Most, mikor a beadandó dolgozatok szabják meg a Bibliaolvasási szokásaim nagy részét, bár keretek közé szorítva érzem magam, mégis tudom, hogy Isten hozzám szól minden szóból és ez csodálatos.
Enyhe krízis van a családban, tehát van miről kikérni a véleményét és ő adja is.
Mai szakasz: 1 Péter 1:22-2:12, - a linken 3 féle fordításban, de még Csia bácsit fordítását idemásolom:
| Miután lelketeket az igazságnak való engedelmeskedésen át szent tisztasággal megtisztítottátok arra, hogy a testvéreket képmutatás nélkül kedveljétek, szeressétek egymást szívből, megfeszültén, miután újra születtetek, éspedig nem rothadó magból, hanem az Isten élő és megmaradó beszédén keresztül. „Mert minden hús olyan, mint a fű; annak minden dicsősége olyan, mint a fű virága: elszárad a fű, lehull a virága, de az Úr beszéde örökre megmarad!" Ez [az örökké megmaradó beszéd pedig ugyanaz, mint] amelyet nektek örömüzenetül hirdettek. Vessetek hát félre minden gonoszságot, minden ármánykodást, képmutatóskodást, irigykedést, mindenféle megszólást, és most született csecsemők gyanánt a csalárdságtól mentes Ige tejére vágyakozzatok, hogy általa növekedhessetek, amíg majd megmenekültök, ha ugyan ízleltétek, hogy jóságos az Úr. Járuljatok Őhozzá, mint élő kőhöz, akit emberek a próbán elvetettek ugyan, de aki Istennél kiválasztott, megbecsült. Ti is, mint élő kövek épüljetek szellemi házzá, szent papsággá, hogy olyan szellemi áldozatokat vihessetek fel, melyeket Isten a Felkent Jézuson át szívesen fogad. Hiszen az írás is ezt tartalmazza: "íme kiválasztott követ, megbecsült szegletkövet helyezek el Sionban, aki hisz benne, meg nem szégyenül." Tiétek a tisztesség, a hívőké; az engedetleneknek ellenben a kő [jut], melyet az építők a próbán elvetettek, de amely szegeletkővé lett, ütközés kövévé, botlás sziklájává. Engedetlenségükben beleütköznek az Igébe, amire rendeltettek is. Ti ellenben választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép [vagytok], hogy annak erényeit hirdessétek, aki titeket a sötétségből az ő csodálatos világosságára elhívott. Ti egykor nem voltatok nép, most Isten népe vagytok, egykor könyörület nélkül éltetek, most könyörületet nyertetek. Szeretteim, kérlellek titeket mint jövevényeket és zarándokokat, hogy tartózkodjatok a hús kívánságaitól, melyek hadat viselnek a lélek ellen. Nemesen forgolódjatok a nemzetek között, hogy amiben gonosztevőkként szólnak meg, abban a meglátogatás napján nemes tetteitek szemtanúiként dicsőítsék az Istent. Most éppen meglepett, az a 2. rész 2. verse körül, (Csiában aláhúztam), hogy kitételként, vagy inkább következményképp írja a növekedést és a megmenekülést. Vagyis amíg meg nem menekülünk, addig Isten beszédéhez igazodva járjunk el vitás ügyekben. Mindez Károliban annyira nem jött ki. Hol vannak a kötelek? Egy régi, Isten hangjáról Rhema Kicsoda az az Isten? |
