Miért, hogy az emberek többsége egyből megkérdezi erre az igére nézve, hogy:
...Na, de ki az én atyámfia / felebarátom?
Nekem úgy tűnik, hogy kibúvót keresünk.
Hogy a címben feltett kérdésemre válaszoljak: Nehéz, időnként piszok nehéz.
Hol van a feloldás?
Egyedül Isten adhat ebben segítséget, úgy, hogy
- bűnként megvallom Neki az ezzel ellentétes érzelmeimet,
- kérek Tőle igazi szeretetet.
Íme az egész szakasz Jánostól, + egy bemásolt rész Csia fordításában:
Nálunk a szeretet abban lett bevégzetté, hogy az ítélet napján bizalommal szólhatunk majd, mert amilyen az ő helyzete,olyan a mi helyzetünk is ebben a világban. Félelem nincs a szeretetben, ellenkezőleg a bevégzett szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelemnek büntetés jellege van, és aki fél, nem lett bevégzetté a szeretetben. Mi azért szeretünk, mert előzőleg ő szeretett bennünket. Ha valaki azt mondja: Szeretem az Istent, ámde gyűlöli testvérét, hazug az, aki ugyanis nem szereti testvérét, akit lát, nem képes szeretni Istent sem, akit nem lát. Azt a rendelkezést kaptuk tőle, hogy aki Istent szereti, szeresse testvérét is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése