Vagy nem volt lába...
De a Te fényed hullt a betegágyra!
Hitükkel elrejtőztek nálad,
és úgy hordozták mázsás terhüket,
a Te erőddel, mint szalmaszálat.
És láttam szalmaszál alatt roskadozókat,
mert mázsás teher könnyű,
mint a kis szalmaszál Veled,
de nélküled a szalmaszál is mázsás súly lehet.
Új évbe indulok, és nem tudom, mi vár rám.
Csak azt tudom, velem vagy, nem hagysz árván.
Csak azt tudom - utam már kijelölted,
mint bízó gyermek járhatok előtted.
Te mérsz bút, örömet, munkát, terhet,
s irgalmad mindegyikbe áldást rejtett.
Csak egyet adj, hogy célirányt haladjak,
hogy szalmaszálak alatt ne roskadjak!
És ha szereteted mázsás teherrel
tenné próbára ezt a gyenge vállat,
segíts úgy vinni mázsás terhemet,
a Te erőddel, mint szalmaszálat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése