Jézus Krisztus megtalált

Ez egy olyan könyv, amiben egyszerű üzenetek vannak gyermekeknek - adta át a szomszéd néni.
Még hogy gyerekeknek?  Még hogy egyszerű! Én meg fellapoztam felnőtt fejjel, és csak azt láttam, hogy sok kérdés volt benne, amire a választ csak úgy tudtam volna megadni, ha Biblia olvasó ember lettem volna. De nem voltam, ezért lehetetlennek tűnt válaszolni. Még azt sem tudtam, hogy minek az ünnepe van húsvétkor, meg karácsonykor.
Jól feladta a leckét.
Hányszor visszaemlékszem mit gondoltam magamban:
- Hát ilyen nagyon okosak a keresztény gyerekek? Én ezeket soha nem tudnám megtanulni....

Az azóta eltelt néhány év alatt azért már tudom a válaszokat, és örülök. Nem az ismeret miatt, hanem az időközben megnyert hitem miatt.

Tökös sztori, avagy igazam van! Haragszom mindhalálig! 

 De sok baj van az egónkkal! Ez a kis mondatocska Jónás könyvéből nagyon, de nagyon tetszik nekem. Egyszerűen rám emlékeztet. Teljesen magaménak érzem, már ami az időnként előtörő paprikás hangulatomat illeti.

Ez egy nagyon jó kis történet, nézzük meg hol és hogyan hangzott el Jónás szájából ez a kijelentés!

Jónást Isten Ninivébe küldi egy súlyos üzenettel: Ha nem térnek meg, 40 nap múlva elpusztítja a városukat. Ők megtértek, megbánták a bűneiket, és Isten ezt elfogadta tőlük. Nem így Jónás.

Ő valami mást akart, ezért megharagudott, és duzzogott. Minek tett meg ő ilyen nagy utat, mikor aztán Isten irgalmazott a városnak.

Jónás könyve 4,5-11 Azután kiment Jónás a városból, letelepedett a várostól keletre, készített ott magának egy kunyhót, és odaült az árnyékába, hogy lássa, mi történik majd a várossal.

Az Úristen pedig úgy intézte, hogy egy (tök) bokor nőjön Jónás fölé, árnyékot tartva a feje fölött, és megvédje a rosszulléttől. Jónás nagyon örült a bokornak.

Isten azonban úgy intézte, hogy másnap hajnalhasadáskor egy féreg megszúrja a bokrot, és az elszáradjon.

Amikor kisütött a nap, Isten úgy intézte, hogy tikkasztó keleti szél támadjon. Jónás napszúrást kapott, ájuldozott, a halált kívánta magának, és azt mondta: Jobb meghalnom, mint élnem! 

Akkor Isten ezt kérdezte Jónástól: Igazad van-e, amikor haragszol emiatt a bokor miatt? Ő így felelt: Igazam van! Haragszom mindhalálig!

Az ÚR ezt mondta: Te szánod ezt a bokrot, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél; amely egy éjjel felnőtt, másik éjjelre pedig elpusztult.

Én meg ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között? És ott a sok állat is!

 Persze nem az bosszant, ami Jónást, dehát mégis...  Méltán haragszom?

Tedd meg, ami rajtad múlik!

 Ma reggel egy nem közvetlen kollégám foghegyről - nekem legalábbis úgy tűnt - utasított, hogy ezt tedd ide, azt vidd oda!
Magamban már készülődtem is a visszavágásra. Valami enyhén csípős megjegyzést odavetni, az jó lenne... Hát hogy jön ő ehhez? Fiatalabb is, meg nem ő a főnököm. Különben is én sokkal többet dolgozom....

 És akkor jön itt nekem Jézus a plusz mérfölddel, meg az arcom másik felével.

Milyen nehéz is az a második mérföld! És milyen jó az, ha rájövünk, hogy nehéz, mert akkor legalább eszünkbe jutott, amit Jézus mondott.

