Keresés ebben a blogban

2013. február 27., szerda

Emlékezem és az emlékeimet párosítom hittel...

libanoni cédrus
Nem akarom agyoncifrázni a mai bejegyzésemet, de asszem muszáj rögzítenem, mert különben elhalványul a fénye. (Csak szerényen...)
Azok a nagyon mély kijelentések jutottak eszembe, amiket régebben kaptam - hiszem hogy Istentől - és megváltoztatták a hozzáállásomat Hozzá és az élethez.
Ezek néha képek-, néha olvasott igerészek-, néha hangok formájában érkeztek el hozzám és igazi nagy örömöt okoztak.
Mindez arról jutott eszembe, amit reggel olvastam:
A választott néphez írt levél 4:1-2 Hadd fogjon el hát minket a félelem (magyarul félj tőle...) attól, hogy mikor még fennáll ígérete, hogy be lehet menni az ő nyugalmába, közületek valaki esetleg úgy tűnhetik fel, mint aki elkésett abból. Mert nekünk is éppen úgy hirdették az örömüzenetet, mint azoknak. De azoknak a hallott Ige nem használt, mert a hallottakat nem kapcsolták össze hittel.
Tehát hallani az ígéretet és hittel párosítani ez fontos. Mert ha ez nem jön össze, akkor hiába hallottam.

Tóra ünnep
A tegnapról
Örökség
Cölöpök
Rhemák

2013. február 22., péntek

Ennyi!!!

Mi az evangélium, és hogy beszéljek róla másoknak? - merült fel a kérdés bennem, mikor elolvastam a mai "Mai Igét". 
Jézus szokása különben nagyon tetszett, amiről itt beszél:
...és bement, szokása szerint, szombaton a zsinagógába, és felállt olvasni.
Mindig tudtam, hogy jó szokásai vannak, és ez megint nagyon tetszett, mint ahogy az is amit utána olvastam, hogy az Ézsaiás próféta ,,könyvéből" olvasott, mégpedig ezt:
„Az Úrnak Szelleme van rajtam. Mert ő felkent engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek, a vakoknak pedig szemük megnyílását, és szabaddá tegyem a elnyomottakat, és hogy kihirdessem az Úr kedvességének időszakát.” Ezután becsukta a könyvet, visszaadta a szolgának, és leült. A zsinagógában mindenki őt nézte.
És mi ebben az örömhír? - kérdezhetjük. Hát ez:  
Jézus így szólt hozzájuk: „Ez az Írás ma, a fületek hallatára teljesedett be.”

2013. február 21., csütörtök

Eldöntöttem

Eldöntöttem, hogy nem futamodok meg semmi elől, amivel most szembe kell néznem!
Legyen az bennem levő visszásság, vagy olyan csapda, amit az én ellenségem készített, felveszem vele a harcot és jobb emberként kerülök ki belőle, mint amilyen eddig voltam.

Carl Eichhorn "Isten műhelyében" c. könyvéből

Ki a mélységből!

Készítsétek az Úr útját! Minden völgy töltessék fel.
(Lukács 3, 4-5)

„Jól készítsétek utát, a vendég már közel! Mi néki gyűlölt, utált, azt mind vessétek el. A völgyből domb legyen..." A mi királyi vendégünk, Jézus Krisztus mindig jelen van az Igében, mindig készen van arra, hogy bárkihez betérjen. Csak azokat az akadályokat kell elhárítanunk, melyek bevonulását hátráltatják vagy lehetetlenné teszik. Ezeket Isten mutatja meg, de kivetni nekünk kell őket.

Milyen különös ellentmondásokkal találkozunk az emberi lélekben. Az egyik oldalon hamis magaslatok vannak, a másikon a bűn mélységei. Az ember, aki olyan sokat tart magáról, ugyanakkor könnyen elbukik és elszomorítóan vétkezik. Az állati vágyak kivetkőztetik minden méltóságából! Addig, amíg szívesen tartózkodik ezekben a sötét völgyekben, Jézus nem tud bevonulni az életébe. Kell, hogy a lélekből felszakadjon egyszer ez a kiáltás: kicsoda szabadít meg engem e siralmas mélységből? Ekkor közeledik Jézus, hogy kinyújtsa kezét a süllyedő felé és kivonja őt a mélységből. Vajon örülsz-e annak, amikor Isten Igéje belevilágít ezekbe a gyűlöletes mélységekbe és büntetéssel sújtja az erkölcstelenséget? Vagy kínosnak, sőt ellenszenvesnek találod, ha ezt a pontot megérintik nálad? Akkor a szenny és tisztátalanság még mindig természetes és kedves életelemed. Jézus nem is tud közeledni hozzád. Aki a tisztátalanságot szereti, gyűlöli Jézust. - A tisztátalanság mélységei mellett ott vannak a földi gondolkodásnak és a világi törtetésnek a szakadékai, az aggodalmaskodásnak és a vagyongyűjtésnek völgyei. „Emeljétek szíveteket magasra!" - hangzott a felszólítás az úrvacsora vétele előtt az óegyházban. Aki belesüllyedt vagy beleásta magát e világ dolgaiba, aki teljes szívével a pénz után fut és akiben nincs semmiféle magasabbrendű törekvés, az elzárja a Megváltó előtt az utat. Ha elborítanak a múló anyagiak, törekedj fojtó légkörükből kifelé, fel a napsütötte magaslatokra. Így építed Jézus útját ebben a világban. Végül pedig ott vannak a csüggedésnek, a szomorúságnak a mélységei, a hitetlenségnek vagy kicsinyhitűségnek a szakadékai. Az ember ott fekszik alant, összetörve, sóhajtozva vagy jajgatva s végül teljesen belesüllyedve abba a megszomorodásba, amiről a Szentírás azt mondja: halált szerez. De tekints fel mégegyszer! Számodra is itt van a Megváltó, aki szeret és keres téged!Carl Eichhorn "Isten muhelyében" c. könyvéből


2013. február 17., vasárnap

Így lettem צַדִּיק cáddik

 Tegnap többszöri nekifutásra kitakarítottam a hálószobánkat. Ez - azontúl, hogy csili-vili lett - arra is jó volt, hogy találtam egy picike kártyát a következő felirattal:
Ne kérdezd honnan került oda... 
Ez már elég későn volt, úgyhogy a megnézését reggelre halasztottam. Ezzel is kezdtem a napot és annyira jó volt átolvasni ezeket a dolgokat és elgondolkodni rajta: 
  • Hogy volt akkor?
  • Milyen ígéreteket kapott a nép?
  • Hogy fogadták?
  • Mik voltak a visszatartó momentumok?
  • Hogy ment végbe az egész szabadító folyamat?
Mindez alkalmat adott néhány fogalmon való elmélkedésre. Minden mondatnak súlya volt.
Újra értékelhettem az én Istenem nevét:
2Móz 6:3  Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg mint mindenható Isten, de az én Jehova nevemen nem voltam előttük ismeretes.
Isten bíró:
2Móz 6:6  Annakokáért mondd meg az Izráel fiainak: Én vagyok az Úr és kiviszlek titeket Egyiptom nehéz munkái alól és megszabadítlak titeket az ő szolgálatuktól és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által.
Mi a kislelkűség?
2Móz 6:9  Eképpen szólt Mózes az Izráel fiaihoz; de nem hallgattak Mózesre, a kislelkűség és a kemény szolgálat miatt.
Mit jelent az, hogy különbséget tett Isten az ő népe és az egyiptomiak között:
2Móz 8:23   És különbséget teszek az én népem között és a te néped között. Holnap lészen e jelenség.  (ártalmas bogarak)
2Móz 9:4   De különbséget tesz az Úr az Izráel barmai között és Égyiptom barmai között, és mindabból, ami Izráel fiaié, egy sem vész el.  (döghalál)
2Móz 11:7   De Izráel fiai közül az eb sem ölti ki nyelvét senkire, az embertől kezdve a baromig; hogy megtudjátok, hogy különbséget tett az Úr Égyiptom között és Izráel között. (elsőszülöttek halála)
Aztán eszembe jutott az, hogy :
Zsolt 92:13  Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a cédrus a Libánonon. Plánták [ők] az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornácaiban virágzanak. Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek; Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne! 
De ez ,,igaz"-ság csak Jézus miatt lehetséges bennünk.
...igaz ( צַדִּיק - cáddik)  jelentése:

