'kis tanulmányra

Kolossé 2:6-7
UFO-ul:

Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne. Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.

Csiául:

Nos hát, ahogy a Krisztus Jézust, az Urat elfogadtátok, úgy járjatok is most benne, belé gyökerezve, rá épülve, hittől megszilárdítva, ahogy tanítottalak titeket, és túláradó hálaadással.

ERV-Hu

Éppen ezért, mivel befogadtátok Jézust, mint Krisztust és Urat, egész életmódotokat igazítsátok hozzá! Mélyen gyökerezzetek bele Krisztusba — ő legyen az a szilárd alap, amelyre az életetek felépül! Erősödjön meg a benne való hitetek, és mindenben szüntelen adjatok hálát Istennek — ahogyan azt tanultátok!

Mai gondolatok

Hányszor bízunk magunkban, másokban és csalódunk. Ha Benne bízunk, nem csalódunk soha.

:)

Szíven találva

Van olyan szituáció, mikor lehetõséget kapunk megtérni valamibõl.
Mostanában többször elõfordult velem, és akkor eszembe jutott ez a mondat:

Ezek a szavak úgy szíven találták őket, hogy azt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: „Akkor most mit tegyünk, testvérek?” (Apcsel 2,37)

...jelen esetben Max Lucado szösszenete nyomán, amit most bemásolok:

A bosszú Istenre tartozik. Ha az Úré a bosszú, akkor nem a miénk. Isten nem kért meg rá, hogy visszavágjunk, vagy kiegyenlítsünk. Soha. Miért? A válasz József szavaiban rejlik: „Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa” (1 Mózes 50:20).
A megbocsátás könnyebb, ha széles látókörű lencsén keresztül nézzük a dolgokat. József ilyet használ, hogy az egész képet lássa. Nem hajlandó a bátyjai árulására gondolni anélkül, hogy számba ne venné Isten hűségét. Mindig segít, ha a nagy képet nézzük.
 Egyszer, amikor a repülőtéren jártam, feltűnt az egyik ismerősöm. Már régóta nem láttam ezt a férfit, de sokszor eszembe jutott. Túl volt egy váláson, és úgy gondoltam, hogy jó részt miatta történt. Észrevettem, hogy nem volt egyedül. „Micsoda egy gazember! Csak néhány hónap telt el és itt van egy másik nővel?” Már üdvözölni sem volt kedvem, ahogy kimondtam az ítéletet a jellemére. Azonban meglátott engem és integetett. Felém vette az irányt. Nem volt mit tennem, csapdába kerültem. Beszélgetnem kellett a haszontalanjával.
„Max, bemutatom a nagynénémet és a férjét.” Nagyot nyeltem. Az imént nem vettem észre a férfit. „Éppen egy családi összejövetelre tartunk. Biztosan neked is nagyon örülnének.”
„Igen, az ön könyveit használjuk a házicsoportunkban” – vetette közbe a nagybácsi. „Nagyszerű meglátásai vannak.”
„Ha tudná, milyen nagyszerűek” – gondoltam magamban. „Éppen most követtem el a meg nem bocsátás bűnét. Ítélkeztem, anélkül, hogy az egész sztorit ismertem volna.”
Megbocsátani valakinek, azt jelenti, hogy beismerjük, hogy vannak korlátaink. Az élet egyetlen kirakó darabjával rendelkezünk. Egyedül Isten ismeri a dobozon levő képet. A megbocsátás nem azt jelenti, hogy annak volt igaza, aki megbántott. A megbocsátás azt jelenti, azt valljuk, hogy Isten igazságos, és a helyes dolgot fogja tenni.
Különben is, nincs elég tennivalónk, hogy még Isten dolgát is magunkra vesszük?
Max Lucado

Szerintem ebben a történetben inkább az ítélkezés bûne hangsúlyos.

Állj a vonalra!

A napireményben olvastam a szeretetről és visszaemlékeztem, hogyan zajlott ez nálam, mikor ún. "szeretet-vészhelyzet" állt be. Na nem mintha mostanában nem fordulna ez elő, de miután tudom, hogy hogyan KELL helyesen gondolkodnom ebben a tekintetben, így a vonalra állok. - Egy barátom szokott viccesen felszólítani imigyen:
Álljá' má' a vonalra! - És akkor tudom, hogy valamit nem jól csináltam.
Visszatérve a napireményre, ha valakire nem tudok jószívvel gondolni, le kell szögeznem, hogy Isten mit tart egy dologról.
Itt olvasható Rick Warren összegzése a témában.

1 Péter 2

:) (Ez a smiley itten Zsozsesznak szól)

Nna szóval....
Nemrég észleltem, hogy irigy vagyok. Elég kiábrándító. Nem anyagi dolgokra, nem szellemi javakra, hanem olyasmire, hogy valaki tök simán kerülheti a munkát, míg mások húzzák az igát. Nagyon bosszantó, kb. mint a szőlőmunkásoknál: aki reggel kezdte ugyanannyit kap, mint aki csak egy órát dolgozott.

Namármost:

• Csak a saját tetteimért vagyok felelős, de még a gondolataimról is számot kell adnom Teremtőmnek egyszer.
• Nem mindegy mit érzek az embertársaimmal kapcsolatban.
• Elkezdtem tanulmányozni az irigységgel kapcsolatos igéket.
• Ez nagyon megmaradt:

1 Péter 2 

1 Most azért takarítsatok ki a lelketekből minden gonoszságot és képmutatást! Ne hazudjatok, ne csapjatok be senkit, ne irigykedjetek, és ne mondjatok rosszat senkiről! 2 Olyanok vagytok, mint az újszülött csecsemők, tehát kívánjátok a tiszta szellemi „tejet”, vagyis Isten beszédét, amelynek segítségével felnövekedhettek egészen az üdvösség teljességéig. 3 Hiszen már megtapasztaltátok az Úr jóságát![a]

4 Az Úr Jézus az „Élő Kő”,[b] akit az emberek visszautasítottak. Isten számára azonban nagyon értékes, mert őt választotta ki. Ezért jöjjetek Jézushoz! 5 Hiszen ti is olyanok vagytok, mint az élő kövek, akikből a szellemi templom[c] épül fel. Ebben a templomban ti vagytok a szent papok, akik a szellemi áldozatokat viszik Istennek. Ezeket Isten azért fogadja szívesen, mert Jézus Krisztus által hozzátok elé. 6 Az Írás azt mondja:

„Nézzétek, én választottam ki egy drága sarokkövet,

és leteszem Sionban!

Aki benne bízik, nem csalódik soha.”[d]

7 Ez a kő, vagyis Jézus értékes kincs a számotokra, akik hisztek benne. De a hitetlenekre ez vonatkozik:

„Az a kő lett az épület sarokköve,

amelyet az építők félredobtak.”[e]

8 Igen, a hitetleneknek Jézus

„az a kő, amelyben az emberek megbotlanak,

és a szikla, amely miatt elesnek.”[f]

Mivel nem akarnak engedelmeskedni Isten beszédének, kikerülhetetlenül megbotlanak benne és elesnek.

9 Ti azonban kiválasztott nép vagytok, papok királysága és szent nemzet. Olyan nép, amely csak Isten tulajdona. Azért választott ki benneteket, hogy mindenkinek hirdessétek Isten nagy tetteit, és nyilvánvalóvá tegyétek az ő kiválóságát. Mert ő hívott ki bennünket a sötétségből a világosság csodálatos birodalmába, ahol ő maga is lakik.

10 Ti a múltban nem tartoztatok Istenhez,
most azonban Isten népévé lettetek.
Régen nem ismertétek Isten kegyelmét,[g]
most pedig a kegyelmébe fogadott benneteket.
11 Szeretett testvéreim, kérlek benneteket — mint akik csak átutazóban vagytok a földön, és a valódi otthonotok nem itt van — tartsátok magatokat távol a régi emberi természet kívánságaitól, amelyek arra törekednek, hogy uralomra jussanak fölöttetek! 12 Itt körül vagytok véve olyanokkal, akik nem hisznek Istenben, és sokszor azzal vádolnak titeket, hogy gonosztevők vagytok. Tehát éljetek úgy, hogy mindenki lássa, milyen jó dolgokat tesztek, s hogy milyen jól és békességben éltek! Akkor még a hitetlenek is dicsőíteni fogják Istent a jó tetteitek miatt azon a napon, amikor ő eljön.
13 Az Úr iránti tiszteletből engedelmeskedjetek mindenkinek, aki ezen a világon valamilyen hatalmat kapott![h] Engedelmeskedjetek a császárnak, akié a legfőbb hatalom, 14 és azoknak a kisebb vezetőknek is, akiket a császár nevezett ki! Hiszen ők azért kapták a hatalmukat, hogy megbüntessék a gonosztevőket, és megjutalmazzák azokat, akik jót tesznek.

