Tudta, hogy feladatot ad neki itt az Úr - mondja újdonsült barátom, mikor nemrég beszélgettünk. Kb. 3 perc alatt közös nevezőn voltunk. Hívő - én is.
Más felekezet - mit bánom én. Mintha ezer éve ismerném...
Elkezdtünk egy együtt imádkozós projektet és tényleg hatalmas erők moccantak. szinte az Apcselben leírtak szerint.
A mostanság pislákoló erőm újraéledt és valószínűleg ez az Ördögöt sem hagyta hidegen. Akikkel nem tudtam mostanában mit kezdeni, vagy épp szeretni, megáldottuk és láss csodát: kapcsolódási pontok létesülnek és szeretetszikrák gyúlnak.
Most, mikor nehézségeim lettek, annyira világos lett számomra, hogy ez megint az az eset, amin már nem először töprengtem el:
Jézus megkísértése a pusztában. Durva szituációk egymás után. És utána angyalok szolgáltak neki.
Azt gondolom, velem is így történt, csak én nem voltam olyan megkísérthetetlen, mint Ő. El is bőgtem magam rendesen. A hálától. Most is, ahogy leírom, belesajdul a szívem.
Ezt az imatársat kaptam Istentől.
Ő készítette oda.
Előre. Mert tudta, hogy egyedül nem bírnám.
Köszönöm Istenem!
Néha fáj...
