Keresés ebben a blogban

2015. október 31., szombat

Még nem vagy készen!


Nem mintha ezt már elnyertem volna, vagy hogy már tökéletes volnék, hanem igyekezem, hogy el is érjem ...
(Fil 3, 12)

Pontosan lefordítva: "Nem mintha már befejezett volnék." Az apostol a tökéletesek közé számítja magát (Fil 3, 15), de még nem nyert a munka befejezést benne, még nem ért célba. Még fut és harcban van. Próbák várnak még rá, mindenekelőtt a legnagyobb próba: élete vége, ami számára a mártírhalált jelentette. Még van tanulnivaló az õ számára is (2 Kor 1, 9).
Tökéletesnek kell lennünk, de nem vagyunk készek addig, amíg ebben a testben élünk. Gyakran találkozunk keresztyénekkel, akik úgy viselkednek, mint akik már "készek." Az embernek az a benyomása, amikor hallgatja őket, mintha már minden nehézségen túljutottak volna. Ez nem az érettség jele, hanem az éretlenségé. A kegyelem elnyerésének elsõ napjaiban az ember valóban szinte átugrik a kísértéseken és akadályokon. Könnyen túl sokat képzel aztán magáról. Idővel a régi rossz hajlamok és szenvedélyek sokszor még erősebben jelentkeznek, mint megtérésünk előtt. Akkor fájdalmasan ébredünk rá, hogy még messze vagyunk a céltól és benne vagyunk a harc hevében. Valaki, aki mély belső sötétségbe került, elmondta, hogy megtérése után azt gondolta, hogy most már felesleges is imádkoznia. Éppen ez lett az oka a belső sötétségnek, ami rászakadt. Akit Jézus megragadott, annak mindig újabb és mélyebb megtapasztalásai vannak az Ő élő hatalmáról, de a saját halott állapotáról is. Az apostol szüntelenül azon fáradozott, hogy Krisztusban maradjon. Jézus feltámadásának az erejét és a szenvedéseiben való részesülést kívánta mindig jobban megismerni, hogy az óember végleges elhalása révén hasonlóvá legyen az Ő
halálához.

Hit által igazak, tiszták és szentek vagyunk Krisztusban. Mindenünk van őbenne, de még távolról sem látjuk át teljesen, mit jelent ez a mi számunkra. Még kevésbé használjuk fel mindazt, amit benne kaptunk. Lépésről lépésre kell előrejutnunk. Az.Az igazi keresztyénség sajátságos módon kapcsolja egymásba a nyugalmat és a mozgást. A hívő ember pihen a kegyelemben és az új élet, a fiúság bizonyosságában, de ugyanakkor folyton előre halad, soha nem teszi ölbe a kezét és a kegyelmet nem használja nyugvópárnának. Aki lelkileg nyugalomba vonul, az elszegényedik. Ha kitartóan ellenállunk a bűnnek, még meghódításra vár a szeretet óriási területe.

2015. október 30., péntek

Tükröm- tükröm 2.

