Század-íziglen is ki merem jelenteni, hogy a Szabkerdebrecen igehirdetéseit mindig nagyon várom.
A héten többször is meghallgattam Zsozsót is és nagyon tetszett.
Teljes szívemből hiszem, hogy ez így van, - vagyis, ahogy Jézus és Ézsaiás hirdette... (Nem kronológiai sorrendben. :) )
Több barátom miatt is így kell lennie, mert én egyszerűen nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy nem gyógyulnak meg barátaim, nem lesz gyereke annak, akiért imádkozom, nem talál társat az, aki fontos nekem és Jézusnak. Erről már többször is írtam itt és itt is.
Lukács 4, 18-19: „Az Örökkévaló Szelleme van rajtam, mivel felkent engem, hogy örömhírt mondjak a szegényeknek, elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, a vakoknak pedig szemük megnyílását, hogy megszabadítsam a szenvedőket és elnyomottakat, és hirdessem az Örökkévaló kegyelmének idejét.”
Mindezt pedig Jézus idézi, az Ézsaiás 61-ből.
Zsozsó szerint itt a bosszúállást direkt nem mondja Jézus, én viszont elgondolkodtam, hogy ez a rész nem lehet-e jóhír valakinek?
Arra jutottam, hogy Istentől kitelik, hogy ez mégis jóhír gyanánt szolgáljon az embereknek - köztük nekem.
Mert valami olyasmit jelent, hogy nem lesz mindig sötét ott, ahol most szorongatás van, és Jézus legyőzte a Sátánt, hiszen pont ez a bizonyos felolvasás a tekercsből ott, - a názáreti zsinagógában - Jézus megkísértése után történt...
Hónapok óta hallgatom a neszezést a szobában és megrémít. Mondtam is a férjemnek is, hogy valami izé rágja belülről a szigetelést a falban, de nem tud mit csinálni vele, tud róla.
...Erről beugrott egy évekkel ezelőtti történet, egy bevésődött tanulság a láthatatlan kártevőkről, aminek szegény virágom látta kárát, a nevéhez hűséges Pompás Kutyatej, alias Euphorbia Milii.
Annyira szép volt és olyan sok örömöt okozott a látványa nekem- és mindazoknak, akik nálam meglátták, hogy az Ördög megirigyelte.
El is kezdett satnyulni és a leveleit hullatni egészen addig, amíg már olyan kevés levélke díszlett rajta, hogy számomra is láthatóvá váltak a ronda, szőrös hernyók, amik rágták.
Szomorúságomra a virág elpusztult, de nekem jó tanulság maradt: Vegyem észre a Kártevőket időben és kezeljem a problémát, míg lehet!
...Ma, mikor nehéz a szívem sok dolog miatt, ami körülvesz a munkahelyen és a magánéletemben, - de hogy ne menjek messzire itt bent a lelkemben, - érzem, hogy gáz van. Ezek, mint szőrös hernyók próbálják kiszívni az életerőmet.
De hála Istennek, Aki ezekre nehézségekre szakosodott, nem rémülök meg. Kezelem.
Nincs más módja, mint elsorolom, kiöntöm Neki a legapróbb részletekig. Ha másképp nem megy listába szedve leírom. Nem unja. Gyógyítja.
Ma sokat segített ebben a Római levél 7. és 8. része.
Róma 7, 4b (...) Jézus azért támadt fel a halálból, hogy ezentúl már Istennek teremjünk jó gyümölcsöket.
Kalandos néhány nap van mögöttem, eszembe is jutott a Szabkeres Lakatos Péter mondása, hogy: Mikor csináltál valami olyat, amit eddig nem???
Na én most csináltam. Elmentem Lídia napokra Szemesre.
Már az odautazásom se volt semmi, mer' én balga eltévedtem. Imádkoztam is ezerrel, hogy legalább az indulásra érjek oda.
A nagy kapkodásban jegyvásárláskor ottfelejtettem a pénztárban az okos kis telefonom, futás a vonatra, majd mikor fent ültem a vonaton, hiába kerestem. Hívtuk, de ki volt kapcsolva. Ez reggel nyolc után kicsivel történt.
Nagyon elszomorodtam. Ez arra szokott utalni, hogy nem szeretnék visszaadni.
Imádkoztunk/tak többen is, de én nem hittem igazán, hogy megkerül. Mondtam is Istennek, hogy mi a helyzet, de abban biztos vagyok, hogy jó tervei vannak. Azért, hogy ne csináljanak horror számlát, letiltattam.
Este nézem a levelezésem, látom ám, hogy e-mailt kaptam, amiben leírják, hogy vsz az én cuki kis mobilomat találták meg a Déliben a pénztárnál és szeretnék visszaadni. Telefonszám, amin elérhetem a kedves megtalálót.
Annyira megörültem, hogy elsírtam magam örömömben. :) A képen levő Ige jött elém és úgy éreztem ez megfogalmazza azt a hálát, amit érzek. :)
Na, dicsőség Istennek!!! A telefon már ismét nálam, tegnap este kedvemre használhattam.
A videóban kis összefoglaló a napokról:
Visszalapoztam nem virtuális naplómban. Ott, ahol reggelenként rögzítek ezt-azt. Épp két hónappal ezelőtt éreztem, hogy valakinek Isten üzenni akar az Ézsaiás 61-ből Valakinek, aki azt gondolja, hogy
Istent nem érdekeljük.
Nincs jogosság a földön.
De én teljes szívemből tudom, hogy ez nem így van, még ha körülmények mást mutatnak, akkor sem.