15 Mert Isten azt akarja, hogy jó dolgokat tegyetek, és így némítsátok el a tudatlanok ostobaságait. 16 Éljetek szabadságban, és legyetek Isten rabszolgái! De a szabadságotokkal ne éljetek vissza! Ne használjátok arra, hogy valami gonoszságot leplezzetek vele! 17 Tiszteljetek minden embert! Isten családjában minden testvéreteket szeressétek! Méltó módon tiszteljétek Istent! A királyt is tiszteljétek!

18 Rabszolgák, fogadjátok el uraitok hatalmát, engedelmeskedjetek nekik, és tiszteljétek őket, de ne csak azokat, akik jók és emberségesek, hanem azokat is, akik igazságtalanok!
19 Dicséretre méltó és jó dolog, ha valakinek istenfélő magatartása miatt kell igazságtalanul szenvednie. 20 Ha viszont azért szenved, mert vétkezett, akkor nem nagy dicsőség, ha megérdemelt büntetését türelmesen elviseli. Ellenben ha jót tesztek, és amiatt kell szenvednetek, ezt pedig türelmesen viselitek, az tetszik Istennek! 21 Hiszen éppen erre hívott el benneteket! Gondoljátok meg, hogy Krisztus is szenvedett értünk! Ezzel példát adott nekünk, hogy ebben is kövessük. Ahogyan az Írás mondja:

22 „Ő nem követett el semmi bűnt,

és soha semmi gonoszságot nem mondott.”[i]

23 Mikor szidalmazták és gyalázták, Jézus ezt nem viszonozta. Mikor bántották és verték, nem fenyegetőzött, hanem teljesen rábízta magát az igazságosan ítélő Istenre. 24 Krisztus a mi bűneinket magára vette, sőt, a saját testében felvitte a keresztfára, amikor megölték. Azért tette ezt, hogy mi is meghaljunk a bűn számára, viszont Isten mértéke szerint helyesen éljünk.

Krisztus sebei által gyógyultatok meg a betegségeitekből. 25 Olyanok voltatok, mint a nyájtól elkószált és eltévedt juhok. De most visszatértetek a Pásztorhoz: ő vigyáz a lelketekre, védelmez és őriz benneteket.

1 Péter 2

1 Péter 2 

1 Most azért takarítsatok ki a lelketekből minden gonoszságot és képmutatást! Ne hazudjatok, ne csapjatok be senkit, ne irigykedjetek, és ne mondjatok rosszat senkiről! 2 Olyanok vagytok, mint az újszülött csecsemők, tehát kívánjátok a tiszta szellemi „tejet”, vagyis Isten beszédét, amelynek segítségével felnövekedhettek egészen az üdvösség teljességéig. 3 Hiszen már megtapasztaltátok az Úr jóságát![a]

4 Az Úr Jézus az „Élő Kő”,[b] akit az emberek visszautasítottak. Isten számára azonban nagyon értékes, mert őt választotta ki. Ezért jöjjetek Jézushoz! 5 Hiszen ti is olyanok vagytok, mint az élő kövek, akikből a szellemi templom[c] épül fel. Ebben a templomban ti vagytok a szent papok, akik a szellemi áldozatokat viszik Istennek. Ezeket Isten azért fogadja szívesen, mert Jézus Krisztus által hozzátok elé. 6 Az Írás azt mondja:

„Nézzétek, én választottam ki egy drága sarokkövet,

és leteszem Sionban!

Aki benne bízik, nem csalódik soha.”[d]

7 Ez a kő, vagyis Jézus értékes kincs a számotokra, akik hisztek benne. De a hitetlenekre ez vonatkozik:

„Az a kő lett az épület sarokköve,

amelyet az építők félredobtak.”[e]

8 Igen, a hitetleneknek Jézus

„az a kő, amelyben az emberek megbotlanak,

és a szikla, amely miatt elesnek.”[f]

Mivel nem akarnak engedelmeskedni Isten beszédének, kikerülhetetlenül megbotlanak benne és elesnek.

