A munkahelyemen átszervezés van, és ez azt jelenti, hogy én és a munkatársaim lemondhatunk a kényelmünkről, amiben eddig részünk volt, és beszorítanak minket egy kevesebb mint feleekkora területre. Mindenki félti a szokásait, és mindazt, amit eddig napi szinten gyakorolt. Hányan bámulhatnak bele a monitoromba, mi lesz a virágainkkal, hogyan fog zajlani az ügyfélfogadás....
Nem először merengek el a kényelmi-zóna kifejezésen. Rögtön belegondoltam, a napi rutinba, és hogy mi történik velem, ha a dolgok nem szokás szerint mennek. Már az is kihoz a sodromból, ha lassan töltődik be egy internet oldal, amire rákattintottam, arról nem is beszélve, ha - ne adj' Isten - nincs internet.
Azon töprengtem, mi a véleménye Istennek a komfortérzetünkről?
Ekkor azonban egy törvénytanító lépett hozzá, és így szólt: „Mester, én mindenhová követni foglak téged.” Jézus így válaszolt neki: „A rókáknak van barlangjuk, a madaraknak van fészkük, de az Emberfiának nincs hol lehajtania a fejét.”
Csábító ajánlat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése