Tele gondolatokkal

 Nagyon foglalkoztat mostanában a prófétaság, csodák és egyéb ajándékok Istentől.
Nap-nap után állok meg meglepődve azon, hogy hányan kérdőjelezik meg mégis ezeket a csoda-dolgokat a HÍVŐK között is. Sokan így szólnak: Csodák nincsenek...
Úgy érzem, hogy az újtól való félelmükben fogták a lavórt és a gyerekkel együtt kiöntötték. Egyébiránt pedig berakták Istent valami kis szűk skatulyába, amit szegényes képzeletük el tud fogadni....
Egészen biztos vagyok abban, hogy létező dolgokról beszélek.

Róm 8:19-21  Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, aki az alá vetette. Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rohadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára.

Jézusban

Ma reggel ezzel ébredtem:

Akik viszont befogadták — vagyis akik hisznek benne —, azoknak mind felhatalmazást adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek. Azonban ők nem úgy születtek, ahogyan a gyermekek világra jönnek. Nem az emberi testből származnak, nem testi vágyból, nem a férfi akaratából, hanem magától Istentől születtek.

Ki is kerestem, ez a János evangéliuma 1, 12-13 verse.
Míg azon gondolkoztam, hogy mennyi lehetőség rejlik ezekben a szavakban, a szemem továbbsiklott a sorokon és ezt olvastam:

Ő az, akinek a teljességéből kaptunk mindannyian sokféle kegyelmet, áldást és ajándékot az isteni kegyelem alapján. (16)

 Bevallom, hogy egy idő óta abban a feszültségben élek, hogy Isten gyermekeként, valami sokkal több és nagyobb lehetőség van a birtokomban, mint amit használok. Néha nem csak magam miatt, hanem a barátaim betegségében és nehézségeiben élem ezt át, akik ugyanígy Istentől születtek, de mégis sok probléma miatt megakadt az életük és talán nincs erejük továbblépni.
Míg ezek a gondolatok kergették egymást a fejem és a szívem között feltettem ezt a kérdést Istennek. Ismét jött a válasz:

Mivelhogy az Ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami az életre és istenfélelemre való... (2 Péter 1, 3)

Akkor jó. Megnyugodtam.
Nem kell az életem sivár és lakhatatlan pusztaságban tengetnem de még azoknak sem, akik velem együtt Isten fiai és lányai.

Örülni az ajándéknak

Mikor valakit megajándékozunk, azért tesszük, mert örömöt akarunk neki szerezni. Néha olyan ajándékot kapunk, illetve adunk, amit nem értékelnek/nem értékelünk semmire. Ez a mi esetünkben lehetséges, hogy rossz választásból fakad.
1 és fél évvel ezelőtt kaptam valamit Istentől, amit sokszor kértem ugyan, de soha nem tudtam elképzelni, hogy milyen vele élni. Eleinte nem nagyon becsültem, mert az elmémet megkerülte. Még bosszantott is. Nem tudtam felfogni mire jó. Nem értettem. Használtam, mert tudtam, hogy jó, de nem volt bennem olyan öröm, ami az ajándékozó iránti hálát fejez ki.
Erre nemrég jöttem rá. Összeállt egy képpé, ahogyan készülök megajándékozni a szeretteimet valamivel, ami tudom, hogy jó ajándék lesz számukra. Gondosan válogattam, nézelődtem, majd megvettem az ajándékot. Szépen becsomagoltam, átadtam, de nem örültek neki.
Kiderült, hogy már van ilyenje, vagy nem is akart ilyet, illetve valami rossz érzése fűződik hozzá. Nem ismertük eléggé azt a valakit, akinek vásároltuk.
Nem így Isten. Az Ő bölcsessége és gazdagsága okán nem tud rossz ajándékot adni.

1Korintus 12, 4-11 A kegyelmi ajándékok sokfélék, de mind ugyanattól a Szent Szellemtől származnak.  A szolgálatok is különfélék, de ugyanazt az Urat szolgáljuk. 
Az Isten ereje is sok különböző módon nyilvánul meg az emberekben és az emberek által. Mégis egy és ugyanaz az Isten, aki mindezeket a dolgokat bennünk és közöttünk véghez viszi. Azonban, a Szent Szellem mindenfajta működését azért kaptuk, hogy ezzel a többieket szolgáljuk és segítsük.  Az egyik embernek például a Szent Szellem azt adja, hogy képes legyen bölcsen beszélni. A másiknak ugyanaz a Szent Szellem természetfeletti ismeretet ad, amikor beszél. 
Megint másiknak ugyanaz a Szent Szellem hitet ad, másnak meg a gyógyítás ajándékait. 
A másik olyan erõt kap, amellyel csodákat tud tenni, megint másik a prófétálás képességét kapja, megint másik arra kap képességet, hogy felismerje, és azonosítani tudja a szellemeket. Másik a nyelveken szólás különféle fajtáit kapja, megint másik azt a képességet, hogy a nyelveken szólást megértse és meg tudja magyarázni. Mindezeket azonban ugyanaz a Szent Szellem cselekszi az embereken keresztül. Azonban a Szent Szellem a saját belátása szerint adja az embereknek ezt, vagy azt a képességet.

Mondd, te mit választanál?

 Régi tervem, hogy készítek egy ,,kegyelmi-ajándék-igénylő-lapot".Csak kíváncsiságból.
Sokat foglalkoztam vele, és nagyon sokszor átolvastam az ide vonatkozó passzusokat Pál apostol írásaiból.
Kíváncsi lennék rá, hogy ki hogyan látja, illetve mi szerint kérné ezeket az adományokat, amiknek jómagam is állandó igénylője vagyok, és mindezt még Isten népe körében is olyan sok  találgatás veszi körül manapság.
Ahogy ma énekeltük a Delírious dalát:

Vajon így van még? Hogyha néped kér, a vak látást nyer, a holt újra él.

De tényleg, te mit választanál? Egyet, vagy kettőt? Esetleg ha nem vagy szégyenlős többet is? Véleményed szerint egy embernek több is lehet?
Az igénylőlapon szerepelhetne az is, hogy hiszed-e egyáltalán, hogy ma is működik? Birtokoltad-e már valamelyiket? Ha igen meddig? Ha már nincs, akkor mi az oka? Van-e közte, amit semmiképpen nem kérnél? Melyik mire való?
 Személyes meggyőződésem, hogy mindegyik ajándék működik ma is. Biztos, hogy több félét is kaphatunk, attól függően, hogy mire van éppen szükségünk. Egész biztos, hogy az ,,Isten Országának" növekedése a cél - bennünk, és a környezetünkben.