 Még mindig hálás vagyok a tükrömért, amiről az előzőben írtam,
Segítségével lelepleződik az a sok összeegyeztethetetlenség, ami bennem található.
Még mindig.
De egyre hamarabb szól.
Ez most nem egy szomorú bűnbánat, mert tudom, hogy van kiút. Miközben napok óta ezt a dalt éneklem úton-útfélen, aközben pontosan kilátszik a ló lába, amikor félrelépek.
Lelkem áldd az Urat, áldd az Urat,Egyedül Őt imádd!
Zengj úgy, mint soha még, Őt dícsérd!
A lelkem csak Téged áld.
Egy új nap kél, és már ébred minden,
Itt az idő, hogy áldjalak,
És bármi ér ma, bármit rejt az út előttem,
Hadd zengjek este is majd hálával!
Lelkem áldd az Urat, áldd az Urat,Egyedül Őt imádd!
Zengj úgy, mint soha még, Őt dícsérd!
Kegyelmed nagy, és türelmed hosszú,
Szerelmed mély és az égig ér,
Nem szűnök énekelni jóságodról,
Tízezer okom van, hogy zengjek még.
Lelkem áldd az Urat, áldd az Urat,Egyedül Őt imádd!
Zengj úgy, mint soha még, Őt dícsérd!
És egy nap majd ez a test elgyengül,
Erőm elhagy, s utam véget ér,
A lelkem mégis Téged áld vég nélkül,
Tízezer évig és mindörökké.
(Egyébként ez a feldolgozás is tetszik...)
Tegnap is, mire kimondtam azokat a szavakat, és éreztem azokat az érzéseket, amit később meg is bántam, majd tápláltam őket szólt, hogy nem kéne.
Nem olyan rég valaki ezt nekem olyan jól elmagyarázta: A bűn megjelenik az emberben. Felüti a fejét, te levagdosod azokat az ágakat, amik kihajtottak - ez a felületes bűnbánat.
Ilyenkor csak azt teszed, hogy a felszínen lévő vesszőket vagdosod vissza, viszont a gyökérrel is számolni kell. Amíg azt nem tudjuk kiirtani, addig nem fog elpusztulni, folyton visszanő.
Ma olvastam:
Ján 9:41  Monda nékik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bűnötök megmarad. 
1Ján 3:9  Senki sem cselekszik bűnt, aki az Istentől született, mert benne marad annak magva; és nem cselekedhet bűnt, mivelhogy Istentől született.
Amit aláhúztam azt úgy magyarázza a görög, hogy NEM...
δύναμαι  (dünamai)
1) képes vmire; hatalma, befolyása van, ér vmit
2) személytelen használat: lehetséges
...BŰNT.

Ugyanaz a Valaki, aki Beszédet elém tartja, Maga a Beszéd és a harmadik Aki bennem él. Lásd Atya, Fiú, Szent Szellem, Ő teszi ezt velem.
Segítenek nekem, hogy ezek a vesszők ne hajtsanak ki többet, mert egyetértek Vele, hogy a bűn, az bűn.

2015. október 28., szerda

Tükröm, tükröm...

Jn9:25b: (...) egyet tudok,
hogy noha vak voltam, most látok.
Sok gondolat és gondolatsor futott ma rajtam át:
  • Hálás vagyok a tükrömért, ami Isten Beszéde. Ebbe mikor belenézek, tisztán látom magam a bűneimmel és a szabadulásaimmal együtt. Tudhatom a szeretethimnusz elolvasásakor, hogy miképp léptem félre és tudhatom a lélek gyümölcseinek megnézésekor, hogy hol teremtem a lélektelenség / szívtelenség gyümölcseit. Nincs ez meg mindenkinek ilyen egyértelműen.
  • A reményről - reménytelennek tűnő helyzetekben. Erről beszéltünk ma reggel Szilvivel és nemrég egy Ige ugrott be a vakról:
Jn9:25b: (...) egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok. (mondta a vak ember gyógyulása után a farizeusoknak, akik azzal a nem titkolt szándékkal nyaggatták, hogy Jézust nehéz helyzetbe hozzák.)
Hát kell ennél több? Ezt a reményt kívánom én mindenkinek!
:)


Ajándék




Lelkem áldd az Urat!

Ez a dal most nagyon tetszik. Örömmel hallgatom és éneklem.
:)

2015. október 24., szombat

Mártírok

 Nem tudom hogyan vagyok képes ennyire szétszórt lenni.
Reggel megfőztem a kávét, teát, leültem kicsit Igét olvasni, és visszatértem az 1Péter 3-hoz, ahogy egypár napja többször is.
 A 9. vers körül eszembe jutottak a mártírok, hogy képesek voltak áldani + könyörögni azokért, akik kivégezték őket...
Mindeközben egyik lábam gondolatban már kint van a házból, hogy mit kell vásárolni, de visszakényszerítem magam, mert tudom, hogy nem lenne jó így nekiugrani a napnak.pedig sok teendőm van:

  • Bemenni a gyógyszertárba férjemnek gyógyszert venni.
  • macskakaja, tojást innen, teát, mosogatótablettát onnan, husit, meg krumplit amonnan...
  • főzni, mosni, takarítani...
Na de vissza a mártírokhoz! Nekem is eszembe jutott hányan vannak szorult helyzetbe körülöttem, hányan kérték, hogy imádkozzak értük, hányan nem ismerik még az Urat, kinek kéne egy bátorító sms. plusz a magam nehézségei, úgyhogy imádkoztam. Mikor elkezdtem egyre több és több ember jutott eszembe, akikért kéne, és közben hálás vagyok azért, mert akikért imádkozom, akiket gondolatban megáldok, azokra már nem tudok úgy nézni, mint eddig. Óhatatlanul kedvesek lesznek előttem.
1Péter 3, 9 Soha ne bánjatok rosszul azzal, aki veletek rosszul bánik, se ne mondjatok rosszat annak, aki nektek rosszat mond! Ellenkezőleg: áldással viszonozzátok a rosszat! Hiszen Isten erre hívott el benneteket, és így kapjátok meg áldását.
Mindeközben gondoltam ezt a kis szösszenetet is feldobom a blogra, nehogy később elfelejtsem azt a jó gondolatot, hogy imádkozzak a barátaimért, ellenségeimért, "felebarátaimért", sőt azokért is, akik háborgatnak, "üldöznek".

2015. október 23., péntek

2015. október 20., kedd

Néha fáj

"Nem azért vagyok keresztyén, mert erős vagyok,
minden stimmel (és mindent értek). Azért vagyok keresztyén, mert gyenge vagyok és belátom, hogy Megváltóra van szükségem."
 Ritkán, de velem is előfordul, hogy összecsapnak a fejem felett a hullámok.
Nehezemre esett ma odamenni Atyám elé, hogy elsoroljam a sok nehéz dolgot, amiben vagyok, és hogy simán elfáradtam, kibuktam. Belefáradtam, de tudom a megoldást, irány Ő!
Soroltam:
  • Csoda, hogy még van pénz a számlámon, mer' a gyerekeknek hol ez kell, hol az kell. Most egy kabát, szalagavatós ruha, cipő, bérletek, kiránduláselőleg, táncbefizetés... Nem beszélve arról a nyamvadt kerékbilincsről, amit a hülyeségem miatt kellett tizenegyezeröccá' ért levenni szombat este.  Majdnem sírtam. Állok a szakadó esőben és várom a kollégákat, hogy a busás összeg fejében leszereljék azt az izét. Még meg is köszöntem, hogy nem kellett plusz mégegyszerennyivel megfejelni az összeget helyszíni bírság címszó alatt. De tudom ki pótolja ki. Eddig is megtette, ezután is meg fogja tenni.
  • Tettem egy könnyelmű ígéretet valakinak, amit utólag tudom, hogy nem kellett volna, de nem akaródzik visszamondani. Mennyivel könnyebb lenne egy laza hazugsággal elintézni, de nem tartom jónak. két lehetőség maradt: Vagy bevallom és vállalom, hogy hetek óta hitegetem, vagy beváltom az ígéretem és talán más kárára fog válni. Ezt is odateszem Isten elé.
  • A felebarát. Tegnap, mikor férjem mellé ültem a vacsorához, már kérdezte is: Na mit csinált megint a ...? Meséltem. Nem könnyű. Talán ha az lenne, nem kaptam volna feladatnak. Jézus mondja: "Szeretni a felebarátunkat, (úgy, mint magunkat) többet ér minden égőáldozatnál." - Nehezebb is, - teszem hozzá. De nekem ő a hozzám közel levő személy. A felebarát. Innen szép győzni!
  • A másik gyerek: Annyira ellenséges időnként, hogy nem is értem, hogy mivel érdemeltem ki? Ingerült, nem készséges, bármit kérek, max megígéri, de nem teszi meg. Bár legalább akkor barátságos, máskor meg egyenesen elutasít. Különben is hagyjam békén, mer' angol beadandó doga van...
Eszembe jutott Jézus a pusztában, ahogy a sok kísértés között volt angyalok szolgáltak Neki.
 Megnyugtató. Míg én itt sodródom az élet nevű árral, nekem is szolgálnak. (Az egyik az imént tett le egy pöttyös túrórudit az asztalomra vigasztalásképp. :) )
(...)
Nem tudom mi lenne, ha nem küldte volna segítségül őket.

