Lépj hátra

 Isten munkálkodik, bár nehezen hiszem, hogy nélkülem is meg tud oldani bizonyos dolgokat.

Nehéz különbséget tennem azok között a helyzetek között, amikor nekem kell megmondanom a frankót, és amikor hátra kell lépnem ügyessssen.

Már összefoglaltan írtam hasonló témakörben itt,  de most megint arra jutottam, hogy nem jó dolog beavatkozni. Arra gondolok, hogy milyen hitetlenségek vannak a háttérben, ha elfogy a cérna:

• Majd én csinálom, hiszen ha én nem lépek, itt semmi nem történik.
• Teremtsünk embert a saját képünkre és hasonlatosságunkra (by Zsozsó :) köszi!)
• Mi van, ha Isten nem is így akarja? Hát attól nekem ez még kéne... (lásd Éden- Ádám-Éva-Kígyó-alma project)

Tovább is van mondjam még?

Persze teljesen más a helyzet a gyerekekkel, hiszen ott ránk van bízva a feledat, lásd Mai Ige:

Isten szerinti férfiak és nők (1)

„Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról…” (5Mózes 6:6-7)

Egy nagy igehirdető egyszer ezt mondta: „Amikor nehéz idők jönnek, így kiáltunk: »Istenem, adj olyan férfiakat, akik megbirkóznak ezekkel a hegyekkel!« Válaszul Isten gyermekeket ad nekünk, és ezt mondja: »Tessék, az építőanyag!«” Gyermekeink építőanyagok, és nekünk Isten szerinti emberekké kell őket építenünk. Íme, a Biblia tervrajza: 1) „Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked.” Kedves szülő, ha te nem gyakorlod a szellemi alapelveket, gyermekeid sem fogják. Ha nem úgy élsz, mint ahogy „prédikálsz”, szavaid süket fülekre fognak találni, és lázadó szíveket fognak teremteni. Nem kell tökéletesnek lenned, de hitelesnek igen! 2) „Ismételgesd azokat fiaid előtt”. El kell mondanod, hangsúlyoznod kell, emlékeztetned kell rá, világosan és egyértelműen kell fogalmaznod, be kell tanítanod, beléjük kell vésned. Nem alkalomszerűen vagy tétlenül, hogy „majd maguktól is rájönnek”! Ennek szándékos, alapos, aktív és ismételt folyamatnak kell lennie. 3) „beszélj azokról”. Gyermekeid nem fogják csak úgy magukba szívni az igazságot. Beszélned kell róla, nem vallásoskodó hangon, melyet nem értenek, hanem természetes nyelvezettel, természetes módon, természetes helyzetekben. „beszélj azokról, akár a házadban vagy…” – otthon, az ismerős környezet biztonságában. „…akár úton jársz…” mindig kapóra jön a beszélgetés útközben a parkba vagy az iskolába. „…akár lefekszel, akár fölkelsz!” Figyelj oda a lehetőségekre, mert a tanításra alkalmas pillanatok előzetes bejelentés nélkül érkeznek. Carpe diem!* Azok a szülők, akik megragadják a napot, felfedezik, hogy Isten ellátta őket mindennel, ami ahhoz szükséges, hogy gyermekeiket Isten szerinti férfiakká és nőkké tudják formálni.
* Szakítsd le a napot! – latin szólás. Általában Élj a mának! Használd ki a pillanatot! jelentésben használják, de lehet pozitív töltete is, mint ahogy itt: Ragadd meg a kínálkozó alkalmat! jelentéssel.