Sokszor hiszem egy felsejlő párhuzamra, hogy annyira egyszerű, és tiszta ciki, hogy csak most jut eszembe. Biztos másoknak ez teljesen magától értetődő volt.
Most is, mikor ezt lejegyzem, talán valaki számára bagatell az egész, de én örülök neki. Ott volt a szemem előtt, de csak most láttam meg.
Az Ezékiel 34 minden pásztor rémálma lehet, mert pontokba szedi azt, amit talán rosszul csinálnak, és amit szeretne Isten tenni az emberekért. Ami a szívén van.
Harmadrészt a Lukács 10-ben, mikor azt a példát mondja Jézus a ,,De ki az én felebarátom?" című kérdésre.
Hát az - Te kis buta - , aki törődik veled. Aki nem fog elmenni melletted. Akinek nem közömbös az, hogy hogyan oldódnak meg a problémáid.
Ebben szerepel a gyógyítás is.
És tegnap, midőn bevillant a Római levélből, hogy az emberek (sőt az egész teremtett világ) feszült várakozásban van azért, hogy mi Istenfiak lelepleződjünk, rájöttem, hogy nem ülhetünk a babérjainkon!
Teljes erőbedobással kell megcéloznunk a lelepleződést!
Tudom, hogy vannak csodák!
Kis szótárazás a János 10, 10-ből:
lop: κλέπτω (kleptó) 1) lop; észrevétlenül hatalmába kerít; 2) elrejt, eltitkol, alakoskodik; rászed, félrevezet
öl: θύω (thüó): 1) áldozatot mutat be, áldoz; 2) levág
pusztít: ἀπόλλυμι (apollümi) 1) elpusztít, tönkretesz, megsemmisít, romlásba visz; 2) elveszít
...De nem az én (fele)barátaimat!
Mert én nem akarok elmenni tétlenül senki mellett!
Ez is hasonló hangulatban született: Az én zászlóm...
Meg ez is: Jucika elszállt...
