Keresés ebben a blogban

2012. január 10., kedd

Morbus Autotoxicus

 Tegnap megbeszéltem magammal, hogy az autoimmun betegségről fogok írni. Néhány szó a betegségről:
Az autoimmun betegségek olyankor alakulnak ki, ha a szervezet valamilyen oknál fogva nem képes felismerni saját struktúráját és immunválaszt indít el saját sejtjei és szövetei ellen, gyulladást okozva.
Nnakérem, ez aztán az érdekes betegség. Biztos egy-két orvos felhörren, ha beleolvas ebbe az okfejtésbe, de ha már elkezdtem...
Tehát onnan ered a probléma, hogy a felismerés rossz. 
Egyszerűen rosszul diagnosztizálja a saját szervezetén belüli folyamatokat, ellensége-ként értékeli, hadba száll vele, és ha minden "jól" megy, kilöki, megsemmisíti, tönkreteszi, magyarán hazavágja.
Namármost miért is kezdtem ezt el fejtegetni? 
Vasárnap egyik barátunk mondta, hogy a gyermeke ilyen betegségben szenved, és ennek leküzdéséhez egy immun elnyomó gyógyszert kell szednie, hogy nehogy a szervezet reakciója sikeres legyen, és a nagy védekezésben kilökje mondjuk a máját. Tiszta horror, nem? De! Na de ez a gyógyszer nem célzott, és sok mellékhatása van...  
Mellesleg pedig mind magamon, mind másokon észreveszem ezt a betegséget, ami az eklézsián belül egyáltalán nem újkeletű.
Látunk, vagy hallunk valamit, rosszul értékeljük, majd vadul elkezdünk vele hadakozni. 
Na nem mindig látványosan. Lehet, hogy csak magunkban fortyogunk, megalkotjuk a saját kis diagnózisunkat, aztán a lelkünk hadviselésbe kezd az általa rosszul megítélt kórokozó ellen. Szándékosan írtam lelket, mert ez az a részünk, ami képes rosszul felfogni dolgokat, és a felismerésben nem mindig van topon. 
Reggel az apostolok cselekedetei 20. részét olvastam, amiben Pál ezt írja: 
Apcs 20:24  De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról.
Csia Lajos így fordítja ezt:
Én azonban semmi értéket nem tulajdonítok a lelkemnek, csakhogy futásomat befejezhessem, és azt a szolgálatot bevégezhessem, melyet Uramtól, Jézustól kaptam, hogy Isten kegyelmének örömhíréről határozott bizonyságot tegyek.  
Érdekes párhuzam
Ez az írás is érdekelhet
+ ez is

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...