Keresés ebben a blogban

2018. április 16., hétfő

Pénteki

  A Máté 17, 24-27-ig olvastuk, és engem nagyon boldoggá tett az, hogy Jézus közismertebb csodája mellett ott volt egy másik, hatalmas csoda, tudniillik, hogy még mielőtt Péter megszólalt volna, Jézus tudta miről beszélt kint a tömegben. Válaszolt a ki sem mondott kérdésre.
Szívmelengető, megnyugtató, felemelő csoda. <3

24 Egyszer Jézus és a tanítványai Kapernaumba érkeztek. Péter ott adószedőkkel találkozott, akik a Templom számára gyűjtötték az adót: fejenként két drachmát. Megkérdezték Pétert: „Mesteretek nem fizeti a templomadót?”
25 „Dehogynem!” — válaszolta Péter. Azután bement a házba, de még mielőtt megszólalt volna, Jézus megkérdezte: „Simon, mit gondolsz? A földi királyok kitől szednek vámot és adót? A saját népüktől, vagy az idegenektől?”
26 „Természetesen az idegenektől!” — felelte Péter.
„Ezek szerint a saját népüknek nem kell adót fizetniük — mondta Jézus. — 27 De hogy fel ne háborítsuk őket, menj ki a tóhoz horgászni. Amikor kifogod az első halat, nyisd ki a száját, és egy négydrachmás ezüstpénzt találsz benne. Add oda az adószedőknek értem és érted!”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megtalálni magunkat

Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős... Ezen gondolkodtam, hogy mit akar mondani Pál? Arra jutottam, hogy annyi ellenállás van belénk k...