  1. igazságosan ítélő, törvényes (király, bíró, Isten)
  2. igazságos, erényes istenfélő 
  3. igaz, akinek igaza, igaz ügye van
  4. igaz, helyes, törvényes (dolog)





2013. február 13., szerda

Meghasonlás


 Nem tagadhatom le, hogy az elmúlt időszakban kissé meghasonlottam. Szívesen írnék csak szépet és jót, de nem megy.  (A meghasonlás meghatározása: egyetértés felbomlása által beálló ellentét.)
Ezért utálom is a prosperitás-evangéliumot, mert az azt súgja az embereknek, hogy minden csupa rózsaszín ködbe fog burkolódzni, ha Jézus mellett döntesz és minden nap legalább 5 méter 20 centis happy and vár rád. 
De mi történik, ha a beteg nem gyógyul, vagy a probléma nem hárul? A haragos nem enyhül és a várva várt gyermek (jelen esetben megoldás) nem születik meg magától?
Vagy csak nem tudod hogyan tovább... 
...Akkor lehet, hogy te is mint én - talán nem is először - időutazáson fogsz részt venni és ott találod magad 2000 évvel ezelőtt a Genezáreti-tavon egy hatalmas vihar közepén, ami nagyon félelmetes érzés...  Jézus meg csak durmol szépen a hajó végében, mintha mi se történt volna. Nna szép!!! Te pedig csak állsz és várod hogy felkeljen mindaddig, amíg már nem bírod tovább és felrázod Őt. 
Márk 4:37-40  Akkor nagy szélvihar támada, a hullámok pedig becsapnak vala a hajóba, annyira, hogy már-már megtelék.  Ő pedig a hajó hátulsó részében a fejaljon aluszik vala. És fölkelték őt és mondának néki: Mester, nem törődsz vele, hogy elveszünk? És felkelvén megdorgálta a szelet, és mondta a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lőn nagy csendesség.  És monda nékik: Miért vagytok ily félénkek? Hogy van, hogy nincsen hitetek?

Ő pedig ugyanazt mondja, mint akkor: 

  • Miért vagy félénk -  δειλός  (deilosz) 1) félénk, bátortalan, gyáva 2) hitvány, aljas, semmirekellő (Hízelgő, nem?) - Máté 6:30   Máté 8:26   Máté 14:31   Máté 16:8   Luk 12:28 
  • Miért vagy kishitű? - ὀλιγόπιστος  (oligopisztosz) - kishitű - Máté 8:26   Márk 4:40   Jel 21:8  


JÓ! MEGMONDOM NEKIK! DE TÉNYLEG! 

2013. február 7., csütörtök

A Tökéletes Segítség – Joseph Prince

Minap erre a videóra találtam. Idézek pár gondolatot belőle, hátha kedvet kap valaki megnézni, ugyanis pontosan azokat a gondokat tárgyalja, amik a hétköznapjaim megrontói. 
A probléma a következő - mondja:
"Olyan eredményekre sem vagyunk képesek, amire a Biblia mégis azt mondja, hogy már a miénk. Nem tudjuk, hogyan részesüljünk a Jézus által már megszerzett javakból. 
A törvény aktiválja a testet, a a kegyelem pedig a Szellemet. Minél inkább magadra veszed a törvényt, annál biztosabb a bukás. Hívő emberek a Bibliában foglaltakat akarják megélni, de vannak abban egymásnak ellentmondó részek is. Csak a Isten Szelleme fog tudni abban tanácsot adni, hogy melyiket kövesd. Vele meg fogod élni Isten akaratát, nélküle csak a törvényt." 

Mivel sok szó esik benne a nyelveken szólásról, ami egy szellemi ajándék, ne botránkozz meg. Nem szabad elutasítónak lennünk valamivel kapcsolatban, ha nem ismerjük. 
Bizony már a Szent Szellem benned él, ha Jézust Uradnak nevezed. Ha kapsz egy ilyen ajándékot, ne ijedj meg tőle, hanem köszönd meg és használd!