És én még azt hittem, hogy keresztényként megélni a hétköznapokat abszolút sikertörténet. Ilyesmik nem is jelentenek kihívást. 

Dehogynem. Csak az már kevésnek bizonyul, hogy a látszatra ügyeltünk, itt már a motivációk és a szívbeli tisztaság a fontos. Ha tiszták a motivációid - tiszta vagy. 

Nehéz. Nehezebb, mint beszólni, ez biztos.

Nem baj, nem adnám semmiért a hitem. Ennél nehezebb és csodálatosabb dolog nincs a földön. 

Miért ,,félem" Istent? Mert tudom, hogy vele élhetővé vált az életem. Tudom, hogy jók a tanácsai, és semmihez sem hasonlítható az a béke és öröm, amit Ő ad nekem. Ezért inkább megteszem, ami rajtam áll.

Zsoltár 30,8 Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orcádat, és megroskadtam.

Használtad ma reggel a dezodorod?

Biztosan találkoztatok már jó és rossz szagú emberrel egyaránt.

Azt írja a Biblia, hogy Krisztus jó illata vagyunk....életre.

Az ő jó illatát árasztani, ez aztán a komoly kihívás. Nincs más hátra, mint használni időnként a ,,dezodort", amit jól megtisztított felületre kell felvinnünk, hiszen mosakodás nélkül ez sem tudja kifejteni a kívánt hatást.

A tisztálkodás ebben az esetben azt jelenti, hogy el kell mondanunk neki: Itt is rosszul tettem valamit, ott is hibáztam, amott pláne elrontottam a lépést.És a ,,tisztaságunk" lelki értelemben garantált. Ha ez megvan nincs más hátra, mint használni a dezodort magát.

Olvasd a Bibliát, hogy áraszthasd Krisztus jó illatát...életre!!!

2Kor 2,15-17
Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között: ezeknek a halál illata halálra, azoknak az élet illata életre. De ki alkalmas erre? Mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik nyerészkednek Isten igéjével, hanem mint akik tiszta szívből, sőt Istenből szólunk Isten előtt Krisztus által.

Hírek a farkas szájából

Történt egyszer, nem is olyan régen, hogy egy vérengző farkas megtámadta a nyájunkat.

Minden úgy történt, ahogyan a nagykönyvben meg van írva:

János 10:12  ...és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.

Amikor az egyik bárány a farkas szájába került, az nem önszántából volt.

Voltak mások is, akik odakerültek, vergődtek, de nem biztos, hogy ki tudtak szabadulni. A fenevad szorosan tartotta őket a fogai között, így még a vérveszteségük is jelentős volt, ettől aztán még gyengébbek lettek.

Ebbe a helyzetbe úgy kerültek, hogy nem fogadtak szót és elkószáltak. 
Ha számon kérjük őket, hogy miért nem maradtak a nyájjal, ítélkezünk. Maguktól is rájönnek, hogy nem kellett volna elkószálniuk.

A jó pásztor nem ezt teszi. Ő életét adja a juhokért - teljesen ingyen.

Ján 10:11  Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.

Hitt hit

  Ezt a kis szójátékot vasárnap a férjemtől hallottam, amikor a ,,vélt hitről" beszéltünk.
A hit megfogalmazása: remélt dolgok valósága, és a nem látott dolgokról  való meggyőződés.
  Annyira elképesztő, hogy milyen egyszerű elfordítani az emberek szívét Istentől. Mit keresnek azok, akik felcserélik Istent mindenféle szobrokra? Vezeti Őket az úton, eteti, itatja őket, és ha egy rövid ideig nem látják, máris kell valami, aminek hódolhatnak. Hihetetlen...

Mikor Mózes felment a hegyre, és nem volt a nép biztos benne, hogy visszajön, hamar megbeszélték, és már készítették is az aranyborjút.

2 Mózes 32, 4-5. És kiszedte az egész nép az aranyfüggőket a füléből, és odavitte Áronhoz. Ő átvette tőlük, vésővel mintát készített, és borjúszobrot öntött. Ekkor azt mondták: Ez a te istened, Izráel, aki kihozott Egyiptom földjéről. 

Ez a lelkület régen is, és ma is jellemzi az embereket, csak nem így hívják. Egyszerűen jobban hittek egy lélektelen tárgyban, amit láttak, mint Istenben, akit nem láttak ugyan, csak az erejét és segítségét tapasztalták.
Hát nem furcsa?

Jer 2,8 A papok nem kérdezték: Hol van az ÚR? A törvény magyarázói nem ismertek engem, a vezetők hűtlenül elhagytak engem, a próféták Baal nevében prófétáltak, és haszontalanságok után jártak. 

Jer 2,10-13 Keljetek csak át a kittiek szigeteire, és nézzetek szét! Küldjetek Kédárba, és jól figyeljetek! Lássátok meg: fordult-e elő ilyesmi?! 

Cserélt-e pogány nép isteneket? - pedig azok nem is istenek! De népem fölcserélte Dicsőségét haszontalansággal.  

Egek, ámuljatok ezen, borzadjatok, szörnyülködjetek nagyon! - így szól az ÚR. Mert kétszeres rosszat cselekedett népem: engem, a folyóvíz forrását, elhagytak, hogy víztartókat vájjanak, repedezett falú víztartókat, amelyek nem tartják a vizet.  

Készítettek víztárolókat, amik nem voltak képesek rá, hogy betöltsék a funkciójukat, pedig nem volt rá szükségük, hiszen bármikor friss vizet ihattak volna. MINEK? Csak annyi előnye volt, hogy látható.

 Kb. olyan érzés lehet, mintha a gyermekem, akit egész életében szerettem, neveltem, gondoztam, egyszer csak fogná magát és úgy döntene, hogy ezután valaki mást fog tisztelni szülőjeként, ráadásul nem is egy élőlényt választana erre a célra.Rájönne, hogy egy fotelnak köszönheti az életét, amit aztán leborulva imádna...

 Csodálkozzatok ezen! Van ilyen.



Mi a megtérés, és kinek van-e szüksége rá?

Keresztények között is megoszlanak a vélemények ebben a kérdésben. Van, aki szerint nincs szüksége rá annak, aki már egyszer megtért, mások szerint naponta is elkel.

Sokszor fordul elő ez a kifejezés mind az ó-, mind az újszövetségben.

A görög szövegben így néz ki:

μετάνοια  (metanoia) - gondolkodásmód megváltoztatása; megtérés

Máshol: μετανοέω  (metanoeó)
1) megváltoztatja a szándékát, meggondolja magát
2) megbán

 Én ehhez hozzátenném: megfordulás, vagyis ha rájöttem rossz útra léptem, ezért megfordulok. Kell, hogy hajlandóságunk legyen megfordulni, ha felismertük rossz útra tértünk. Sőt biztos vagyok benne, hogy szükséges is a lépéseinket napról-napra ahhoz igazítanunk, akit követünk.

5Móz 4:27-31  És az Úr szétszór titeket a népek közé, és szám szerint kevesen maradtok meg a népek között, akik közé visz titeket az Úr.  És szolgáltok ott emberi kéz által csinált isteneknek: fának és kőnek, amelyek nem látnak, nem is hallanak, nem is esznek, nem is szagolnak.  De ha onnan keresed meg az Urat, a te Istenedet, akkor is megtalálod, hogyha teljes szívedből és teljes lelkedből keresed őt.  Mikor nyomorúságban leéndesz, és utólérnek téged mindezek az utolsó időkben, és megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez, és hallgatsz az ő szavára:  (Mert irgalmas Isten az Úr, a te Istened), nem hágy el téged, sem el nem veszít, sem el nem felejtkezik a te atyáidnak szövetségéről, amely felől megesküdt nékik.