A János evangéliuma olvasásánál most egy nagyon egyszerű tényre figyeltem fel.
Jézus nagyon hangsúlyozza azt, hogy ha nem kerül az Őt megillető helyre, vagyis nem dicsőül meg, nem fognak semmit megérteni.
Ján 8:12-19 Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága Mondának azért néki a farizeusok: Te magadról teszel bizonyságot; a te bizonyságtételed nem igaz. Felele Jézus és monda nékik: Ha magam teszek is bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem igaz; mert tudom honnan jöttem és hová megyek; ti pedig nem tudjátok honnan jövök és hová megyek. Ti test szerint ítéltek, én nem ítélek senkit. De ha ítélek is én, az én ítéletem igaz; mert én nem egyedül vagyok, hanem én és az Atya, aki küldött engem. A ti törvényetekben is meg van pedig írva, hogy két ember bizonyságtétele igaz. Én vagyok aki bizonyságot teszek magamról, és bizonyságot tesz rólam az Atya, aki küldött engem. Mondának azért néki: Hol van a te Atyád? Felelt Jézus: Sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat; ha engem ismernétek, az én Atyámat is ismernétek.
Ján 8:28 Monda azért nékik Jézus: Mikor felemelitek az embernek Fiát, akkor megismeritek, hogy én vagyok...felemelitek : ὑψόω (hüpszoó)
- felemel; felmagasztal
Etimológia: ὕψος (hüpszosz)
- magasság; méltóság
Etimológia: a hüpszi-ből (magasan)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése