Mi miért nem tudtuk kiűzni?

 Csodálatos volt minap a jó hír, amit hallottam. Egy keresztény tanár barátom mesélte, hogy egy munkatársa depressziós lett. Ez még nem a jó hír. :) Gyakorlatilag emberileg nem volt szinte semmi megoldás, az orvosok nem tudtak segíteni. Elmentek hozzá egy másik hívő tanár (katolikus!!!) munkatársának kérésére, - mondván, hogy meg van írva... - tegyük a kezeinket a betegekre imádkozzunk érte. Megtették és az illető meggyógyult. Nem sok kedve volt a barátomnak ehhez, de megtette és tadaaam, sikerült. Azóta is hirdeti az illető, hogy Isten meggyógyította.
Vele is beszélgettünk arról, hogy mi oka lehetett, hogy más esetben nem gyógyult meg a beteg, akiért néha hosszan imádkozott több hívő?
Utánanéztem az Újszövetségben, hogy kit nem gyógyított meg Jézus és nem látok ilyet. Azért támadt fel bennem ez a kérdés, mert sok dologgal szembetalálkozom és nem értem.
Itt állok felnőtt, érett, hittel teli emberként egy csomó kérdéssel az új életemmel kapcsolatosan, amiket nem értek.

• Nem tudom miért sír bennem Isten Lelke? 
• Miért fáj Neki valami ennyire, hogy az én szívem szakad meg?
• Miért esedezik bennem egy másik, számomra egyenlőre ismeretlen nyelven?
• Miért nem bír belenyugodni járulékos veszteségekbe?
• Ezt mondja: „Jaj, elvész a népem, mert nem ismeri az Örökkévalót!...”

Megbízható forrásaim az Isten Szelleme és a Biblia és a nálam többet tapasztalt Istenben bízó emberek, tehát nem vagyok teljesen tanácstalan vagyis teszem, amit tudok.
Ma ez annyi volt, hogy kikerestem Igéket ezzel kapcsolatosan és egypárat közreadok ebből:

Máté 4:23 És bejárta Jézus az egész Galileát, tanítva azok zsinagógáiban, és hirdetve az Isten országának evangéliumát, és gyógyítva a nép között minden betegséget és minden erőtlenséget.

Máté 9:35 És körüljárja vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten országának evangéliumát, és gyógyítván mindenféle betegséget és mindenféle erőtelenséget a nép között.

Máté 10:1 És előszólítván tizenkét tanítványát, hatalmat ada nékik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erőtelenséget.

És a címben említett kérdésre talán válaszul:

Máté 17, 14  Amikor Jézus visszament az összegyűlt sokasághoz, egy férfi jött hozzá, leborult előtte, és így kérlelte: 15 „Uram, könyörülj meg a fiamon, mert szörnyű rohamai vannak, és borzasztóan szenved. Gyakran előfordul, hogy tűzbe vagy vízbe esik. 16 Elhoztam őt a tanítványaidhoz, de ők nem tudták meggyógyítani.”
17 Jézus ekkor ezt mondta: „Milyen hitetlen és romlott ez a nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom?! Meddig szenvedjelek el még titeket? Hozzátok ide azt a fiút!” 18 Akkor Jézus ráparancsolt a gonosz szellemre, aki kiment a fiúból. A fiú pedig azonnal meggyógyult.
19 Amikor Jézus egyedül volt, odamentek hozzá a tanítványai, és megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni ezt a gonosz szellemet?”
20 Ő ezt felelte: „Mert gyenge a hitetek. Igazán mondom nektek: ha van hitetek — még, ha csak egy mustármagnyi is —, és azt mondjátok ennek a hegynek: »Menj innen oda!«, akkor az oda is megy. Akkor semmi sem lesz lehetetlen a számotokra.”

 Mindezek a gondolatok úgy vélem nem véletlen álltak bennem össze most. Készülünk agy rendezvényre, amit gyülekezetünk évről-évre megrendez, de eddig nem volt benne az az elem, amit én most tulajdonképpen ,,Isten Országa" névvel tudnék ellátni. Kávézni, bábjátékot nézni, kreatívkodni bárhol lehet, de meggyógyulni...? Csak Isten Országában.
Ennyire erősen soha nem éreztem, hogy közvetlen kell az emberek gyógyulásáért, szabadításáért imádkoznunk, és én fogom előkészíteni ezt a területet.
Úgy érzem el kell kérnünk Istentől ezt, a lehetőségek-, a hatalom-, az összefogás-, a látás magas szintjét.
Itt, ezen a ponton nem mindegy, hogy mi hogyan vélekedünk Istenről.

Nem először kavart fel a téma.
Írtam erről itt is: Szabad-e gyógyítani?
Itt is: Szívszakadás
És itt is: Bárka
És egy kedves hugi igehirdetése itt hallgatható.