9 Ti azonban kiválasztott nép vagytok, papok királysága és szent nemzet. Olyan nép, amely csak Isten tulajdona. Azért választott ki benneteket, hogy mindenkinek hirdessétek Isten nagy tetteit, és nyilvánvalóvá tegyétek az ő kiválóságát. Mert ő hívott ki bennünket a sötétségből a világosság csodálatos birodalmába, ahol ő maga is lakik.

10 Ti a múltban nem tartoztatok Istenhez,
most azonban Isten népévé lettetek.
Régen nem ismertétek Isten kegyelmét,[g]
most pedig a kegyelmébe fogadott benneteket.
11 Szeretett testvéreim, kérlek benneteket — mint akik csak átutazóban vagytok a földön, és a valódi otthonotok nem itt van — tartsátok magatokat távol a régi emberi természet kívánságaitól, amelyek arra törekednek, hogy uralomra jussanak fölöttetek! 12 Itt körül vagytok véve olyanokkal, akik nem hisznek Istenben, és sokszor azzal vádolnak titeket, hogy gonosztevők vagytok. Tehát éljetek úgy, hogy mindenki lássa, milyen jó dolgokat tesztek, s hogy milyen jól és békességben éltek! Akkor még a hitetlenek is dicsőíteni fogják Istent a jó tetteitek miatt azon a napon, amikor ő eljön.
13 Az Úr iránti tiszteletből engedelmeskedjetek mindenkinek, aki ezen a világon valamilyen hatalmat kapott![h] Engedelmeskedjetek a császárnak, akié a legfőbb hatalom, 14 és azoknak a kisebb vezetőknek is, akiket a császár nevezett ki! Hiszen ők azért kapták a hatalmukat, hogy megbüntessék a gonosztevőket, és megjutalmazzák azokat, akik jót tesznek.

15 Mert Isten azt akarja, hogy jó dolgokat tegyetek, és így némítsátok el a tudatlanok ostobaságait. 16 Éljetek szabadságban, és legyetek Isten rabszolgái! De a szabadságotokkal ne éljetek vissza! Ne használjátok arra, hogy valami gonoszságot leplezzetek vele! 17 Tiszteljetek minden embert! Isten családjában minden testvéreteket szeressétek! Méltó módon tiszteljétek Istent! A királyt is tiszteljétek!

18 Rabszolgák, fogadjátok el uraitok hatalmát, engedelmeskedjetek nekik, és tiszteljétek őket, de ne csak azokat, akik jók és emberségesek, hanem azokat is, akik igazságtalanok!
19 Dicséretre méltó és jó dolog, ha valakinek istenfélő magatartása miatt kell igazságtalanul szenvednie. 20 Ha viszont azért szenved, mert vétkezett, akkor nem nagy dicsőség, ha megérdemelt büntetését türelmesen elviseli. Ellenben ha jót tesztek, és amiatt kell szenvednetek, ezt pedig türelmesen viselitek, az tetszik Istennek! 21 Hiszen éppen erre hívott el benneteket! Gondoljátok meg, hogy Krisztus is szenvedett értünk! Ezzel példát adott nekünk, hogy ebben is kövessük. Ahogyan az Írás mondja:

22 „Ő nem követett el semmi bűnt,

és soha semmi gonoszságot nem mondott.”[i]

23 Mikor szidalmazták és gyalázták, Jézus ezt nem viszonozta. Mikor bántották és verték, nem fenyegetőzött, hanem teljesen rábízta magát az igazságosan ítélő Istenre. 24 Krisztus a mi bűneinket magára vette, sőt, a saját testében felvitte a keresztfára, amikor megölték. Azért tette ezt, hogy mi is meghaljunk a bűn számára, viszont Isten mértéke szerint helyesen éljünk.

Krisztus sebei által gyógyultatok meg a betegségeitekből. 25 Olyanok voltatok, mint a nyájtól elkószált és eltévedt juhok. De most visszatértetek a Pásztorhoz: ő vigyáz a lelketekre, védelmez és őriz benneteket.