2013. február 2., szombat

És mi van az égi madarakkal?



Tegnap valami ilyesmiről beszélgettünk a péntek esti összejövetelen. Nagyon szuper volt a Bárkában. Kis csoport, idősek, fiatalok együtt, és egyszerűen élvezem minden alkalommal az együtt gondolkodást, a beszélgetést. Körülültük a nagy asztalt és futtattuk az eszmét....
Ne kérdezze senki hogyan jutottunk a Kapernaum-beli királyi embertől a jelenkor megtértjeihez. A megtérés szintjeiről beszéltünk és arról, hogy milyen haszna/gyümölcse van az emberek életében.
Csak az általunk vezetett, elmúlt években megtért csoport tagjait szemlélve hányféle életutat láthatunk?
Valaki teljesen átadta az életét, valaki már sehol sincs, de miért....?
Szégyellem, de elragadott kicsit az indulat, mikor szinte teljesen arra helyeztük a hangsúlyt, hogy milyen a magvetés, a talajjal és a madarakkal pedig nem is foglalkoztunk...
Ezért hangsúlyos most ez az üzenet számomra:

Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből

Az Istennel való élet alaptörvénye

(I.)
Közeledjetek az Istenhez és közeledni fog hozzátok. 
(Jakab 4, 8)

Isten Igéje és Lelke arra int bennünket, hogy közeledjünk hozzá. "Fordulj már végre Isten felé!" - ezt az igazság Lelke mondja neked. Ha azonban ezt hallod: "Nincs szükséged megtérésre, jó szíved van, nem vagy rosszabb, mint mások" - ezt a hazugság lelke sugalmazza neked. A Lélek arra int, hogy ne halogasd a megtérést, a gonoszság lelke pedig azt suttogja: van még idõ, élvezd az életet, még késõbb is lesz alkalmad Istenhez fordulni. - Persze Istenhez ne csak szájjal, hanem szívvel is közeledj. Panaszkodsz, hogy csalódtál, mert Isten nem hallgatta meg imáidat. De kérdezd csak meg õszintén önmagadat, kit ért alapjában véve több csalódás. Nem sokkal inkább Isten a megcsalt és csalódott? (Malakiás 3, 8). Mag nélküli, üres héjat adunk neki. A lényeg, a szív valódi és õszinte átadása mindig elmarad. Az ember látszólag közelebb lép Istenhez, valójában azonban maga akar rendelkezni életével, idejével és javaival, s még arról mer panaszkodni, hogy csalódott Istenben.

Istenhez csak egy úton lehet közeledni: a bûntõl való teljes és õszinte elfordulás és az Úr Jézusnak való átadás útfán. Õ az az élõ híd, amely Istenhez vezet. Ha fájdalmasnak találod Istentõl való eltávolodásodat, akkor szabad az Úr Jézusra hagyatkoznod. Õ Istenhez visz téged, Jézusban pedig Isten közeledik hozzánk. Hogyan vesszük ezt észre? Úgy, hogy Isten naggyá és dicsõségessé lesz elõttünk. Mindaddig, míg távol vagyunk valamitõl, csak homályosan látjuk azt; így vagyunk Istennel is. Mindaddig, míg távol vagyunk tõle, nincs világos szemléletünk lényével kapcsolatban. Csak akkor pillantjuk meg dicsõségét, amikor közeledik hozzánk. Ha pedig ismét túlságosan elveszünk a földi és hiábavaló dolgokban, az éppen olyan, mintha Isten képe halványulna el. A bûn mindig zavarossá teszi és homályba borítja Isten arcát elõtted. - Továbbá abban mutatkozik meg az õ közelsége, hogy belekerülünk áldásának az áramlásába. Isten soha nem jön üres kézzel, amikor hozzánk közeledik. Ez rendíthetetlen törvény: közeledsz Istenhez és õ is közeledik hozzád. Vannak, akik panaszkodnak, hogy nem éreznek semmit ebbõl a közellétbõl. Csak õszinte komolysággal közeledj. Õ már akkor közel van hozzád, amikor te még semmit sem érzel ebbõl. - Minden egyes ember vagy közeledik Istenhez, vagy menekül elõle. Te melyik úton vagy?

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...