A jó hír az az, hogy az életkedvem nem ment el teljesen, de nem értettem. Ha valaki érezte már, hogy az igazságérzete forrong, az tudja miről beszélek.
Tudom, hogy Isten annyira jót tervezett az életünk felől, hogy csak na, de el kell tudni venni.
Úgyhogy küzdök - leginkább magammal.
Előadtam a férjemnek, aszongya nincs igazam. - Dühítő!
Előadtam a lányomnak, még össze is vesztünk. - Idegesítő!
Előadtam Istennek, azt mondta: Békesség neked! - majd elvette a dühömet.
:)
Aztán jó volt ismét beleolvasni a hasonló helyzeteimről szóló írásaimba.
Igazam van, haragszom!
Az Atya szíve
Kegyelem dugulás...
Hol a lámpa?
Nem vagy bedugva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése