Digitális detoxikáló

A „digitális” szót leggyakrabban a számítástechnika és az elektronika területén használják.

 Egy érdekes kísérletbe fogtam, ahogy a címben is említettem, digitális detoxikálásba. Ezt nem abban tervezem kimeríteni, hogy csak analóg órán nézem meg, hogy mennyi az idő, inkább abban, hogy jobban megszűröm azt, hogy mire fordítom az időmet. 

Az „énidőmet”... Nyilván, ha a munkahelyen egész nap a számítógép előtt ülök, nem ebből tervezek lefaragni.

Nem tervezek arra sem kevesebb időt fordítani, hogy a közvetlen-, sőt a tágabban értelmezett gyülekezet körüli digitális tevékenységemet lecsökkentsem.

A lelki épülésem érdekében tett erőfeszítéseimet se szeretném lekorlátozni. Rámfér a bibliatanulmányozás, dicsőítés, igehirdetés hallgatás. Ha neten, akkor neten. Lehet azt házimunka közben is. Bámulatos hol tart már a tudomány.

Miről fogok lemondani? A filmnézésről. Arról. Nem kótyavetyélem tovább az időt rá.

Hogyan jutottam erre? Az időszűke miatt, és azért, mert rájöttem addiktív a cucc. Mikor választás elé álltam, hogy most melyiket válasszam, a társaskapcsolatokat, vagy mondjuk filmnézést, rá lehet jönni, hogy melyiket választottam. 

Nem tett jót nekem. 

Nem tett jót a kapcsolataimnak sem.

Nem Isten királyságáért mozdultam.

Nem gyűjtöttem Jézussal. Tékozoltam. Valamit, amiből korlátozott mennyiség van.