Vasárnapi sulis - avagy Jézus (be)fogadása

 Reggel a Kolossé 1-et olvastam, talán ebből indult ki az egész láncolat, de a többi részlete már hajmosás közben ért utol, mikor félszemmel időnként a listámra sandítva imádkoztam a gyerekekkel való kapcsolatunkért.
Végül igazán klassz kis eszmefuttatás alakult ki. :) Csak szerényen...!
 Szóval azt mondja 28. versben Jézusról, hogy:

Kol 1:28  Akit mi prédikálunk, intve minden embert, és tanítva minden embert minden bölcsességgel, hogy minden embert tökéletesnek állítsunk elő a Krisztus Jézusban;

Az intés szónál kissé leragadtam, mert nekem nagyon negatívnak tűnik, de mit is jelent ez valójában?

intés: νουθετέω  (nútheteó)

1) eszébe juttat, emlékeztet, figyelmeztet;
2) int, megdorgál, fedd, rendreutasít;
3) megnyugtat

3-ból kettő pozitív. Jó arány. Bírom. :)
Szóval ahogy így sandítgattam az imalistára, elolvastam azt az igét, amit melléírtam, hogy:

Máté 18:5  És aki egy ilyen kis gyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be.

 De mit jelent befogadni? - δέχομαι  (dekhomai)1) elfogad, átvesz, kap
2) befogad, szívesen lát; magára vállal
3) elfogad, tudomásul vesz, helyesel
4) felfog, megért

...Hát ez nagy dolog. Főleg, hogy mikor  egyik-másik gyerek kihúzza a gyufát nálam, valahogy nehezen veszem be, hogy Jézust magát fogadom el a csintalan lurkók személyében. Pláne, hogy nem csak azon a kb. egy-másfél órán keresztül foglalnak le, amikor velük vagyok, hanem az erre való felkészülés is sokáig tart.
Ugyanez vonatkozik a kamasz gyerekekre is, akik néha a sajátjaim, néha máséi.
(...)
 Szóval  többször is beszél arról az Ige, hogy a gyerekeinknek igenis beszélni kell Isten csodáiról. A Vele kapcsolatos kérdéseikre olyan válaszokat kell adnunk, amikből megtanulják ki az ÉLŐ ISTEN, aki megállította a Jordán folyását árvíz idején.
Summa summarum arra gondoltam, hogy a többi tanítónak is szólnom kellene ezekről a válaszaimról, azért, hogy - ha elfáradtak volna, mint én néha szoktam - újból lelkesen fogjanak munkához. Hiszen cseppet sem mindegy hogy gondolkodunk erről a dologról.
Visszatérve az ,,intésre", én most a görög fordítás 1-es és 3-as pontja szerint gondoltam azt.
Egyáltalán nem úgy, hogy vádlás szikrája lenne a szívemben, hanem úgy, ahogyan engem fellelkesített és célt tűzött ki a szemem elé.
Hátha valakinek hasznára lesz és új köntösbe bújtatja ezt a hálátlannak tűnő tevékenységet.
Örömöt ad és reményt, hogy nem hiábavaló a mi munkánk, amit végzünk.

Végül az erőkifejtés intenzitásáról - még egy szó elemzése, mégpedig a tusakodásé: 

tusakodás - ἀγωνίζομαι  (agónidzomai)
1) versenyez, küzd, harcol
2) küzd, igyekszik, törekedik

Ilyen erőkifejtéseket kellene tennünk, mikor egy cél lebeg a szemünk előtt.
Ehhez kell aztán az elkötelezettség...

Kedves Jézus! Szabad-e ... gyógyítani?

Nem biztos, de lehetséges amit én most gondoltam végig.
Ugyanis a lelkem tegnap végképp értetlenül állt és háborgott, mert mindaz, amit eddig megismertem Jézusról egyszerűen nem egyezik azzal, amit most egy barátom / hugim életében látok.
Adrival pár hónapja találkoztam, és örömmel láttam az életében az Istenhez közel húzódást.
Valóban igaz, hogy bennem sem körvonalazódott még teljesen az, hogy mit akar Isten vele és hogyan engedhet meg ilyen állapot-romlást és fájdalmakat, szenvedést. Persze dehogy akarok én lázadni, de nem értem...
Az a Jézus, akit én ismerek ezt tette: Márk 3,1 Megint zsinagógába ment be s ott egy elszáradt kezű ember volt. 2 Szemmel tartották, hogy szombaton gyógyítani fogja-e, hogy azután vádolhassák. 3 Megszólította a száradt kezű embert: "Kelj fel! Állj a középre!" 4 Aztán megkérdezte azokat: "Szabad-e szombaton jót, vagy rosszat tenni, lelket menteni, vagy megölni?" De azok hallgattak. 5 Ekkor haraggal körültekintett rajtuk és elszomorodott szívük kőkemény voltán és rászólt a beteg emberre: "Nyújtsd ki a kezedet!" Az kinyújtotta s azzal helyreállt a keze.

