Keresés ebben a blogban

2011. november 21., hétfő

Határaim

 Csodás távlatok: A határaim térdre kényszerítenek.
Hogy ez rossz, vagy jó?
Érdekes dolog. Átélni rossz, mert úgy érzed meg van kötve a kezed. 
 Hogy hol vannak a határaim? Ott, ahol emberileg véget ért a hatalmam. Gyümölcsét tekintve jó, mert ahol a te erődnek vége, ott átadhatod Jézusnak a stafétát.
Ez a szellemes kép, pedig azért került ide, mert még ez a béna szellem is mindig így jött ki az üvegből: Mit parancsolsz kedves gazdám?

Luk 6:46-49  Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem művelitek, amiket mondok?  Valaki én hozzám jő és hallgatja az én beszédeimet és azokat megtartja, megmondom néktek, mihez hasonló.  Hasonló valamely házépítő emberhez, aki leásott és mélyre hatolt, és kősziklára vetett alapot: mikor aztán árvíz lett, beleütközött a folyóvíz abba a házba, de azt meg nem mozdíthatta: mert kősziklán épült.  Aki pedig hallgatja, de nem tartja meg, hasonló ahhoz az emberhez, aki [csak] a földön építette házát alap nélkül: amelybe beleütközvén a folyóvíz, azonnal összeomlott; és nagy lett annak a háznak romlása. 

Uram: κύριος  (küriosz)
1) vmin uralkodó, hatalommal rendelkező, vmire jogosult
2) legtöbb, legnagyobb
3) uralkodó, (római) császár
4) tulajdonos, gazda
5) Úr (Isten; Jézus)

Etimológia:  a kürosz-ból (hatalom, befolyás)


Van-e Jézusnak hatalma az életünk felett? 

Ez a cikk is érdekelhet: Lídia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...