Gyümi

 Nem mondtam én olyan nagy hülyeséget Szilvinek csütörtök délután, mikor telefonon beszéltünk.
Arról volt szó, mi okozza a fásultságot, meg a keménységet a szívünkben Isten iránt.
Kértem, hogy olvassa el a magvető példázatát a Bibliájában és gondolkodjon el, vajon melyik kategóriába esett az ő magja és kérjen újabb magvetést a kipusztult növények helyett.
Ma reggel volt egy pár percem és belekukkantottam a Mai Igébe.
Erről olvastam benne, - bár ez most az emberek egymás közötti meghallgatásáról szólt.
Felcsaptam Csia Lajos fordítását, és egy újabb csodában részesültem:

Lk 8,15
Ami a hasznos földben van, olyanokat jelez, akik, miután nemes és jó szívvel meghallgatták az Igét, azt birtokukba veszik, és állhatatossággal gyümölcsöt teremnek. 

Ne gondolja senki, hogy beképzelt lennék.
Egyszerűen annyi gyümölcsben részesültem mostanság, amit nem gondolok hétköznapinak.
Sok közülük fájdalmak között született meg, mert oda kellett adnom Istennek a szomorúságaimat, amiket lelkileg éltem meg. Ezeket a fájdalmakat többnyire a magam és az embertársaim ,,embertelen" volta miatt éreztem. Azért idézőjeles az embertelen, mert tulajdonképpen ez nagyon is emberi, de legfőképpen óemberi.