Reggeli örömüzenet

 Nem először figyeltem meg, hogy ahogy a gondok, aggódások próbálnak legyűrni, elkezd a derekam iszonyúan fájni.
Ma reggel megint eszméletlen korán keltem és már éreztem, ahogy próbál maga alá gyűrni a fájdalom, de ekkor gondoltam leteszem azt a sok súlyt, ami mind a földbe igyekezett döngölni.
Átvettem az alapokat, elolvastam ezt-azt és ez lett belőle.
:)
Köszönöm Jézus!
:)
Pá-pá derékfájás!

Ezt is olvastam
Ezt is
Meg ezt is

A szék

 Tanítványság kurzuson voltam ma és a tanárunk egy széket tett le a terem közepére, mi meg vagy 40- en körülültük.
Mire is volt ez jó?
A gyakorlat az volt, hogy képzeljük el, hogy a széken Jézus ül és éppen velünk akar beszélni.
Engem nagyon megrázott, mert napok óta kerültem az igazi imádságot, és most nagyon szégyelltem magam. Valahogy úgy éreztem, hogy olyan sok dolog jött össze, hogy nincs kedvem kipakolni. Aztán meg még több lett és egyszerűen nem is hittem benne, hogy segíthet.
Most, mikor ezt a gyakorlatot végeztük, majdnem elsírtam magam, mert eszembe jutott ez az Igevers itten a képen.
Ezen belül is az lőtt szíven, hogy nem látjuk, (nem ül a széken) MÉGIS szeretjük, hiszünk benne és örülünk...
Legalábbis így lenne rendjén.


Régebbről egy...

Öröm - üzenet ..... (felfrissítve)

(Nem most írtam, csak frissítettem...)
 Órák óta a piacon kellene bóklásznom holmi gyümölcsök válogatása közepette, nem itt a klaviatúrát verni. Ehelyett olvasok, lapozok, kutatok a ,,Bimbliámban" - ahogyan Áron nevezte kiskorában a könyvet, amit szülei, nagyszülei előszeretettel lapozgatnak.

 Egyébként Paulette Boudet: Ez nem a Te harcod - című könyve vége felé tartok, mikor is Paulette igen hatékonyan leplezi le a mai emberek - köztük nem is feltétlenül őskövület keresztények - gondolkodását a Szentszellem felől. 

Feltesz egy kérdést, ami igencsak megrezgeti szívem húrjait: Örülsz-e mindig???

Keresem a ,,Nagy Könyvben" az örömről szóló idézeteket és találok is jó párat, köztük egy igen régit az Ézsaiás könyvéből:

Ézs 61:10-11 Örvendezve örvendezek az Úrban, örüljön lelkem az én Istenemben; mert az üdvnek ruháival öltöztetett fel engem, az igazság palástjával vett engem körül, mint vőlegény, aki pap módon ékíti fel magát, és mint menyasszony, aki felrakja ékességeit. Mert mint a föld megtermi csemetéjét, és mint a kert kisarjasztja veteményeit, akként sarjasztja ki az Úr Isten az igazságot s a dicsőséget minden nép előtt.

És most örülök, sőt tényleg boldognak és megajándékozottnak találom magam. Minden okom meg is van rá, mert nem holmi hétköznapi módon adta nekem magát Isten. Teljesen és túlcsordulóan teletöltött - ENGEM, érted? ENGEM... - az Ő Szellemével, amitől igazán látom az Ő jó tervét az életemmel. Igaz, hogy ehhez el kellett fogadnom Tőle egy-két ajándékot is. Imádkozhatok pl nyelveken, úgy, hogy közben nem is értem, mit mondok. (egyenlőre, de azért jó lenne...)

Ez igen nagy győzelem különben az elmém felett, mert nem azt mondom, amit kiagyaltam, vagy épp a pszichém érez.

Nem kell a napi szívatásokkal foglalkoznom, sokkal jobb vár rám.

Ahogy egyszer hallottam, ettől aztán az lötyög ki a bögrémből, ami benne van. Megyek át a szobán, kezemben a teli bögre friss kávé és lötty, lötty, lötty...

Ezek az írások is így löttyentek a blogomra:

Tóra ünnep

Jézusban

Nem az én harcom...

Isten skatulyában

1 karizma

 Ezer éves dal jutott eszembe, - most mit csináljak, ha csípem a régi dalokat? 

Az "Üdvteli érzet, Jézus enyém" című dal enyhe leporolására gondoltam.

Hogy a bánatba' tudod ennek a mondanivalóját interpretálni egy mai fiatalnak?

Elsősorban, ha látja rajtam ezt az örömöt. Talán ez megindítja a fantáziáját afelé, hogy mi a csudától lehet nekem mai napság ilyen jó kedvem...

Gyakorlati jóindulat

Az elmúlt időszakban az tanultam, hogy bármennyire szeretném gyakorlatba ültetni a jóindulatot -  itt írtam is róla -  nem sikerül maradéktalanul.

Legyél jóindulatú!

Vagy inkább olyan 10-ből 5X.
Mik a nehezítő körülmények?

• ellenszenv az illető iránt
• büszkeségem
• indulataim
• akadékoskodás
• van hogy eszembe se jut

Mi szólna a jóindulat mellett?

• Isten (...értsétek meg végre,
  mit jelent ez:»Irgalmasságot kívánok,
  nem áldozatokat!« Máté 9,13)
• lelkiismeretem

Itt egy gyakorlati történet a jóindulatról és az akadékoskodásról:

Jézus szombaton meggyógyít egy asszonyt

Lukács 13,10 Egyszer Jézus a zsinagógában tanított szombaton. 11 Volt ott egy asszony, aki már tizennyolc éve beteg volt a benne lakó gonosz szellem miatt. Egészen összegörnyedt, és nem tudott felegyenesedni. 12 Amikor Jézus meglátta, magához hívta, és megszólította: „Asszony, megszabadultál az erőtlenségtől!” 13 Rátette a kezét, mire az asszony azonnal felegyenesedett, és Istent dicsérte. 14 De a zsinagóga vezetője megharagudott Jézusra, amiért szombaton gyógyította meg az asszonyt. Ezt mondta: „Hat nap van egy héten, hogy dolgozzatok. Azokon a napokon jöjjetek, ha meg akartok gyógyulni, ne szombaton!” 15 Erre az Úr így válaszolt: „Képmutatók! Ugye, szombaton is mindannyian eloldozzátok az ökreiteket meg a szamaraitokat az istállóból, hogy megitassátok azokat? 16 Nézzétek ezt az asszonyt, aki Ábrahámtól származik, és akit a Sátán tizennyolc évig megkötözve tartott! Ha az ökröket el lehet oldozni szombaton, akkor mennyivel inkább fel kell oldani ezt az asszonyt a kötelékeiből?!” 17 Ekkor mindenki elszégyellte magát, aki ellenkezett vele, a többiek pedig örültek Jézus csodálatos tetteinek.

Egy gyakorlati táblázat, - tekinthető lázmérőnek:

Jóindulatról tanúskodik: jót akarsz valakinek jót mondasz valakiről vágysz rá, hogy jó dolgok történjenek vele  (gyógyulás, szabadulás, jó előmenetel)

Rosszindulatról tanúskodik: rosszat akarsz valakinek szeretnél rossz dolgokat mondani róla vágysz rá, hogy rossz dolog érje ( pl. hogy legyen rossz napja, vagy „megüsse a bokáját”)

Ez alapján el lehet dönteni, hogy mennyi jóindulat van bennünk a gyakorlatban / van-e lázad / kell-e lázcsillapító?
És akkor az érdektelenségről nem is szóltam....

Lázcsillapító:

Uram bocsáss meg, hogy rosszindulatú voltam és segíts nekem jóindulatú embernek lenni akkor is, ha bántanak, vagy ha nincs kedvem hozzá!

Mi van a homlokodra írva?

Kicsoda az az Isten?

Nem először rendít meg a Dániel könyvében leírt történet - több oldalról is.
Pl. mikor a múltkor valaki felhívta a figyelmemet arra, hogy erősen megkötözve dobták a fiúkat a tűzbe, de a saját lábukon jöttek ki...
Itt írtam már erről.
Ma más kérdés ütötte meg a fülem, mégpedig ennek a furcsa királynak a kérdése, aki a három fiúnak szegezte a kérdést, hogy:

,,Szeretném én azt látni, ki az az isten, aki meg tud menteni titeket a kezemből!”

És tényleg. Ki Ő?
Tegnap Bálinttal beszélgettem és elmondott egy történetet, mikor migrénből gyógyult meg. Hárman  imádkoztak érte, körülállták és ő érezte, hogy valaki nagyon határozottan a fejére tette a kezét és nyomta őt lefelé. Mindenféle módon helyezkedett, hogy ellentartson az őt lenyomó kéznek, de csak nehezen ment. Később, mikor a többieket megkérdezte erről, hogy ki volt, ők elmondták, hogy egyikük sem.
Viszont a migréntől néhány órán belül megszabadult és az soha többet nem kínozta...
És elgondolkodom ki volt az a halk, szelíd hang, aki - számomra hallhatóan - szólt egyszer helyettem, mikor megtört voltam és szomorú:

Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a sötétségben ülnék is, az Úr az én világosságom!

És akkor még nem is tudtam, hogy ezek a szavak le vannak írva a Bibliában, a Mikeás könyve 7. rész, 8. versében...
Itt írtam róla, hogy még milyen módokon talált rám és volt velem nehéz pillanatokban.

Egy biztos, hogy az a bálvány nem tette, akinek sok ember behódolt és hajlongott előtte.
Talán Ő, aki virágvasárnap szamárháton ment be a városba. - Jézus
Vagy Akiről beszélt, hogy nem hagy minket egyedül, ha Ő elmegy az Atyához. - A Szent Szellem
De egy biztos, hogy ezek ketten semmi olyat nem tesznek, ami az Atyának ne lenne kedvére.