...szeretni az embernek felebarátját többet ér minden áldozatnál…Felsorol itt kétféle áldozatot is, amit az izraeliták pontosan ismertek, tudták melyiket mikor, hogyan mutatták be. Nekünk talán semmit nem mondanak.
Ez a mondat ráadásul nem is Jézus száját hagyta el, hanem egy írástudóéból. (Márk 12,32)
Ma arra gondoltam, hogy mekkora áldozat is az részünkről, ha úgy döntünk szeretünk. Olyan, mintha magamat az oltárra tenném. És ha mindezt az Isten iránt bizalom gesztusa-ként tesszük, akkor azt gondolom nincs mit magyarázni...
A leghosszabb út mintegy negyven centiméter. Ez a fej távolsága a szívtől......hallottam valahol minap, és tényleg.
Nagyon szeretem a logikát. Mindig fontos volt, hogy a dolgok logikailag stimmeljenek. Ha nem, azt nehezen tudom kezelni. Magolni soha nem voltam képes, de kikövetkeztetni dolgokat simán, bármikor. Ezért különösen is furcsa, hogy Isten országában semmi sem a logikán alapszik, hanem szereteten, irgalmon, stb.
Ezt abból is láthatom, mikor Jézus felállt a názáreti zsinagógában, felolvasta az Ézsaiás tekercsből, hogy:
„Az Örökkévaló Szelleme van rajtam,(Ez pedig itt van megírva: Luk 4, 16-22)
mivel felkent engem,
hogy örömhírt mondjak a szegényeknek,
elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak,
a vakoknak pedig szemük megnyílását,
hogy megszabadítsam a szenvedőket és elnyomottakat,
19 és hirdessem az Örökkévaló kegyelmének idejét.”
Meg itt: Ézs 61:1–2, ami így folytatódik:
Idézet:
Istenünk bosszúállása napját,
és megvigasztaljak minden gyászolót.
3 Elküldött, hogy akik Sionban gyászolnak,
azoknak fejére ékes koronát tegyek
a hamu helyett,
öröm olaját adjam nekik
a gyász helyébe,
és dicséret palástját adjam rájuk
a csüggedés és szomorúság szelleme helyett.
Akkor majd az igazságosság fáinak nevezik őket,
akiket az Örökkévaló ültetett,
hogy dicsőségét nyilvánvalóvá tegyék,
4 hogy újjáépítsék az ősi romokat,
helyreállítsák, ami régen elpusztult,
és felépítsék a romba dőlt városokat,
melyek lakatlan hevertek nemzedékeken át.
58:5-6:
Azt hiszitek, ez az a böjt,
amelyet én szeretek?
Az a böjt, hogy az ember
éhezéssel gyötri magát?
Hogy fejét lehajtja, mint a káka,
zsákruhába öltözik,
és hamuban térdel?
Ezt nevezitek ti böjtnek,
az Örökkévaló kedves napjának?
Az a böjt, amelyet én szeretek,
nem ilyen!
Nyissátok ki a gonoszság bilincseit!
Engedjétek szabadon az elnyomottakat,
oldozzátok le igájuk köteleit!
Törjetek össze minden igát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése