Keresés ebben a blogban

2020. február 15., szombat

Előtte---utána

Ma reggel a ragaszkodás szó volt, ami felkeltette az érdeklődésemet.
Ne kérdezd honnan jön, vsz Szentlélektől, egyszer csak beugrik...
Szóval az ige, ahonnan indultam:
Péld 18:24 Az ember, akinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.
Aztán rákeresve a ragaszkodás szóra a héberben erre akadtam: 
5Móz 4:4 Ti pedig, akik ragaszkodtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mindnyájan éltek e napig.
A szó héberben:
‫דָּבֵק‬ (dáḇéq) 1) belekapaszkodó, hozzátapadó, ragaszkodó Ejtsd: dávék. (Óhéber BDB)

Tehát: A ragaszkodáson gondolkodtam, meg, hogy ez mennyire tudatos, vagy mennyire nem. 
Isten néha mellém sodort embereket, akivel egyszerűen tartanom kellett a kapcsolatot. Néha mentor-, néha mentorált szerepben, illetve funkcióban. Ezekkel az emberekkel sokszor dolgoznom kellett a kapcsolatomon.

És végül, hogy miért a cím?
Hálát adtam Isten Lelkének, hogy bennem él, hogy elvégez dolgokat, átalakít, új gondolkodást ad.
Semmire se lennék képes, ha nem ajándékozott volna meg.
Hála Neked Atya, Fiú, Szentlélek!

És ez is érdekelhet... 
Sőt ez is abszolút témába vág!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...