Keresés ebben a blogban

2011. június 11., szombat

Vigyázz csapda!

 Délelőtt belenéztem az aktuális könnyűzenei klipekbe, és egyszerűen elrémisztett az, amin a gyerekeink növekedhetnek, amennyire sugárzik feléjük a testiség.
Mindenki szinte pucéran vonaglik, és megfogalmazódott bennem, vajon mikor lesz elég?
Mikor jönnek rá az emberek, hogy az agyondrogozott cicababák, vagy éppen cicafiúk, akik a szexualitás szabadosságának már szinte teljesen átadják magukat... ők sem boldogok.
Az eddig szívesen hallgatott, dúdolt számok mögött meghúzódó mondanivaló megijesztett.
Mi van, ha a gyerekeim ezt fogják természetesnek venni?
 Úgy mint az a nő, aki reménytelen helyzetében kiugrott az emeletről, pontosan ugyanazt a forgatókönyvet követve, amit a néhány héttel azelőtti hírekben látott egy hasonló élethelyzetben lévő fiatalembertől.
Ez ugrott be.
Ez látszott adott pillanatban egyedüli megoldásnak.
Nem vagyok prűd, csak nem felejtettem el honnan jövök.
Jézus mondja:
Máté 5:6  Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...