Na mármost a 4. versben azt kérdezi: Szabad-e szombaton gyógyítani, lelket menteni?
A szó: mentés - görögből fordítva így néz ki: σῴζω  (szódzó)
1) megtart, (biztonságban) megőriz
2) megment, kiszabadít, biztonságba helyez, meggyógyít; üdvözít
3) betart (ígéretet)
4) megtart (emlékezetében)
5) elrejt, titokban tart
passzív alak:
6) életben marad, tovább él
7) megmenekül, épségben marad, biztonságba kerül
8) elmenekül, szerencsésen eljut vhová

Teljesen ugyanaz, mint amit az üdvösségre általánosan használ. És én TUDOM, ÉRTITEK? TUDOM, hogy ez gyógyulást is jelent. Eddig nem volt bennem semmi ilyesféle érzés, de ma sírtam és szomorkodtam.
Nem is beszélve a Lukács 13-ról - 15 De megszólalt az Úr: "Képmutatók - mondotta nekik -, közületek bárki eloldja úgy-e ökrét vagy szamarát a jászoltól szombaton is, és elvezeti, hogy megitassa? 16 Ábrahámnak ezt a leányát azonban, akit a sátán immár tizennyolc esztendő óta megkötözött, nem szabad szombaton feloldani bilincsétől?"

Ezeknek a megkövesedett szívű embereknek a gátja a szombat volt - papíron. Közben pedig leginkább a hozzáállásukkal volt igazi gáz.
Kérdem én: Azér' mer' nincs szombat...? Azért még lehetne!
Végigvettem egy pár részt ahol Jézus gyógyított és láttam, hogy tömegeket mentett meg. Ahol látta a szükséget, Ő segített, gyógyított.
Aztán meg olyan is volt, hogy Jézus kettesével elküldte a tanítványait, hogy az Ő NEVÉBEN gyógyítsanak, ördögöket / démonokat űzzenek. Még Júdás is köztük volt.
Mi mért nem megyünk?

Tudja mi van bennem

Jn 2,23-25 Amíg Jeruzsálemben volt az ünnepen, sokan hittek benne, mert látták a csodákat, amelyeket tett. De Jézus nem bízott bennük, mert ismerte őket  Nem volt szüksége arra, hogy bárki bármit is mondjon neki az emberről, mert tudta, mi van a szívükben.

 Nem először akad meg a szemem ezeken a sorokon. Nem áltathatom magam, hogy jobb lennék bármelyik embertársamnál. Ami belőlem tör fel, az nem sok jóval kecsegtet, de az újjászületett énem, az már valaki. Őt tetőtől-talpig, szőröstül-bőröstül, kívül-belül átformálta Isten.

 Na ezen a kijelentésemen azért lehet, hogy egy pszichiáter eltúlórázna, én viszont nem az ő meglátásait veszem alapul.

Jer 17,9 Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?! 

Egyház = ?

 Ma egy beszélgetés során felvetődött, hogy mi az egyház feladata? Beszélgetőtársam szerint az, hogy biztonságot nyújtson a híveknek.

 Abban rögtön biztos voltam, hogy nem ez az Istentől kapott feladata, vagyis küldetése az egyháznak.

 Nem árt tisztázni, hogy mit értünk egyház alatt. Van aki mondjuk csak a katolikus egyházra gondol, ezért először a szó jelentésének néztem utána. 

Görögben, ami az újszövetség első nyelve így fest:  

ἐκκλησία-ekklészia 1) gyűlés, népgyűlés, 2) egyház, gyülekezet (szó szerint: kihívottak közössége)

Hogy hiteles helyről nyerjek információkat, egyből a frigy szerzőjéhez kell fordulnom, aki - mint tudjuk - maga az írás híres írója, és egyben az írás maga. Több érdekes rész is van erről az újszövetségben, csak egyet kettőt néztem meg.

Jézus mondja a Máté evangéliumában Péternek:  

Én meg azt mondom neked: Te Péter (Πέτρος-Petrosz = "kő(darab)") vagy! Én ezen a kősziklán (πέτρα-petra-szirt, kőszikla, kőtömb) építem fel majd az én eklézsiámat, s azon még az Alvilág (Hádész) kapui sem vehetnek majd erőt.  

 Tehát ebből megtudjuk, hogy Jézus építi, és olyan erős, hogy ellenáll a pokolnak.

Azt nem kell kifejteni, hogy Jézus a feje ennek az egyháznak, és ez azt kell, hogy jelentse, hogy Ő mondja meg mit kell annak csinálnia. Az is biztos, hogy a " kihívottak közösségében" mindenkinek adott ajándékokat, amiket azért kaptunk, hogy a növekedést, épülést szolgáljuk.  

1Korintus 12,28 Ezek közül pedig némelyeket először apostolokká (ἀπόστολος-aposztolosz-  1 kiküldött, követ 2) hajóhad parancsnoka) rendelt az Isten az egyházban, másodszor prófétákká, (προφήτης-prophétész 1) próféta, vagyis Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személy,2) hírnök, tolmács) harmadszor tanítókká. Azután adott csodatevő erőket, kegyelmi ajándékokat: gyógyításra, gyámolításra, vezetésre, különféle nyelveken szólásra.

 Itt érdemes lenne kifejteni sorban ezeket az ajándékokat, de ezt talán egy későbbi bejegyzésben fogom megtenni. Ez már önmagában nézve is rengeteg kérdést és vitát vethet fel. Várom is, ha van ilyen!