Keresés ebben a blogban

2011. június 2., csütörtök

Dr. House

 Minek is tagadnám, ő a kedvenc dokim, a kedvenc sorozatomban. Ez a bunkó figura szerda  esténként megdobogtatja a szívem, mert egy jó együttlétet kínál.
Tegnap este is naná, hogy megnéztem.
Ennek eredményeképpen ma Wilsonnak (ő House barátja) új barátnőjével - ne kérdezd hogy hívják - folytatott mélyenszántó szóváltásán gondolkodtam. Arról beszéltek ugyanis, hogy ha az ember valakiért huzamosan félreteszi az érdekeit, akkor automatikusan megutálja az illetőt.
Lehet is valami ebben a megfigyelésben.
Most is megállapíthatom, hogy kell bölcsesség az emberi kapcsolatokhoz.
 Minap akaratlanul is hallottam egy ismerősöm telefonbeszélgetését rokonával, és megállapítottam, hogy a konfliktuskezelést tanítani kéne iskolában. Ő speciel tökéletesen oldotta meg.
Alapvető dolog pl., hogy ha megbántanak ne azt mondjuk, ami a következtetésünk (pl.: Te ilyen+olyan vagy, és ezt+azt gondoltad), hanem azt, hogy bennünk a másik tette milyen érzést váltott ki. (Pl.: rosszul esett, vagy megbántódtam) Hiszen kik vagyunk mi, hogy a megmondjuk a másik gondolatmenetét? Néha még a saját gondolkodásunkkal sem vagyunk tisztában. Én legalábbis aggódva figyelem néha az emberi természetemet, hogy barátom, férjem, lányom, anyám szavai nyomán milyen idegen érzések törnek fel belőlem. Honnan jön pl. a féltékenység, a félelem, az önzés, a hazugságra való késztetés, szomorúság?
Egy kis szösszenet a múltból: Kisebbik lányom a nagyobb szülinapján a vendégek érkezésekor egy időre eltűnt. Kerestem, aztán megtaláltam a takarója alatt elbújva... sírt. Egyszerűen az bántotta, hogy a nagyobb ajándékokat kap, ő pedig nem. Addig el is jutott, hogy ez egy olyan érzés, amit szégyellnie kell, hiszen nem jó.

Hasonló az Istenhez való kapcsolatunk is. Mármint az, ahogyan elképzeljük Őt, ahogyan viszonyul, ahogyan reagál... a mi gondolkodásunk szerint.
Ő többször is említi, hogy a gondolkodása annyira eltér a miénktől, amennyivel magasabban az ég van a föld felett.
Egy példa csak a logikájára:
Ján 3:16  Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Szerinted ez logikus?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...