveken is, meg ,,értelemmel" is.
Erről jutott eszembe, hogy az első parancsolat: Luk 10:27 Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből...
Ezeket a belsőrészeimet mind külön-külön kell felszólítani.
Úgyhogy térdre:
- Szív: καρδία (kardia) - szív, a fizikai, lelki és a szellemi élet központja (ósz-ben így fogalmaz, hogy Isten keresésének a helye)
- Lélek: ψυχή (pszükhé) 1) lélekzet, lehelet 2) lélek (értelem, érzelem és akarat összessége) 3) élet
- Erő: ἰσχύς (iszkhüsz) 1) erő, erőfeszítés 2) hatalom
- Elme: διάνοια (dianoia) 1) értelem, gondolkozás, gondolkozásmód 2) szándék, terv 3) érzület
És ha ezek mind meghajoltak, akkor újra lesz energiám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése