Keresés ebben a blogban

2016. február 11., csütörtök

Élő víz...


Nem először - és hiszem, hogy nem is utoljára töltött el csodálattal az én Istenem Beszéde.
A Márk 11-et olvastam, és mint annyiszor, most is volt olyan újdonság benne, amire eddig még soha nem figyeltem, mégpedig:
  • A bevonulós sztori, a csacsival - 3. vers -  Ha valaki megkérdezné: »Miért viszitek el?«, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rá, de hamarosan visszaküldi.
Ebben kettő új mondanivaló volt számomra: Az egyik, hogy az Úrnak szüksége volt, a másik, hogy vissza fogja adni.
  • A bevonulás maga és a ruhák leterítése egy királlyá avatási szertartás része. Ezt akkor értettem meg pár éve, mikor a 2 Kir 9, 13-ban Jéhut villámgyorsan királlyá avatták.
  • Vissza a Márk 11-hez. A fügefás dolog. - 12. vers. Megéhezett - ez is egy szükség. + 13. vers - Talán találhat valamit rajta...  - Aztán ezt az egészet a hit erejének igazolására hozza fel, mint bizonyítékot.
  • 2X nézett be a templomba. A második alkalommal borogatott.
Itt meg is hallgatható a rész.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...