Keresés ebben a blogban

2014. november 10., hétfő

Vasárnapi suli

 Minden hónapban egyszer rám kerül a sor, hogy a gyerekekkel legyek, tanítsam őket.
A középső csoporttal szoktam lenni, ők vannak most a legtöbben és általános iskola alsó tagozatosaiból áll, tehát elég nagy a szórás, olyan 6-tól 12 évesig.
Pár éve megváltozott a hozzájuk fűződő viszonyom. Addig nagyon fontos volt nekem, hogy bármi áron, csak figyeljenek a tanításra és üljenek a helyükön.
Mára más került az első helyre, mégpedig, hogy valami mag el legyen vetve a szívükbe és egyszer, majd ha ,,olyan" helyzetbe kerülnek, éljék át azt, hogy Isten róluk is gondot visel. Jusson eszükbe, amit próbálunk nekik megtanítani.
Nem vagyok pedagógus, szűkre szabott eszköztáram van emberileg.

  • nem tudok jól fegyelmezni,
  • nem biztos, hogy jól adom le az anyagot...
De van másom. 
  • Mindegyikükért imádkozhatok egyesével,
  • szerethetem őket,
  • elfogadhattam őket úgy, mintha maga Jézus lenne ott a mai órán.
  • szeretek kreatívkodni,
  • vannak ötleteim,
  • Isten szelleme bennem él.
Asszem ez elég lesz.

Katatekából (ezt kicsit átdolgozom, de kétségkívül jó alap)
Kreatív, avagy mi köt le egy mai kiscsávót, ami nem számítógép?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...