A szék

 Tanítványság kurzuson voltam ma és a tanárunk egy széket tett le a terem közepére, mi meg vagy 40- en körülültük.
Mire is volt ez jó?
A gyakorlat az volt, hogy képzeljük el, hogy a széken Jézus ül és éppen velünk akar beszélni.
Engem nagyon megrázott, mert napok óta kerültem az igazi imádságot, és most nagyon szégyelltem magam. Valahogy úgy éreztem, hogy olyan sok dolog jött össze, hogy nincs kedvem kipakolni. Aztán meg még több lett és egyszerűen nem is hittem benne, hogy segíthet.
Most, mikor ezt a gyakorlatot végeztük, majdnem elsírtam magam, mert eszembe jutott ez az Igevers itten a képen.
Ezen belül is az lőtt szíven, hogy nem látjuk, (nem ül a széken) MÉGIS szeretjük, hiszünk benne és örülünk...
Legalábbis így lenne rendjén.


Régebbről egy...

Bibliaolvasás

 Most, mikor a beadandó dolgozatok szabják meg a Bibliaolvasási szokásaim nagy részét, bár keretek közé szorítva érzem magam, mégis tudom, hogy Isten hozzám szól minden szóból és ez csodálatos.
 Enyhe krízis van a családban, tehát van miről kikérni a véleményét és ő adja is.

Mai szakasz: 1 Péter 1:22-2:12, - a linken 3 féle fordításban, de még Csia bácsit fordítását idemásolom:

Miután lelketeket az igazságnak való engedelmeskedésen át szent tisztasággal megtisztítottátok arra, hogy a testvéreket képmutatás nélkül kedveljétek, szeressétek egymást szívből, megfeszültén, miután újra születtetek, éspedig nem rothadó magból, hanem az Isten élő és megmaradó beszédén keresztül.  „Mert minden hús olyan, mint a fű; annak minden dicsősége olyan, mint a fű virága: elszárad a fű, lehull a virága, de az Úr beszéde örökre megmarad!" Ez [az örökké megmaradó beszéd pedig ugyanaz, mint] amelyet nektek örömüzenetül hirdettek. Vessetek hát félre minden gonoszságot, minden ármánykodást, képmutatóskodást, irigykedést, mindenféle megszólást, és most született csecsemők gyanánt a csalárdságtól mentes Ige tejére vágyakozzatok, hogy általa növekedhessetek, amíg majd megmenekültök, ha ugyan ízleltétek, hogy jóságos az Úr. Járuljatok Őhozzá, mint élő kőhöz, akit emberek a próbán elvetettek ugyan, de aki Istennél kiválasztott, megbecsült. Ti is, mint élő kövek épüljetek szellemi házzá, szent papsággá, hogy olyan szellemi áldozatokat vihessetek fel, melyeket Isten a Felkent Jézuson át szívesen fogad. Hiszen az írás is ezt tartalmazza: "íme kiválasztott követ, megbecsült szegletkövet helyezek el Sionban, aki hisz benne, meg nem szégyenül." Tiétek a tisztesség, a hívőké; az engedetleneknek ellenben a kő [jut], melyet az építők a próbán elvetettek, de amely szegeletkővé lett, ütközés kövévé, botlás sziklájává. Engedetlenségükben beleütköznek az Igébe, amire rendeltettek is. Ti ellenben választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép [vagytok], hogy annak erényeit hirdessétek, aki titeket a sötétségből az ő csodálatos világosságára elhívott. Ti egykor nem voltatok nép, most Isten népe vagytok, egykor könyörület nélkül éltetek, most könyörületet nyertetek. Szeretteim, kérlellek titeket mint jövevényeket és zarándokokat, hogy tartózkodjatok a hús kívánságaitól, melyek hadat viselnek a lélek ellen. Nemesen forgolódjatok a nemzetek között, hogy amiben gonosztevőkként szólnak meg, abban a meglátogatás napján nemes tetteitek szemtanúiként dicsőítsék az Istent. Most éppen meglepett, az a 2. rész 2. verse körül, (Csiában aláhúztam), hogy kitételként, vagy inkább következményképp írja a növekedést és a megmenekülést. Vagyis amíg meg nem menekülünk, addig Isten beszédéhez igazodva járjunk el vitás ügyekben. Mindez Károliban annyira nem jött ki. Hol vannak a kötelek? Egy régi, Isten hangjáról Rhema Kicsoda az az Isten?

Öröm - üzenet ..... (felfrissítve)

(Nem most írtam, csak frissítettem...)
 Órák óta a piacon kellene bóklásznom holmi gyümölcsök válogatása közepette, nem itt a klaviatúrát verni. Ehelyett olvasok, lapozok, kutatok a ,,Bimbliámban" - ahogyan Áron nevezte kiskorában a könyvet, amit szülei, nagyszülei előszeretettel lapozgatnak.

 Egyébként Paulette Boudet: Ez nem a Te harcod - című könyve vége felé tartok, mikor is Paulette igen hatékonyan leplezi le a mai emberek - köztük nem is feltétlenül őskövület keresztények - gondolkodását a Szentszellem felől. 

Feltesz egy kérdést, ami igencsak megrezgeti szívem húrjait: Örülsz-e mindig???

Keresem a ,,Nagy Könyvben" az örömről szóló idézeteket és találok is jó párat, köztük egy igen régit az Ézsaiás könyvéből:

Ézs 61:10-11 Örvendezve örvendezek az Úrban, örüljön lelkem az én Istenemben; mert az üdvnek ruháival öltöztetett fel engem, az igazság palástjával vett engem körül, mint vőlegény, aki pap módon ékíti fel magát, és mint menyasszony, aki felrakja ékességeit. Mert mint a föld megtermi csemetéjét, és mint a kert kisarjasztja veteményeit, akként sarjasztja ki az Úr Isten az igazságot s a dicsőséget minden nép előtt.

És most örülök, sőt tényleg boldognak és megajándékozottnak találom magam. Minden okom meg is van rá, mert nem holmi hétköznapi módon adta nekem magát Isten. Teljesen és túlcsordulóan teletöltött - ENGEM, érted? ENGEM... - az Ő Szellemével, amitől igazán látom az Ő jó tervét az életemmel. Igaz, hogy ehhez el kellett fogadnom Tőle egy-két ajándékot is. Imádkozhatok pl nyelveken, úgy, hogy közben nem is értem, mit mondok. (egyenlőre, de azért jó lenne...)

Ez igen nagy győzelem különben az elmém felett, mert nem azt mondom, amit kiagyaltam, vagy épp a pszichém érez.

Nem kell a napi szívatásokkal foglalkoznom, sokkal jobb vár rám.

Ahogy egyszer hallottam, ettől aztán az lötyög ki a bögrémből, ami benne van. Megyek át a szobán, kezemben a teli bögre friss kávé és lötty, lötty, lötty...

Ezek az írások is így löttyentek a blogomra:

Tóra ünnep

Jézusban

Nem az én harcom...

Isten skatulyában

1 karizma

 Ezer éves dal jutott eszembe, - most mit csináljak, ha csípem a régi dalokat? 

Az "Üdvteli érzet, Jézus enyém" című dal enyhe leporolására gondoltam.

Hogy a bánatba' tudod ennek a mondanivalóját interpretálni egy mai fiatalnak?

Elsősorban, ha látja rajtam ezt az örömöt. Talán ez megindítja a fantáziáját afelé, hogy mi a csudától lehet nekem mai napság ilyen jó kedvem...

Aggódásaim - csapó 365230

 Megint feltorlódtak az aggodalmak, a "mi lesz ha... " típusú kérdések, és csak soroltam, soroltam az én Uramnak.

Ő pedig vigasztalást, örömöt és nyugalmat ad.

:)

Aggódásaim
Ki hitte volna?

Vesd az Úrra

Mert a kisnyúl...

Ajándék

 Káin és Ábel sokszor jut eszembe mostanság. Ők Ádámnak és Évának a gyermekei voltak Az egyik földművelő, a másik állattenyésztő.

 Mindketten áldozatot mutattak be Istennek, de Ábelé jobban tetszett a Teremtőnek.

Manapság mi emberek különböző ,,ajándékokat" úgymond áldozatokat viszünk Istennek, és várjuk a jutalmat. Közben pedig fél szemmel figyeljük a másikét, mint Káin az öccséét. Vajon melyik is fog tetszeni Istennek?

De honnan ez lelkület? Ahogyan látom nem az a lényeg, hogy emberileg mi tűnik jobb, szebb nagyobb, látványosabb, hangosabb vagy drágább ajándéknak. Sőt, annak idején Jézus fogta magát, leült a persellyel szemben, és ahogyan figyelte az adakozókat, látta, ahogyan a gazdagok sokat dobnak, és látta a szegény asszonyt a kis két filléres adományával. És azt tartotta többre.

 Nem nevezném ezt emberileg logikusnak.

Márk 12:43  Akkor előszólítván tanítványait, monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy ez a szegény özvegy asszony többet vetett, mint mind a többi, akik a perselybe vetettek vala.
Márk 12:44  Mert azok mindnyájan az ő fölöslegükből vetettek; ez pedig az ő szegénységéből, amije csak volt, mind bedobta, az ő egész vagyonát.

És megint ugyanoda lyukadtam ki. Más az emberi, és más az isteni motiváció. 

Reggelenként mikor felébredek időnként igazán rosszul érzem magam. Sokszor egyszerűen félek a naptól, ami előttem áll. Az jut eszembe hány nehézség vár ma rám? Hányszor kell ma kudarcot vallanom? Vajon mi ér ma engem, vagy a családomat, vagy akár bárkit, akit szeretek? Kiszolgáltatottnak érzem magunkat...

És akkor odamegyek és elmondom Neki.

 Ez emberileg nézve pont hogy nem értékelhető pozitívan. De Számára a feltétlen bizalom jele. 

Cserébe azt a békét és örömöt kapom, ami pótolhatatlan. Mindent érdemes elmondanom Neki.

Zsolt 63,2 Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, amelynek nincs vize;

Érezd jól magad...