szolgál: διακονέω (diakoneó)
1) szolgál, kiszolgál, szolgálatot végez
2) szolgáltat, készít
3) szolgálatára van, segít
4) diakónusként szolgál

2015. október 19., hétfő

Diakoneó


Meglepett ez az Ige.

szolgál: διακονέω  (diakoneó)
1) szolgál, kiszolgál, szolgálatot végez
2) szolgáltat, készít
3) szolgálatára van, segít
4) diakónusként szolgál

2015. október 17., szombat

Csináltam felhőt

Szavakból felhőt lehet alkotni.
Újabb kreatív tevékenységet találtam.
:)
Itt te is megpróbálhatod.

Kérődzöm

Na jó, bevallom! Nem hagy nyugodni a tegnapi vers.
(Úgyis észrevetted volna.)
Elolvasom más és más evangéliumban, és rágom. Kérődzöm rajta.
Átültetem a jelenbe - mit mond ez nekem most?
  • Azt, hogy kiakadtam egy felebarátomon - értsd: hozzám közelálló személy.
  • Aztán megsajnáltam. Teljesen úgy fest, mint egy pásztor nélküli birka.
  • Imádkozom, hogy tudja meg milyen lehetőségeink vannak Krisztusban.
  • Imádkozom ÉRTE. (Ha volt már valaki, akit nem annyira bírtál, tudod mekkora feladat.)
  • Magamért is, hogy az "Aratás Ura küldjön el" és a szeretet motiváljon - ahogy tegnap tanultam pedagógián. Elvégre szociális lelkigondozónak tanulok, vagy mi.
  • Ha már itt vagyok neki, el fogom mondani az evangéliumot -  mer' nemrég még én is ilyen voltam.
  • Törlöm a bejegyzésem szeretetlen részeit... Volt egy pár.

Máté 9:36 Mikor pedig látta vala a sokaságot, könyörületességre indult rajtok, mert el voltak gyötörve és szétszórva, mint a pásztor nélkül való juhok.
Máté 9:37 Akkor monda az ő tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés.
Máté 9:38 Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.
Luk 10:2 Mondta azért nékik: Az aratni való sok, de a munkás kevés; kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.
Ján 4:35-37 Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra.
És aki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen. 
Márk 6:34 És kimenvén Jézus nagy sokaságot látott, és megszánta őket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdte őket sokra tanítani.

2015. október 16., péntek

Gondolatok

 Vannak napok, mikor csak úgy záporoznak a fejemben a gondolatok, a mai is ilyen,

   1. Reggel kutyafuttában ránéztem a napi Chambersre, kb a felét se vette az agyam, de az Ige, az dolgozott tovább.
 "Kérjétek azért az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába" (Mt 9,38)
Ja, ezt tényleg többször is átéltem már, mikor nem volt semmi lelkesedés bennem, és aztán elmondtam Istennek, Ő valahogy adott...
Most is kértem, mert gondok vannak azzal, ahogy mostanában látom a dolgokat. Kicsit belesüppedtem a hétköznapokba és hogy mi az Isten terve? Azt valahogy szem elől tévesztettem.
Most várok, de ez már nem az a tétlen várakozás. Izgatott vagyok és már érzem, hogy van tétje a dolognak.

    2. Van egy ismerősöm, akivel módom van sokat beszélni, de még köze nincs Istenhez. Egyenlőre...
Gondolatban egymást követik a beszélgetéseink a fejemben.
Mielőtt megkérdeznéd: Nem. Nem könnyű szeretni. Sok más ismerősömnek tört bele a bicskája,
Mindig mondom Istennek, hogy jó a humora. Biztos sokra tart, ha ilyen kihívás elé állított.
:)  Szeretem.

   3. Pedagógia óra: Nagyon sok érdekes dolgot tanultam ma.
Azt kérdezi: mi a célja és mi nem célja a keresztény pedagógiának?
Meglepett, hogy nem tekinti céljának sem a testi-, sem a lelki érettség támogatását az embernél, ellenben az üdvösséggel, amit célnak tekint. Durva.
Magyarázza mindezt azzal, hogy jobb csonkán bemenni a mennyországba, mint épen bemenni a pokolba. (Ide a csontfűrészt!)

  4. Aztán a fegyelmezés és a büntetés közötti különbséget néztük meg mind célját, fókuszát, attitűdjét és eredményét tekintve.
Döbbenet! Tanulságos volt.


2015. október 15., csütörtök

Tánczos Katalin: Az én miatyánkom

Tánczos Katalin:

Az én miatyánkom



Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád soha senkise,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz eszükbe:
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba – reményteljesen,
S fohászkodj: MI ATYÁNK! KI VAGY A MENNYEKBEN…

Mikor a magányod ijesztően rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram! SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!

Mikor mindenfelől forrong a „nagyvilág”
Mikor elnyomásban szenved az „igazság”
Mikor elszabadul a „Pokol” a Földre
Népek homlokára a „Káin” bélyege van sütve.
Óh „Lélek”, ne csüggedj! Ne törjél bele!
Nézz fel a magasba: hol örök fény ragyog,
S kérd: Uram! JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!

Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad kínlódsz, láztól meggyötörve…
Hisz a bajban nincs barát, ki veled törődne,
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba – hajtsd meg a homlokod…
S mondd: Uram! LEGYEN MEG A TE AKARATOD!

Mikor a kisember fillérekben számol,
Mikor a drágaság az idegekben táncol,
Mikor a „gazdagság” milliót költ, hogy éljen,
És millió szegény a „nincstől” hal éhen,
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba, tedd össze két kezed,
S kérd: Uram! ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET!

Mikor életedbe lassan belefáradsz,
Mikor hited gyöngül, sőt ellene támadsz,
Mikor, hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
Mikor lázad benned, hogy tagadd meg „Őt”…
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet:
Uram! Segíts, - S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!

Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magadat,
S később rádöbbentél, hogy kihasználtak!
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne ess kétségbe!
Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:
Uram! MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK!

Mikor a „nagyhatalmak” a békét megtárgyalják,
Mikor a BÉKE sehol – csak egymást gyilkolják!
Mikor a népeket vesztükbe hajtják
S kérded: Miért tűröd ezt?! MIATYÁNK!
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj:
Lelkünket kikérte a „Rossz”, támad, tombol!
Uram! Ments meg a kísértéstől!
MENTS MEG A GONOSZTÓL!

UTÓHANG

S akkor szólt az Úr Jézus, kemény – szelíden:
Távozz Sátán! Szűnj vihar! BÉKE, SZERETET,
És csend legyen!
Miért féltek – ti kicsinyhitűek?
Bízzatok! Hiszen Én megígértem Nektek:
Pokoli hatalmak rajtatok erőt nem vesznek!
Hűséges kis nyájam, Én Pásztorotok vagyok,
És a végsőkig VELETEK MARADOK!

Lejegyezte Dr. Eőry Ajándok
1999. november 18






















Forrás: Tánczos Katalin: Az én Miatyánkom, Kairosz kiadó, 2012

2015. október 12., hétfő

BKK zrt.

Elnézem a buszon ülve, milyen jól megoldották a potyázási gondokat.

  • Szűrő - Első ajtós felszállás- maga a sofőr ellenőriz...
  • Metrónál, földalattinál ellenőrök állnak sorban...
Ez a pár intézkedés is elég volt arra, hogy nagy részben megszűrjék azt a közönséget, aki ingyen akarta használni a szolgáltatást.

Vajon a bűn kérdését miért nem ilyen egyszerű megoldani?

2015. október 8., csütörtök

Szilvitől - hasznos

C.S.Lewis: "Mindenki azt vallja, hogy a megbocsátás 
szép gondolat; mindaddig, amíg valamit nem kell megbocsátania"

Kérődzés

"Azon meditálok..." -  Szokta nagymamám gyakran így kezdeni a mondatot.
Én meg most a meditáción meditálok. Meg azon, hogy kérődzéshez hasonlítják a kifejezést.
:)
Ezt találtam a témában.

Meg ezen is kérődzöm

2015. október 7., szerda

Hinni a világosságban


Tanulmányok

Említettem már, hogy nagyon sok határidős olvasni-, és elemezni-valót kaptam a Bibliából és ennek következtében most érdekes és más szemszögből is láthatom az eseményeket.

Jn 11: 1-57; 12:9-10 Ebben a részben meglepett az emberek Jézushoz való viszonyulása:

Márta kimondta, hogy Jézus a Messiás, még mielőtt megtörtént volna a csoda.
A farizeusok csodálkoztak ugyan a látottakon, mégsem változtatták meg a gondolkodásukat. Ezek az emberek egyszerűen Istennel fordultak szembe azért, hogy a politikai rend megvalósuljon és hogy meg tudjanak maradni abban a langyos állapotban, amiben leledzettek. Ebből az elhatározásukból még az a sok csoda sem mozdította ki őket, amiket a saját szemükkel láthattak.

Kajafás prófétált a 50. versben.

Kicsit később arról is olvashatunk, hogy magát Lázárt is meg akarták ölni, hiszen életével bizonyította Jézus csodatételét...
János 11:45 Ennek (Lázár feltámasztása)  hatására sokan hittek benne azok közül a júdeabeliek közül, akik Máriát a sírhoz kísérték, és látták, amit Jézus tett. 46 Néhányan közülük elmentek a farizeusokhoz, és nekik is elmondták, hogy Jézus feltámasztotta Lázárt. 47 Emiatt a főpapok és a farizeusok összehívták a Főtanácsot. Amikor összegyűltek, ezt kérdezték egymástól: „Most mitévők legyünk? Ez az ember tényleg sok csodát tesz! 48 Ha engedjük, hogy ezt folytassa, a végén majd mindenki hinni fog benne! Azután majd jönnek a rómaiak, elveszik tőlünk a Templom és a nép fölötti irányítást!”
49 Akkor Kajafás, a Főtanács egyik tagja, aki abban az évben a főpap volt, ezt mondta: „Nem tudtok ti semmit! 50 Nem értitek, hogy jobb, ha csak egy ember hal meg a nép helyett, mintha az egész nemzet elpusztul?”
51 Ezt azonban nem magától mondta, hanem prófétált, mivel abban az évben ő volt a főpap. Ez a prófécia azt jelentette, hogy Jézusnak meg kell halnia a népért. 52 De nem csak a népért, hanem azért is, hogy Isten szétszéledt gyermekeit összegyűjtse, és eggyé
tegye. 53 Ettől a naptól kezdve a vallási vezetők már arról tanácskoztak, hogyan végezzenek Jézussal. 54 Emiatt Jézus többé nem mutatkozott nyilvánosan a júdeabeliek között. Tanítványaival együtt elvonult egy pusztához közeli városba, Efraimba.
55 Közeledett a zsidók nagy ünnepe, a páska. Ezért vidékről sokan felmentek Jeruzsálembe, hogy még az ünnep előtt elvégezzék a megtisztulási szertartásokat. 56 A Templom területén nagy tömeg gyűlt össze. Az emberek keresték Jézust, és egymástól kérdezgették: „Mit gondoltok, talán nem is jön fel az ünnepre?” 57 A főpapok és a farizeusok pedig kiadták a parancsot, hogy ha valaki tudja, hol van Jézus, azonnal jelentse, mert le akarták tartóztatni őt. (...) János 12: 9 Az ünnepre összegyűlt tömeg között elterjedt a híre, hogy Jézus Betániában van, ezért sokan odamentek. De nemcsak őt szerették volna látni, hanem Lázárt is, akit Jézus feltámasztott a halálból. 10 Emiatt azután a főpapok elhatározták, hogy Lázárt is meg fogják ölni. 11 Ugyanis a júdeaiak közül sokan Lázár miatt mentek Betániába és hittek Jézusban.

2015. október 6., kedd

Nem mindenki Jézus juha

 A János 10 olvasása közben figyeltem meg, ahogy Jézus hasonlatokban próbálja bemutatni az Ő és az emberek viszonyát, hogy nem mindenki az Ő juha... (26-os vers)

Isten fia


Néhány generációt átugrott Jézus, mikor a vakon született embertől megkérdezte, hogy hisz-e az Isten Fiában.
Ki az az Isten Fia?
Valahogy olyan érzésem lett, hogy önmagában ezzel az állítással megugrotta a távot az Ádám és Éva bűne óta eltelt időszak és a jelen között...
Jn 9:35 Jézus megtudta, hogy a vallási vezetők kitiltották ezt az embert a zsinagógából. Ezután találkozott vele, és megkérdezte tőle: „Hiszel-e az Emberfiában?”
36 Ő megkérdezte: „Ki az, Uram? Mondd meg, hogy higgyek benne!”
37 „Már láttad őt. Én vagyok az, aki veled beszélek” — válaszolta Jézus.
38 Erre a férfi ezt felelte: „Hiszek, Uram!” — leborult Jézus előtt, és imádta őt.
39 Jézus ekkor azt mondta: „Azért jöttem a világra, hogy ítéletet tartsak: hogy akik vakok voltak, lássanak, és akik látnak, vakok legyenek.”
40 Meghallotta ezt néhány farizeus, akik Jézus közelében voltak, és megkérdezték tőle: „Hogyan?! Talán mi is vakok vagyunk?”
41 Jézus ezt felelte: „Ha vakok lennétek, nem volnátok bűnösök. De mivel azt mondjátok, hogy láttok, bűnösök maradtok.”

2015. október 4., vasárnap

NAGYON NEHÉZ

GERZSENYI SÁNDOR - NAGYON NEHÉZ

Sokat dolgozni és keveset beszélni
Zokszó nélkül egész életet leélni
Elfelejteni, ha megbántott valaki
Rosszért soha rosszat, mindig csak jót adni
Erősen megállni kísértés tüzében
Titkot megőrizni szívünk legmélyében
Lángolni az Isten oltárán füst nélkül
Elvetni mindent, ami rossz, az emlékbül
Két rossz dolog közül választani a jót
Meghalni csendesen, nem kiáltva jajszót
Ígéretet nem csupán tenni; megtenni
Csak egyet, de hűen, igazán szeretni
Uralkodni úgy, hogy másoknak szolgálunk
Szenvedni, örülni s hinni, míg meghalunk.

(Mindezt nagyon nehéz megtenni.
A szoros kapun nehéz bemenni
és a keskeny úton nem könnyű járni.
De mennybe jutni ezen az úton lehet csak,
Szentség nélkül senki sem látja meg az Urat.)

Gerzsenyi Sándor
(utolsó vesrszak: Borzási Sándor)

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...