παρίστημι παριστάνω (parisztémi parisztanó)

Hogy válaszolt Isten egypár kérdésemre, amit az előző előtti bejegyzésben tettem fel?
Reménykedem, hogy ezek által a sorok által.

Róm 12:1  Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.

A címben is említett odaszánás görögben:
παρίστημι παριστάνω  (parisztémi parisztanó)
1) melléállít, odaállít, elévezet; előállít
2) odaad, rendelkezésére bocsát
3) bemutat (áldozatot)
4) bebizonyít
5) odaáll, melléáll; felkel, fellázad
6) megérkezik, odamegy
7) perfectumi alak: áll; jelen van

A Róma 6-ban 3X is megjelenik, a 13, a 16 és a 19-es versben.
Ez az odaszánás esetemben nem igazán könnyű, de hogy aprópénzre váltsam, annyi tesz most nálam, hogy

• a családomnak jelen vagyok, ha leesik felveszem, ha kifolyik feltörlöm, ha éhes megetetem...
• Hasonlóana munkatársaimmal kapcsolatosan, sőt, ha kiállhatatlan - szeretem. Jézus miatt.
• Néha sütök nekik valamit.
• Nem leszek enervált. - Különben érdekes, de ilyenkor nem is szoktam az lenni.
• Sulira tanulok. Folyamatosan!
• Ha barátom tanácsot szeretne kérni, rendelkezésre állok. Akár telefonon is lelkigondozom.
• A nehéz kapcsolataimba kézen fogom Jézust és odaviszem.

Az, pedig, hogy mire vagyok képes, attól függ, hogy mennyire szántam oda magam, meg attól is, hogy magamban bízom-e, vagy Istenben.

Péld 3:5  Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.

Suli

Ma mint újfent iskolás fogok tanítani egy csapat lurkót.
Ebben a státuszomban ismét átgondoltam a miérteket és a hogyanokat.
Az elhívást és a motivációt.
Jézus mondja több helyen is:

Máté 18:5  És aki egy ilyen kis gyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be.

Márk 9:37  Aki az ilyen gyermekek közül egyet befogad az én nevemben, engem fogad be; és aki engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki engem elbocsátott. 

Luk 9:48  És monda nékik: Valaki e kis gyermeket befogadja az én nevemben, engem fogad be; és valaki engem befogad, azt fogadja be, aki engem elküldött; mert aki legkisebb mindnyájan ti közöttetek, az lesz nagy. 

Tudom az utat?

Írok.
Mi mást tehetnék, mikor ilyen mélyen érint meg Isten beszéde?
Imádkozom és elmondom azt, amit nem értek.
Többedszer térek már vissza a János 14-re, ami talán valakinek az ABC-hez tartozik, de nekem most is, mint annyiszor kérdéseim vannak.
A 4. versben Jézus azt mondja:

És hogy hová megyek én, tudjátok; az utat is tudjátok.

Nekem belesajdult a szívem és felmerült a kérdésem: Tudom az utat?
Meglepő módon a tanítványok is ezen kattogtak, és az ez erre való válasz rögtön ott is van:

„Én vagyok az út, az igazság és az élet! Az Atyához csakis rajtam keresztül lehet eljutni. Ha valóban ismernétek engem, akkor az Atyát is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek és látjátok őt.”

Ezt a mondatot csak úgy lehet értelmezni, ha számolok Jézus sokoldalúságával és hogy mint út, egyenlő Isten hozzám intézett szavaival, tanácsaival.
És rögtön ezután csak úgy záporozott a többi kérdésem:

• Jó úton járok? 
• Egyáltalán hogy értsem ezt a mondatot? 
• Mi van, ha eltévesztettem, ha bevállaltam valamit, amit nem leszek képes befejezni?
• Mi van, ha félreértettem?
• Hogy leszek képes a lusta fejemmel helytállni egy fősulin? 
• Hogy teszek nyelvvizsgát?
• Honnan lesz erőm, mikor a napi penzumot is hiányosan teljesítem?
• Mi van ezekkel a menekültekkel?
• Mikor kezdenek üldözni a hitem miatt?
• Hogy fogom viselni?
• Mi van, ha bántják a lányaimat?
• ...

Tudok egy pár választ a szívemmel, pl hogy:

• Isten nem a félelem lelkét adta, hanem az erő a szeretet és a józanság szellemét.

• Aki fél nem lett teljessé a szeretetben.

• Minden nap velem lesz.

• Jézus él! 

El a követ...
Barát

Dicsőség

Reggel ennek a mondatnak a töredékeivel keltem:

Szolga-e Izrael, a vagy otthon szülött-e ő? Miért lett prédává? (Jer 2:14)

(Nem volt meg ilyen tisztán, csak mikor kikerestem....)
Végigolvastam a Jeremiás 2-t, és meglepett a tanácstalansága és szomorúsága. Isten itt azt mondja, Ő a dicsősége a népének (11.vers), akiből időnként nem kérnek az övéi.
Mennyi fájdalom van ebben a néhány mondatban:

32 Vajon elfelejtkezik-é a lány az õ ékszereiről; a menyasszony az õ nyaklánczairól? Az én népem pedig számtalan napokon elfelejtett engem!

...Pedig nem is az ékszernek van szüksége arra, hogy felvegyék, ráadásul mennyivel szebb a menyasszony, ha felvette... Pár gondolat erről:

• Nem akarok elfeledkezni az "ékszereimről" soha,
• Én vagyok a menyasszony,
• Tőle vagyok szép, díszes,
• Akár mindennap lehetek ilyen gyönyörű...

Hát igen

Rendszerüzenet

  Frankó ki telefonom tisztítására letöltöttük a Clean-Master alkalmazást, ami egy memória & sebesség gyorsító és biztonsági/antivírus csomag. Aszongya a gyerek, hogy az jó lesz.

Ilyen üzeneteket küld:

• 7 napnyi szemét gyűlt össze,
• általános szemét ...MB
• stb

Azon gondolkoztam, hogy ilyen a lelkiismeretünk és az Istentől kapott Szent Szellem is, hogy egyszerűen felismeri a lelassult rendszerünket, figyelmeztet, és aztán szétválogatva a szemetet kitakarít.

Ihletetten.... :)